Jeles nap volt 2018. szeptember 29-e Csombord történetében, hiszen Boros Erzsébet református tiszteletes asszony, a Pipacs Néptánccsoport vezetője kezdeményezésére, felelevenítették az egykori szüreti mulatságok hagyományát. Az eseményre több néptánccsoport is ellátogatott, a budapesti Arató népi zenekar pedig a bálban húzta a talpalávalót. A rendezvényt a Bethlen Gábor Alap támogatta
„Lesz-e még erdélyi karikásról csüngő,/ szűz szőlőemlők víg szürete,/ lesz-e még barátság borát termő Erdély?” kérdezte Pohárköszöntő éjfél után című versében Csávossy György költő, borász, Csombord leghíresebb személyisége. A szombati esemény pedig egyfajta válasz a 3 éve elhunyt költő elmélkedésére, hiszen abban a faluban, ahol élete javát leélte, továbbra is virágzik a szőlőtermelés, ma is minőségi bort készítenek, ugyanakkor gondosan őrzik népi kultúrájuk, magyar identitásuk.
Veszendőben levő népszokások nyomdokain
A szüreti mulatságot a régiek mintájára igyekeztek rekonstruálni, ennek folyamatát Boros Erzsébet főszervező mesélte el lapunknak: „ A Csombordon élő öreg embereket kifaggatva megtudtuk, hogy itt régen nagyon szépen élt a szüreti népszokás. Tudniillik Csombord Nagyenyedtől 4 km-re a Maros bal partján terül el, és a szőlő hegyeiről, boráról nagyon híres vidék. Az államosítás következtében, a kommunizmus beálltával tilos lett a magyar szokások gyakorlása. A népszokás gyakorlásának hosszútávú kimaradása feledésbe juttatta ezt a gyönyörű népszokást. A csombordi Pipacs Néptánccsoport ifjainak kezdeményezésére szeretnénk visszaállítani, rehabilitálni ezt a népszokást, annál is inkább, mert határozott igény van rá. A csombordi ifjaink példaértékű módon mind a mai napig szüleik és nagyszüleik nyomdokába lépve ápolják és gyakorolják a szőlőművészet és bortermelés fortélyait és titkait. Fontosnak tartjuk, hogy mindaddig, amíg más településeken arról hallunk panaszkodó szülőket, hogy gyermekeik költöznek külföldre a jobb megélhetőség reménységében, addig Csombordon fiataljaink a szőlőművészet és bortermelés területén kimagaslóan helytállnak biztosítva itthon maradásukat, illetve jövendőjüket. Ami pedig a rendezvényt illeti: hagyományt szeretnénk teremteni, amellyel a helyi közösség is teljes mértékben azonosul. Teljes mértékben szeretnénk bevonni a falu közösségét, azt szeretnénk, hogy mindenki odaálljon a fiatalok mellé a szervezésben, legyen ez egy Ünnep a közösség számára.”
Hagyományápolás borászokkal és fiatal néptáncosokkal
A szürethez kapcsolódó népszokások felelevenítését a leghíresebb szakemberek bevonásával igyekeztek megvalósítani, ugyanis a településen borászegyesület működik. Néhai Csávossy György szellemisége átöröklődött a jelenlegi borászokra ugyanúgy, mint az egykori nagyhírű csombordi borászati iskola tanáregyéniségei, például Mezei István, Bartók Árpád, Fülöp István borászok által átadott tudás. Napjainkban meghatározó Sallai József széki származású borász minőségi szakértelme, neki köszönhető – többek között- Csombord jelenlegi szőlőültetvényeinek telepítése, de az ő nevéhez kapcsolódik idén decemberben budapesti borversenyen szerzett száraz olaszrizling arany fokozatú minősítése. A mai legtapasztaltabb csombordi borászok között említhető – a teljesség igénye nélkül – Köble Tibor, Vass Attila, Molnár Márton, Csíki Márton, Bakk János, akik a projekt során, szintén bekapcsolódtak a tapasztalatok átadásába .
A szüreti népszokás visszaállításában a 2009-ben alakult Pipacs Néptánccsoport vállalta a munka oroszlánrészét, hiszen ők képezik a csombordi fiatalságot. A szórvány körülményeihez képest sokan vannak, a legfiatalabb 6, a legidősebb 23 éves, így három csoportban folyik a néptáncoktatás heti rendszerességgel. A jó csapatszellemet, az összetartozás élményének szellemét táplálják és őrzik. Csombordon – a kulturális különbségek ellenére – a magyar fél nyertes, mert a vegyes házasságból származó gyerekek itt találják meg magyar nemzetük iránti identitásukat.
A néptáncosok kis csoportokat alakítva kutatták fel a régi szüreti népszokásokat: ellátogattak a falu időseihez, az adatokat hangfelvételen rögzítették és egy kis nyomtatott füzetecske formában tervezik népszerűsíteni az értékes gyűjtést. Összeválogatták a régi fényképeket (a legrégebbiek az 1930-40-es évekből származnak), felnagyított másolataikból kiállítást szerveztek a kultúrotthonban. Ugyanakkor összegyűjtötték a szüretelés régi, használaton kívüli, de működőképes tárgyemlékeit, amelyekből hangulatos kiállítást szerveztek a színpadra, a báltermet pedig szőlőfüzérekkel, gyümölcsöskosarakkal díszítették ki.
Az esős idő átalakította a programot
A legaprólékosabb tervezést utolsó pillanatban , sajnos, átírta a hideg őszi eső. A szüreti mulatságon lovaskocsikkal, népviseletbe felöltözve, zenekarral, csombordi népdalokat énekelve szerettek volna felvonulni, és nemcsak Csombordon, hanem a szomszéd falvakban is, hívogatva őket a falu ünnepére. Közben meg-megálltak volna táncolni, az éppen szüretelő házaknál besegíteni a szedésbe vagy a sajtolásba, betérni egy-egy jónevű szőlősgazda borpincéjébe, ahol a felvonulóknak elmesélik a bortermelés titkait. Sajnos, mindez elmaradt, de a fiatalok kedvét mégsem szegte, hiszen ami késik, nem múlik, majd jövőben jó lesz az idő… A mulatozás előtt jóllaktak a finom töltött káposztával, amelyet a szorgos csombordi menyecskék készítettek nekik, hogy sokáig bírják a táncot. Az idősebbeknek helyi gazdák által adományozott must és bor is dukált, és mindenkit megkínáltak kaláccsal és zamatos szőlővel is.
A bál kezdete előtt már megtelt a kultúrotthon, mintegy háromszázan vettek részt a hangulatos estén. A résztvevőket Boros Erzsébet házigazda köszöntötte, aki elmesélte az első csombordi szüreti mulatság szervezésének körülményeit. Az eseményen jelen volt Ladányi Árpád, a Fehér megyei RMDSZ elnöke, aki örömmel állapította meg, mennyire aktívak a csombordi fiatalok, ami egy életerős közösségre vall. Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere jó hírekkel érkezett: jövőre sikerül felújítani az óvodát, létrehozni a játszóteret, a református egyháznak pedig rendelkezésére állhat majd a régi épülete, ahol közösségi házat alakíthat ki.
A táncmulatság előtt néptáncbemutató hozta meg a táncházi hangulatot. A budapesti Arató zenekar tehetséges muzsikusai szolgáltatták a zenét: kísérték a néptánccsoportokat és játszottak báli muzsikát. Felléptek a bálványosváraljai Árvalányhaj, a ludasi Hajdina, a nagyenyedi Fügevirág és a házigazda Pipacs.
…Aki tehát igazi szüreti mulatságra vágyik, ellátogathat a Fehér megyei Csombordra, az ottani bálnak ajtaja jövőre is nyitva áll mindenki számára.
BASA EMESE,
FŐTÁMOGATÓ:
