Tíz éve a nagyenyedi kultúra szolgálatában

Egyetlen növény sem virágzik a gyökerek munkája nélkül. A felépített új ház sem létezhetne a régi épület és területe nélkül, mint ahogy a jelenbe is minduntalan belekúszik a múlt emléke. Tisztít, tisztáz, helyre tesz tényeket, eseményeket, személyeket. Huszonkét éve, 1990-ben valakinek az ötlete nyomán, az akkor itt működő lelkes csapat munkájával az RMDSZ szövetségi elnöke, Markó Béla segítőkészségével a nagyenyedi és megyei magyar közösség számára sikerült először bérbe venni, majd megvásárolni a régi házat. Rendbetételében sokan önkéntesen segítettek, pl. Mátyás Béni és csapata, akik kifestették a házat.Később egy másik csapat dr. Brendus Gyula, majd Rácz Levente vezetésével építette fel az új épületet. Akkor még éltek a közvetlen tulajdonosok. A házavató ünnepségen, 2002 szeptemberében Horváth Zoltánné Elekes Ida nyugalmazott tanár, egy régi enyedi generáció nagyasszonya mondott beszédet. Édesapjának, Elekes Viktornak, a ház tulajdonosának, a kollégium utolsó nagy rektorprofesszorának meleg barátságáról szólt a névadóval, Dr. Szász Pál kisebbségi politikussal. Mindketten megjárták a lágereket. Szász Pál nem tért vissza, Elekes Viktornak sikerült, de már csak háttérszerepet tölthetett be szeretett közössége életében. Ma a régi-új ház e két nagyszerű ember szellemiségét őrzi. Viták is zajlottak az elnevezés kapcsán, végül a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház mellett döntöttek. Az avatáson akkor is Holányi Juliánna enyedi származású művész képeit mutatták be.

Talán nem volt véletlen, hogy az avatás utáni egyik összejövetel, 2002 novemberében az új Magyar Közösségi Házban író-olvasó találkozót tartottak mintegy száz főnyi közönséggel. A Mentor kiadó igazgatójával, Káli-Király Istvánnal Egyed Emese, Fodor Sándor, Kovács András és Lászlóffy Aladár érkezett, akik közül néhányan talán akkor jártak utoljára Enyeden, de elsőnek hirdették itt, a gyönyörű nagyteremben az irodalmi magyar szó szépségét.

Ünnep és kiállításmegnyitó

EzúttalKováts Krisztián megyei RMDSZ-elnök nyitotta meg az ünnepi rendezvényt, megemlítve, hogy a ház már 1990 után is létezett, de nagy terem még nem volt. A gyarapodás azóta folyamatos, most már a tetőzet beépítési munkálatai is a végéhez közelednek, hamarosan szállóvendégeket is lehet fogadni. Az elnök örömét fejezte ki a megjelent érdeklődők nagy száma miatt, és külön üdvözölte Holányi Juliánna művészt, aki ez alkalommal is megjelent képeivel. Pópa Tibor enyedi református lelkész a tízéves jubileumot is érintve, találó szavakkal értékelte Holányi Juliánna művészetét. Az ünnepelt házat a szórványvidék kultúrbástyájának nevezte, kifejtve: volt szándék és akarat arra, hogy elkészüljön az építkezés. A művésznő Enyedi barangolások című kiállítása is igazolja természetszeretetét és a Bethlen-szellemiséget, amit véndiákként magában hordoz. Eddig több mint 50 tárlat van mögötte, amelyből ötöt Nagyenyeden tartott. Kedvenc technikája az akvarell és a pasztell. Első kiállítása 1998-ban volt, amikor az Inter-Art tábor is útjára indult.

Bogdán István Áprily Lajos Kisváros című, alkalomhoz illő versét mondta el.

Áprily-estek és történelem

Az Áprily-estek rendezvénye csaknem egyidős magával az új házzal. Valaki úgy jellemezte, hogy a „legtestesebb” rendezvénye a háznak. Ötletgazdája és főszervezője Józsa Miklós nyugalmazott magyartanár, aki a házavatás után az egyik esti beszélgetésen találta ki a megnevezést. Tegyük hozzá: főszereplői azok a hűséges látogatók is, akik rendszeresen megjelennek az összejöveteleken. A tíz év alatt eddig mintegy 1500 hallgatója volt az esteknek. Józsa Miklós tulajdonképpen előzetest tartott, hiszen a tízéves évfordulót 2013 februárjában tartják majd, annak emlékére, hogy az első összejövetel 2003. február 7-én volt. Ekkor Király László nyugalmazott magyartanár Bánffy Miklósról értekezett. Azóta szakadatlanul tartanak a jelentkezések, és az indulástól szinte maguktól adódnak az újabb és újabb bemutatkozások. Több könyvbemutató is volt, neves erdélyi írók, kollégiumi tanárok, művészek mutatkoztak be.

Rácz Levente a házavatáson, 2002-ben az RMDSZ elnöke volt. Beszédében felelevenítette az elmúlt tíz év legfontosabb munkálatait, mozzanatait, a ház rendeltetésének sokféleségét, megemlékezve a mindenkori támogatókról.

Kováts Krisztián sikertörténetnek nevezte a ház históriáját, amely a maga nemében egyedi abban, hogy RMDSZ-tulajdonú. Köszönetet mondott azoknak, akik töretlenül dolgoztak és Pro Casa Hungarica-kitüntetést adott át

dr. Brendus Gyulának, Rácz Leventének, Pálosy Jánosnak, Komáromi Attilának, Szász Csabának és László Istvánnak. 

Kilyén Ilka marosvásárhelyi színművész Zsoltár az anyanyelvért című műsorával örvendeztette meg a közönséget, a válogatást többek között Sütő András, Nyírő József, Reményik Sándor, Salamon Ernő prózájából és verseiből szerkesztette.A rendezvényekről készült fotók megtekinthetők itt

Szabadság, 2012. szeptember 25.