Nyelv, anyanyelv, nemzetközi jog

(Az anyanyelv védelmében)

LŐRINCZ LÁSZLÓ

Megjelent: Ezredforduló, 2002/3

Az emberi méltóság a kiejtett szó

méltóságával kezdődik

 

 

A NYELV

A nyelv neurobiológiai és bio-informatikai rendszer, ugyanakkor társadalmi jelrendszer, pszichológiai szempontból pedig az érzelmek, kifinomult tolmácsolója. Morris (1938) szerint szemiotikai szempontból nyelvnek nevezünk minden strukturált jelrendszert, amelynek használatát szintaktikai, szemantikai és pragmatikai szabályok határozzák meg. A természetes nyelv az emberi kommunikáció elsődleges eszköze, legfontosabb, legáltalánosabb és legbonyolultabb jelrendszere.  A nyelv a beszédből (gyakorlás alapján) alakult ki, ugyanakkor a beszéd a nyelvnek – kölcsönhatása, egy fordított konnexió eredményeként- megnyilvánulási és létformája. A megismerési folyamat fontos munkaeszköze. Az ember számára tökéletes eszköz, melynek segítségével gondolatait és érzelmeit képes kifejezni, pontosan és érzékeny módon, kapcsolatokat teremteni a külvilággal, embertársaival.

„A gondolkozást, a kommunikációt, a kultúrát és a társadalmat szövi egésszé”-(Black, 1968). Az ember mihelyt gondolkozni kezd, szavakban gondolkozik. A nyelv alapegységei a fonémák (beszédhangok). A Földön élő mintegy 6 milliárd ember által beszélt rengeteg nyelvnek – fonéma, illetve beszédhang készlete 9o-et tesz ki. Ebből a készletből meríti minden nyelv a maga 3o-4o fonémáját. Érdekes megállapítás, hogy az újszülött gyerek, világra jöttekor a teljes készlettel rendelkezik, s a beszédtanulás közben szűkül le készlete az anyanyelvére jellemző fonémák (beszédhangok) számára. A beszédhangok nem tiszta fizikai hangok, hanem a beszéd szubatomikus elemeinek, a hangtulajdonságoknak, fonológiai megkülönböztető jegyeknek  bináris oppozíciói  formájában fordulnak elő, (zöngés- zöngétlen) s minden megkülönböztető jegy egy elemi választást jelent. (Fülöp, 2ooo).

 

BIOLÓGIAI SZEMPONTOK

A nyelv és megnyilvánulási formája– a beszéd– létrejötte biológiai, anatómiai adottságokhoz kötött. A torok felépítése, ezen belül a gége elhelyezkedése határozza meg, hogyan lélegzik, nyel és ad hangokat egy élőlény. Az embernél a gége az emlősökhöz képest alacsonyabb fekvésű, a negyedik- hatodik nyakcsigolya szintjén van elhelyezkedve.  A megnőtt garatüreg, a gégéből kiáramló hangok módosítására sokkal alkalmasabb. Tulajdonképpen ez a kulcsa a tagolt beszédre való képességünknek.

A hang mint szimptóma  már az állatoknál kitüntetett szerepet játszik.  Az embernél a tagolatlan hangjelzésekből az évezredek folyamán tagolt jelek, fonémák- majd magasabb szinten -, fonéma együttesek, fonémasorok alakultak ki. Azután megszületett a mondat. Eleinte az ember, valószínűleg csak egyszavas mondatokat használt- ez még nem nyelv! Az intonációt, a hanglejtést (nyelvsajátosságok) vehette igénybe mondandójának pontosítására, (ezek tudatos szabályozása, feldolgozása és megértésének képessége fejlődött ki az agyban)

 /A zenészek hosszú dallamokat, vagy dallamos szövegeket /opera/ is képesek megtanulni kívülről /memorizálni/, míg szöveget, prózát, sokkal kevesebbet, és nehezebben, még a gyakorlott, jó memóriával rendelkező színészek is./

Így születtek meg a mondatfajok. Később kialakult a tagolt mondatszerkezet, megjelentek a mondatrészek, a mondatok magasabb rendű egészekké, szövegekké szerveződtek. „Az emberré válás és a nyelv keletkezése nemcsak egyidejű, hanem egyazon folyamat.” (Székely, 1995). Ez a több ezeréves időszak elegendő volt ahhoz, hogy a beszédkészség génjeinkbe is beíródjon. A Homo sapiens már genetikailag programozva van elsajátítására és használatára.  Pléh (1984) szerint az emberi idegrendszer előhangolt a nyelv elsajátítására. A legújabb kutatások alapján valószínűnek tűnik, hogy agyunkban külön nyelvi szerv található, az idegsejtek „előhuzalozott” struktúrája, amely azután a tanulás révén nyelvi ingerek hatására szilárdul meg.

Noam Chomsky (Massachusets Műegyetem) szerint „ a nyelv ugyanúgy együtt születik a gyermekkel, mint a repülés készsége a sassal, és a gyermekek igazából nem is tanulják a nyelvet, hanem- valamilyen ösztönzésre- önkéntelenül kifejlesztik magukban”.

Feltételezhető, hogy létezik az agyban egy előre beprogramozott struktúra, ami ezt a célt szolgálja (nyelv-használatot). Derek Bickerton /Hawaii Egyetem/ „nyelv és  fajok” című könyvében rámutat arra a tényre, hogy  a nyelv az agy fejlődésének mellékterméke. A primitív (protonyelv) és a szintaktikus nyelv közötti ugrást nehéz megmagyarázni, szerinte „egy egyszerű genetikai esemény is elég lehetett ahhoz, hogy a protonyelvet szintaktikussá alakítsa.” A szintaxis velünk született rendszere nagy bonyolultságot mutat. Kell, létezzen egy belső készség, ami magyarázatot adhat arra, hogy miért tud minden gyermek bármilyen nyelvet megtanulni anélkül, hogy közben nyelvhibákat követne el.

Feltételezhető, hogy a madarak ének és repülési tanulásához hasonlóan (az „emberfióka”)- a csecsemő- beszédtanulását is öröklőtt program vezérli, számára  a beszéd mássalhangzói kulcsingerek, ösztönösen felismeri őket. A külvilág számtalan hangingere közül, mely állandóan éri, ki tudja választani a beszédhangokat, s csak azokra összpontosítva, megtanulja megkülönböztetni a szótagszinten észlelhető hangtani különbségeket. A program ugyanakkor – az emlékezetében rögzített, memorizált hangminták segítségével- belső viszonyítási rendszert biztosit a beszédhangok  megformálásához. A csecsemő, gügyögése időszakában, próbálkozásaival megtanulja kimondani anyanyelve mássalhangzóit.  Először a nazális és orális, majd a labiális és dentális hangok oppozícióját sajátítja el (p-t, m-n). A továbbiakban a fonológiai rendszer rétegzett  strukturájának megfelelően, a „szolidaritás” törvényét követve, a többi fonéma megformálását is megtanulja (Jacobson,1969). Ez a szakasz programszerűen egy bizonyos időszakot ölel fel.

Ezután következik a tanuláshoz szükséges magas szintű belső késztetés időszaka, amelyben a kisgyermek az agyában tárolt- részben öröklött, részben  hallás útján megjegyzett –beszédet tanulja meg. A legújabb kutatások alapján feltételezhető, hogy a szavak és mondatok ritmusa, a nyelvtan  alapelemei szintén az öröklött  jellegzetességek közé tartozik.

Az emberi agy különböző központjainak ábrázolása.

 

INFORMÁCIÓS SZEMPONTOK

A nyelv informatikai meghatározása

A nyelv egy tökéletes információs rendszer, amely az agyban működik. Létezik bemenete és kimenete. -bemenete: a halló /akusztikus/ rendszer (a halló készülék-a fül), a látó / vizuális / rendszer (a szem), -kimenete: a beszélő rendszer, a száj, az író rendszer- a kéz. Alapanyaga az információ. (Mi az információ? –nagy kérdés, nehéz abszolút pontossággal meghatározni.)

Az információ- (hanghullámok, elektromágneses hullámok és a fény segítségével) az érzékszerveken keresztül, az idegpályákon, jut az agyba, majd a  beszédközpontba kerül, itt elemzik értékelik, és válasz formájában  kerül ki a beszédközpontból, ezen kívül szelektálódik, és a memóriába tárolódik. A beérkező információt az érzékszervek beérkezéskor átalakítják, hang vagy fényhullámokból elektromos impulzusokká, kimenetkor fordítva és így továbbítják ezeket.

Megnyilvánulási formája: a beszéd, írás-olvasás. -A beszéd– az emberi hang akusztikus kódrendszere, -Az írás- grafikai jelrendszer (a hangok grafikai ábrázolása), dekódolása -az olvasás.

Az embert érő hangingerek között különleges helyet foglal el az élőbeszéd. A belső fülben található a hallás szerve- a cochlea-, ebben a borsószemnyi miniatűr szervecskében a legfinomabban elemzett és összetevőire bontott hangok- elektromos impulzusokká alakulnak át. A beszédhangok, mint minden hanginger, először az elsődleges hallóközpontba jutnak, s innen kerülnek át a „beszédértő”  Wernicke mezőbe. Itt lesz a hallott hangból megértett beszéd. A Wernicke mező- a bal halántéklebenyben- sokkal több, mint egyszerű hallóközpont. Itt alakul ki a hallott és olvasott beszéd megértése (a látómezőből az írott szöveg képe a gyrus angularisba kerül, amely átalakítja a jeleket az auditív ingerekre érzékeny Wernicke-mező számára), és itt  történik  a beszéd elsődleges megformálása, innen kerül át az íves kötegen a motoros beszédközpontba, a Broca-mezőbe– a bal oldali homloklebeny hátsó részébe- , majd  konkrét utasítások formájában a nyelvet, ajkat, gégét, arcizmokat  mozgató motoros kéregbe. A Wernicke- mező központi szerepét igazolja, hogy sérülése esetén a teljes beszédtevékenység károsul, míg a Broca- mező sérülése csak a beszédkészséget csökkenti (a kimondott szöveget nyelvtanilag is, tartalmilag is hibássá teszi) vagy szünteti meg teljesen, de a beszéd megértését nem. A Gyrus angularis sérülése pedig az írott szöveg megértését teszi  lehetetlenné. A beszédközpont az emberek 95%-nál csak a bal féltekében, a halántéki és frontális kéregben található, függetlenül attól, hogy valaki jobb vagy balkezes

A beszéd, illetve a nyelvi központot rendkívül gazdag kapcsolatrendszer köti össze az asszociációs kéreg minden területével. Itt történik meg minden emberi tapasztalatnak, szándéknak a nyelvi gondolkodásba való átkódolása.

A hallás kialakulásában – éppen úgy, mint a látáséban, s végeredményben minden ideg és motoros tevékenységünk kialakulásában- az öröklött képességeket tanulással kell kibontani, fejleszteni. A hallást az teszi számunkra, emberek számára különösen fontossá, hogy a legemberibb és legfontosabb kommunikációs eszköznek, a beszédnek egyik résztvevője. Ezért van az, hogy a gyermekek hallásának, hallókérgének a kialakulása a beszéddel némileg  párhuzamos-bár azt egy lépéssel megelőzi- , s ezért a látásnál lassabban alakul ki.  A hallás kritikus periódusa a beszédre vonatkoztatva hároméves korig tart.(Fülöp, 2oo1).

AZ ANYANYELV

Földünkön, a nyelvtudományok ismerete szerint jelenleg kb. 5-7ooo nyelvet beszélnek az emberek, számukat nehéz pontosam meghatározni.. Ezek közül mindenik nyelv valamely ember, embercsoport, nép anyanyelve. Az anyanyelvnek, az anyanyelven való beszédnek van egy erőteljes érzelmi vetülete is, segítségével álmokat vagyunk képesek teremteni magunknak, intim lelkivilágunkat nyitja meg mások előtt és teremt kapcsolatot mások megismerésének irányába.   Természetes dolog, hogy a fogalomalkotás és a gondolatfűzés kiben-kiben az anyanyelvén alapozódik meg, s ezért ennek továbbfejlődése- egyéni és társadalmi vonatkozásában egyaránt akkor szerves, ha a magasabb szintű és szélesebb körű kiterjedése is erre épül. Ugyancsak erre épül, épülhet az idegen nyelvek tanulása is. Íme a két fogalomcsoport: anyanyelv és idegen nyelvek minőségi ismerete, a XXI.- század szelleme, és alapkövetelménye. Az idegen nyelv elsajátítása az anyanyelv ismeretének adott szintjére támaszkodik.

Minden embernek van anyanyelve, bármilyen nemzetiségű is legyen. A társadalmi érintkezés legáltalánosabb, az egyén legintimebb eszközei közé, tartozik. Földünkön élő bármely ember ezen érti meg legkönnyebben a dolgokat és fejezi ki magát a legtökéletesebben, még ha több nyelvet ismer is.  Ezen a nyelven számol, gondolkodik, álmodik, ezt nem tanulja, hanem az anyatejjel együtt szívja magába, még csecsemő korában. Ezt nem lehet elfelejteni sem, egykönnyen.  Annyira szükséges az egyén számára, mint a tiszta levegő, vagy a tiszta víz. A szellemi és a gyakorlati élet megnyilvánulásának legfontosabb eszköze. E nélkül nincs megfelelő kommunikáció. Ez képezi az alapot. Ezen kommunikál legtökéletesebben bármely nemzet. A tapasztalat azt mutatja, hogy bármely társadalom fejlődésében az anyanyelven történő gondolkodás vezetett el jelentős új, tudományos, technikai, művészeti stb. eredményekhez.

Az egyén anyanyelvének használatával juthat legkönnyebben  magasabb képzettségi szintre is,  és hasznos tagja lenni a társadalomnak,  annak az országnak amelyben él. Haladószellemű országok felismerik e tényt (!!!).

Az utolsó időben az agyműködést (in vivo) vizsgáló (PET, pozitron emissziós tomográfia) kutatások tudományosan is megalapozzák a nyelvi kommunikáció keretén belül az anyanyelv kivételesen fontos szerepét. Itt megemlítjük, hogy a kognitiv idegi működések kutatásának jövője az élő emberi agy tanulmányozásának lehetőségétől függ. Ebben az irányban nagy remények fűződnek a PET és a FRM (funkcionális mágneses rezonancia) vizsgálati módszerekhez.

A PET és a FRM vizsgálatok nem igényelnek sebészeti beavatkozást, ezek leképezési eljárások, az idegi tevékenység, az energia fogyasztás és a helyi véráramlás szoros összefüggésén alapulnak (Seymur S. Ketty és Louis Sokoloff számszerűsítették ezeket).

Az agy soha nincs teljes nyugalomban, azon kívül a helyi vérellátás FRM vagy PET technikákkal észlelt növekedése nem túl nagy (20-50%), ezért ezek a mérések igen bonyolult algoritmusokra épülnek, amelyek lehetővé teszik feladat-megoldási helyzethez tartozó és a nyugalmi (kontroll) agyi vérellátás sajátosságainak megkülönböztetését. A vérellátás változásainak egyes agyterületekhez való hozzárendelését a számítógépes képek, pontos anatómiai térképek összehasonlítása teszi lehetővé.

JOGI SZEMPONTOK

Az anyanyelv a tudomány mai állása szerint az emberi faj számára az egyedek közötti kommunikáció,  a megismerés, és az idegen nyelvek tanulásának  alapeszköze,  használatának joga pedig, az egyetemes emberi jogok közé tartozik, és nem képezheti vita tárgyát semmilyen emberi fórumon, az ENSZ-en kívül.  E jog gyakorlásának a tiszteletben tartása a nemzetközi jogon kívül az emberi méltóság és a mindenkori emberi jóérzés problémakörébe tartozik, és a másság elfogadásán alapszik. A törvényt tisztelő, jóérzésű, civilizált ember, ország így is tesz. E jogok bárki vagy bárkik által való be nem tartása, tiltása, vagy zaklatása, az emberiség ellen elkövetett bűnnek  minősíthető.

Az egyén saját szabadságának határait az a mód határozza meg, ahogyan képes kezelni mások szabadságát.. Minden nép annyit ér, mint amennyire tiszteletben tudja tartani mások jogait.   (szokásait, nyelvét, másokat és a másságot). Egy ember, ország nagysága abban rejlik, ahogyan képes betartani adott szavát, tehát ahogyan tiszteletben tartja a törvényeket és betartja a megállapított szabályokat, mindennemű fenntartás és a demagógia használata nélkül !!!

 

 Jelen pillanatban, a III.-évezred elején megállapítható (szomorú) tény, hogy sokfele a világon, a vén Európában is, sőt régiónkban is emberek, embercsoportok, népek nehéz küzdelmet kénytelenek vívni anyanyelvük használatának jogáért, és az anyanyelven való tanulásuk jogáért, diabolikusan kitervelt állami politikákkal szemben, több (?), kevesebb sikerrel. Ebből kifolyólag megaláztatásokban van részük és állandó pszichikai nyomás alatt élnek (Bateson, double blind kommunikációs stílus alkalmazása), másodrangú állampolgároknak megfelelő megkülönböztetésben van részük. (Ez kitűnt Debrecenben 2oo1. X. 11-12. a Környező Országok Magyar Tudományos Műhelyeinek 5. Fórumán is, melynek témája a szaknyelv volt.).

 Nemzetközi, sőt egyetemes problémáról lévén szó, talán az emberiség egyik legfontosabbjáról, a nyelvi kommunikációról, az anyanyelv használatának jogáról, bárhol e világon, bármilyen nyelvről is legyen szó, lépéseket kellene tenni, akadémiai és kormány szinten, megfelelő diplomáciai úton, megfelelő nemzetközi fórumhoz, az anyanyelvnek a nyelvtudományokon és a nemzetközi jogon alapuló meghatározásához és az ENSZ „Egyetemes Emberi Jogok” törvényei közé való besorolásához. (ahogyan törvényben biztosított  joga van az embereknek a tiszta levegőhöz, az információhoz, stb.,  az anyanyelvhez is legyen ugyan olyan  joga, törvénybe foglalva), de az ENSZ    „Gyermekek Jogaihoz” is köze van az említett problémának (a gyerekeknek joguk van gyereknek lenni, családban nevelkedni, ugyanúgy az anyanyelvhez is törvénybe foglalt joguk kell legyen). Az említett törvények megalkotásakor valószínű, hogy nem tűnt fontosnak ez a probléma, de az óta eltelt jó pár esztendő, változtak a dolgok, tapasztalatok gyűltek össze ezen a területen, és ismert dolog, hogy a tökéletes munka jellemzője, kijavítani a tapasztalt hibákat. Ez minden emberi cselekedetre érvényes.

Egyszer s mindenkorra legyen megoldva az anyanyelv (tudományosan megalapozott) fontosságának és használatának státusa, legyen nemzetközi törvénybe foglalva, hogy lehessen bármikor, bárkinek vitathatatlan törvényre hivatkozni akkor, amikor és ahol erre szükség van bárhol az egész földkerekségen.

 Az ENSZ alapokmányinak betartása minden ország részére kötelező, ezt meg lehet követelni, ellenőrizni, adott esetben felelőségre vonni, hogy országok, szélsőséges kormányok ne folytathassanak terjeszkedő (nem csak területi vonatkozásban) és beolvasztó politikát. Manapság Földünkön sokfele a jónak és a rossznak ugyanaz a harca folyik, mint amelyik annyi áldozatot szedett 2oo1. szeptember 11-én az Amerikai Egyesült Államokban, rejtettebb formában. Két mentalitás, világnézet és etika közötti harcról van szó: -az egyik a szabályok etikája, – a másik az eszközöket szentesítő cél etikája (esetenként meghaladva a diabolikus szintet is). Éppen ezért szükséges megelőzni a negatív megnyilvánulásokat, csirájukban, a gondolat szintjén orvosolni nemzetközi törvényekkel és betartásuknak nagyon szigorú ellenőrzésével. (A világnak, a nemzetközi fórumoknak nem csak akkor kell odafigyelni, amikor robbantanak, vagy már lődöznek valahol.)

A XXI.- században, a tudásközpontú társadalmakban a józanész, a fegyelmezettség, az erőteljes önfegyelem, a normálitás keretein belüli-korrekt információ szabad de fegyelmezett áramlása, és a józanész kell döntő szerephez jusson, valamint, de nem utolsó sorban a korrekt magatartás a problémák megoldásában, egyéni és állami szinten. Itt idézzük Farkas Sándor elgondolkoztató bölcs mondását: ”Szabadságunkat, nem a bilincs, hanem szellemei vakságunk veszi el.”* Mert hiába a józanész, ha nem párosul korrekt magatartással és nagyfokú fegyelmezettséggel.

 Az anyanyelv  gyakorlásának és használatának joga az egész emberiséget, a Földön élő  minden egyes  emberi lényt személyesen érintő,  egész életét meghatározó, mondhatni, -létproblémája. Ezt mindenkinek tiszteletben kell tartani!!! Az Európai Unió alapszabályzatában is szerepelnie kellene ennek a fontos problémának

 Az ENSZ 1999-ben nyilvánította február 21.-ét az Anyanyelv Nemzetközi Napjává, amit 2000-ben ünnepeltek először. Ennek a határozatnak célja felhívni a figyelmet a világon mintegy 6000 beszélt nyelvnek – az emberiség közkincsének- az értékére, fontosságára és védelmére, külön – külön  mindenikre és együttesen egyaránt. Ez egy jó lépés előre, de nem elegendő.  Törvénybe kell foglalni mindezeket a problémákat.

IRODALOM

-BANCZEROWSKI, J.,  1979  Nyelvi kommunikáció és az információ néhány kérdése.

Bp. Akadémiai Kiadó.

-BENEDEK, P.,  1994  Energia, anyag, információ. A kémia újabb eredményei. 78. köt.

Bp. Akadémiai Kiadó.

-BLACK, M.,1968  The labyrinth of the Language. NY-Toronto, New American Library.

-BONCINELLI, E., (2001) Brain and mind. European Review 9:389-398.

-CHOMSCHY, N. (1995) Language and nature. Mind. 104:1-61

-CORNEA, P., 1988, Introducere in teoria lecturii. (Bevezetés a olvasás

elméletébe.)Ed. Minerva. Bucuresti.

-DAMJANOVICH, Sándor, 2001, A transzmembrán jelátvitel első másodpercei (elhangzott a MTA Szegedi Biol. Központ alapításának 30. évfordulójára rendezett tudományos  ülésen.)

-DEME L. 2ool, Az anyanyelvészet fogalma és társadalmi feladatai, In: A Magyar  nyelv

az informatika korában.

-DEME, L.,1978  A beszéd és a nyelv. Bp.Tankönyvkiadó.

-DRAKE, J. W. et al.  1983  Updating the Theory of Mutation. – Am. Sci. 71. 621-63o.

ECO, U.

-FÁBIÁN, P., 2ool, A nyelvművelés feladatai. Idem

-FÜLÖP, G. 2ooo, Az információ, EME, K-vár,

-HÁMORI, J.  1982  Az idegsejttől a gondolatig. Bp. Kozmos.

-KONTRA, M., Anyanyelv, diszkrimináció, oktatás. Idem

-KULCSÁR, T.  1986  Tudat, éntudat, énkép. I-III. –Korunk 45

-LAITMAN, J. T.  1984  The Anatomy  of Human  Speech. Nat. Hist. 93, 8, 2o-27.

-LAPOINTE, R.  1997  Hagyomány és nyelv. A szóbeliség jelentése. –Pannonhalmi sz.5,

2, 18-21.

-LÁSZLÓ, J.   1986  A memoria. Tett 4, 9-12.

-LŐRINCZ, L. 2oo1, Nyelv és kommunikáció, Debreceni Szemle,  4.  265-267

-*LŐRINCZ L. 2014, Egy könyvtáros élete. Gy. Farkas Sándor, a Bethlen Kollégium neves könyvtárosa. Correct Nyomda. Szeged.

LŐRINCZ, L. Magor,  CRUNELLI, Vincenzo, and HUGHES W. Stuart, (Cardiff

University), Cellular Dynamics of Cholinergically Induced (8–13 Hz) Rhythms in Sensory Thalamic  Nuclei, In Vitro, The Journal of Neuroscience, Jan. 16/2008

-NYIRI, K., PLÉH, C., VIZI, E. S. (szerk.)  (2001) Agy-Tudat, Magyar Tudomány

10:1150-1229.

-PLÉH, Cs. A demokrácia, a szabadság és  a pszichológusok, Isk.. Kult. 2ooo/8

-PLÉH, Cs.  198o  A pszicholingvisztika horizontja. Bp. Akad. Kiadó.

-ROSS, E. Philip, Nehéz szavak. Sci. Amer. Tudomány, 1991. június. pp. 74-83.

-SAPIRE, E.   1971  Az ember és a nyelv. BP.

-SHANNON, C. E. – WEAWER, W.   1972  The matematical Theory of 

Communication. 5. ed. Univ. Of Illinois Press.  Magyarul: Az információelmélet születése és távlatai. BP. O MIKK, 1986.

-SNYDER, S. H.  1985  The Molecular Basis of Communication betwen Cells. –Sci. Am.

253, 4, 132-141. Magyarul: A sejtek közötti információcsere molekuláris alapjai,

-Tudomány1,3, 92-1o1.

-STONIER, T. 199o  Information and the  Internal Structure of  the Universe. London,

Springer Verlag. Magyarul:Információ és az univerzum belső szerkezete. Bp.

Springer V.1993.

-SZATHMÁRI., E. (2002) Az  emberi nyelvkészség eredete és a „nyelvi amöba”.

Magyar Tud. 2002/1:42-50

-SZENDE, T. 1976  A beszédfolyamat alaptényezői. Bp.  Akadémiai Kiadó.

-SZENTÁGOTHAI, J. 1979  A tudat. –Fiz. Szemle. 3o, 361-367.

-Idem, (1987)  The architecturte of neural centers and understanding neural organization. Advances in Physioloogicall Research, 111- 129, Plenum P., New York.

-POPPER, K., and ECCLES J. C. (1977) The Self and Its Brain. Springer international.

–Théories du langage. Théories de  l’apprentissage.Le debat entre  Jean PIAGET et

beszéd /em