Nagyenyedi Magyar Kulturális Napok

Margittai Gábor, a Magyar Nemzet szerkesztője és Major Anita olvasószerkesztő három közös munkájának vetítettképes bemutatása a második nap kimagasló eseménye volt. A Trianoni menyecske, az Utazás a végeken és a Mi a madzsar? című könyvek rólunk, mély szórványban élő „külső magyarok”-ról szólnak. A bemutatót saját felvételeivel és érdekfeszítő magyarázataival egészítette ki Kováts Jenő szombathelyi területfejlesztési mérnök, az Apáczai Alapítvány Kuratóriumának elnöke, akinek szívügye a szórványban élő Fehér megyei magyarok sorsa is. 

A régi Enyed nagy családjai sorozat részeként a harmadik napon a nagyszámú közönség az Enyed és a kollégium életében valaha nagy szerepet játszott Garda családot ismerhette meg. A család egyik jeles leszármazottja, Garda Dezső kutató történész, gyergyószentmiklósi egyetemi tanár tartalmas előadásában felvázolta a székely eredetű Gardák családfáját, részletesen ismertette Garda József (1833–1899) enyedi professzor és dr. Garda Kálmán (1868–1933) sokoldalú munkásságát. Köble Csaba nyugalmazott mérnök Garda Dezső tizennyolc megjelent könyvét mutatta be, amelyekből a szerző egy-egy példányt a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi ház könyvtárának adományozott. Győrfi Dénes, a Bethlen Könyvtár őre a bibliotékában fellelhető Garda-anyagot ismertette. Az emlékezetes est szabad beszélgetéssel és szeretetvendégséggel zárult.

A szombat éjszaka fénypontja a közel négyszáz enyedi és vidéki magyar hajnalig tartó táncmulatsága volt.

A vasárnapi események színhelye Nagyenyed és a hozzá tartozó Csombord. A „lomha Maros”-ra letekintő gyönyörű csombordi református templomban tartott istentisztelet után az enyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban a névadó, tragikus sorsú erdélyi politikus és Mezei Sándor, a Csombordi Mezőgazdasági Iskola néhai igazgatójának emléktábláját leplezték le és felavatták az Elekes Viktor Emlékszobát. Délután ismét Csombordon folytatódott, majd fejeződött be az ötnapos rendezvény. Itt mutatták be Nagy Endre, az 1935-ben alapított csombordi mezőgazdasági iskola első igazgatójának Így éltem és ezt láttam című nagyszabású emlékiratát az újvidéki és budapesti rokonok, amelyet a helybeli gazdák változatos termék-kiállítása követett. A záró rendezvény fénypontja a Pipacsom nevű, több mint harminc táncosból álló gyermek néptáncegyüttes produkciója volt, melynek remek táncai Köble Hajnal óvónő és a magyarlapádi Piros pántlikás együttes munkáját dicséri.

A nagyenyedi magyarság ünnepét jelenlétével megtisztelte Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja, illetve Kötő József parlamenti képviselő.

A negyedik Nagyenyedi Magyar Kulturális Napok beszédesen igazolja a Maros-parti település és környéke magyarságának életképességét.