Marosnagylak (Noşlac) a Maros bal partján, Marosújvártól 7 km-re, az Aranyos Marosba ömlésének helyétől nem messze terül el. A település és környéke már az ókorban lakott volt. Ezt bizonyítják a falu határában feltárt római kori leletek. 1288-ban említették először az oklevelek a falut, Noglok néven. A pápai tizedjegyzék szerint 1334-ben 2 garas 10 dénár tizedet fizettek. A templomot a 13. század végén építtethette Kilián. A reformáció pontos idejére vonatkozó írásos emlékek nincsenek. A 16. század második felében érhetett el a mozgalom Marosnagylakra is. Az egyhajós templom épülete 25 m hosszú, ebből 15 m a hajó, 10 m a szentély. A szentély szélessége 7 m, a hajóé csak eggyel több, ami arra utal, hogy eredetileg a templomot három hajósra tervezhették. Ezt a feltevést a tornyok elhelyezkedése is igazolja. Az ellentmondásos stíluselemek arra engednek következtetni, hogy eredetileg boltíves mennyezete lehetett a templomnak. Erre ma már csak a szentélyrészben található, makkban végződő gyámkő, valamint a csúcsíves fő- és oldalkapuzat utal. Valószínűleg káptalani templom lehetett. Ma már nem látható a templom déli oldalán a napóra, amelyet Orbán Balázs még le is rajzolt (két kőtábla volt látható, az alsón ez az évszám: 1559. Az évszám minden bizonnyal vagy a napóra készítésének idejét, vagy egy nagyobb javítás évét jelzi). A templomot 180 m-es körívben várfal vette körül. Ezt ma már csak a borostyánbokrok jelzik. A templom nevezetessége az 1667-ben készült, 120 kg-os harang. Ennek felirata: „Tekintetes Nemzetes Macskási Mihaliné, Nemzetes Fekete Anna az 1667.” Orbán Balázs „az erdélyi résznek legrégibb magyar harangfelirata”-ként nevezte meg a fentit. A harang oldalán szarvast ábrázló címer található. A 90 kg-os kis harang felirata: „A.o. 1775 csin. Domokos Zsuzsánna és Sebesi Ádám”. Ma 187 református lelket tart számon az egyházközség. Lelkipásztorai: Fekete István (17??-1795), Fábián Dávid (1795-1976), Szász Ferenc (1796-1800), Fülep Elek (1800-180?), Vitályos Ádám (1804-180?), Szilágyi István (1806-180?), László Márton (1809-1819 ?), Nagybányai Szabó Ferenc, Salamon Dániel, Séra József, Lécfalvi Szabó Lajos /megh. 1848, Székelykocsárdon/ (1833-1872), Sebestyén Áron, Lakatos István, Papp Dávid (1872-1914), Koncz Ferenc, (1914-1957), Nagy Gusztáv (1956-1958), Nagy Dezső (1959-1964), Szövérffy István (1965-1996), Kónya Albert (1998-2003), Ladányi Péter Sándor (2004–2013), Kürti Éva (2013-2015), Pál-Barbu Alice (2015- ).
www.nre.ro