Így jellemezte egyik résztvevő a sikeres rendezvényt
Szombaton, 2016 április 23-án, jókedvű társasággal telt meg a nagyenyedi RMDSZ szépen gondozott pázsitos udvara. 200-nál többen jelentek meg az eseményen a városból, a környező falvakból, de voltak segesvári és hajdúböszörményi vendégek is.
A versenyre való benevezés egyetlen feltétele a háromtagú csapat kiállítása volt. A gulyáshoz való húst, burgonyát és fát a szervezők biztosították, a versenyzőknek csak a fűszereket és a többi kellékeket kellett magukkal hozniuk. A megnyitóra reggel fél tízkor került sor, a tűzgyújtás 10 órakor történt. Az idén újdonságnak számított, hogy néhány önkéntes enyedi fiatal állandósította azokat a tűzhelyeket, amelyeket ezután évente használhatnak majd a versenyzők. A gulyás elkészítésére fél egyig volt lehetőség, ekkor kellett a mintákat leadni. A zsűri teljes mértékben független és pártatlan személyekből állt, összetétele titkos volt mindvégig. Dolga pedig akadt bőven, hiszen 19 versenyüstöt állítottak fel, a bennük készülő ételek finom illatát pedig az utcáról is érezni lehetett. A szoros versenyre való tekintettel az idén különdíjat is osztottak, ezt a Hariból származó Vigh a Szász nevű csapat kapta (főszakács Vigh Kinga, segéd Sipos Attila). Harmadik díjban részesült a Nagyi és az utánpótlás enyedszentkirályi csapat, ahol a főszakács Ladányi Sándorné, segédje pedig unokája, az 5 éves Daróczi Anna volt. A gyulafehérvári Zsiványoknak sikerült megszerezniök a második díjat; náluk Kálmán Zsolt volt a főszakács, Rácz Endre pedig a segédszakács. Az első díjat a miriszlói Mesterhármasnak ítélte oda a zsűri, ahol Csép Tamás volt a főszakács, segédje pedig Székely János. A nyerteseket kupákkal, érmékkel, oklevelekkel tüntették ki és ajándékba egy-egy bográcsot meg fakanalakat kaptak.
Az eredményhirdetést főzet-értékelő koccintások követték, majd a legvidámabbak táncra is perdültek az udvaron. Az oldott hangulatot kihasználva megpróbáltuk megtudakolni a nyertes csapatoktól a jó gulyás receptjét. Az első két helyezett kategorikusan kijelentette, hogy a titok elárulhatatlan, a fehérváriak annyit azonban megsúgtak, hogy a jó savanyúság sokat számít,viccesen hozzátéve, hogy a gasztronómia egyik alapkövetelménye az, hogy a lányok felügyeljék a férfiszakácsokat. Legkészségesebben az idei rendezvény vezérszakácsa, Ladányi Sándor ny. enyedszentkirályi lelkész nyilatkozott, az ő irányításával készült el az RMDSZ nagy üstjében az a gulyás, melyből a résztvevőket kínálgatták. „Az igazi gulyást nem kell krumplival elrontani”- viccelődött és a kereskedésben található fűszerkeverékek helyett a hagyományos ízesítőket kell használni. Azonban hiába a jó recept, „ ha az ember a szívét és a többiek iránti szeretetét és tiszteletét nem teszi bele a főztjébe”…akkor bizonyára keveset ér a kotyvalék.
BASA EMESE
A rendezvényen készült fotók megtekinthetők itt.