A vasárnapi istentisztelet után Kerekes Hajnal, a Fehér megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, a Dr. Szász Pál Egyesület alelnöke megnyitó szavai után előadások méltatták Gáspár János sokoldalú tevékenységét.
Az ünnepi beszéd tömör, átfogó képet adott Gáspár életéről és munkásságáról, különös hangsúllyal enyedi és maroscsúcsi kötődéseire. Gáspár János 1816. október 27-én született Torockószentgyörgyön, elemi iskolai tanulmányait is ott végzi, majd tizennégy évig a nagyenyedi kollégium kiváló tanulója, Szász Károly tanítványa. Egy ideig Kemény Zsigmond szolgadiákja, majd tizenkét éven át a Zeyk család házitanítója. Tanítványaival bejárja az akkori Magyarországot és Nyugat-Európa nagyobb városait. Egyetemi tanulmányait Berlinben végzi, ahol európai hírű professzorok előadásait hallgatja. Itt ismekedik meg Diesterweg, Pestalozzi, Rousseau, Campe, Curtmann pedagógiai eszméivel. Külföldi útjai során szerzett ismereteit szűkebb hazájában, Erdélyben hasznosítja. Kolozsvárt az ő kezdeményezésére alapítják meg a Kolozsvári Nevelői Kört, mint színvonalas magyar nyelvű tankönyvek szerzője úttörő szerepet vállal a hazai tankönyvírásban. 1858 szeptemberében megválasztják az újonnan alakult nagyenyedi tanítóképző igazgatójának, majd egy évtized múlva Alsó-Fehér és Küküllő vármegyék „első osztályú tanfelügyelője” és királyi tanácsos lesz.
Gáspár irodalmi munkásságának legkimagaslóbb alkotása a három kiadást megért (1848, 1855 és 1863), olvasni még nem tudó gyermekek számára összeállított Csemegék című gyűjteménye, amellyel megalapozta a modern magyar gyermekirodalmat. Arany János szerint „A magyar gyermekek számára írt könyvek között nem ismerünk e gyűjteménynél kitűnőbbet.” Gáspár János 1892. március 6-án halt meg Nagyenyeden. Földi maradványait maroscsúcsi udvarházának közelében helyezték a családi sírboltba.
A maroskoppándi származású Farkas Szabolcs, a Bethlen kollégium tanára kutatásainak eredményeit vázolta, dokumentumok alapján mutatta be Gáspár János és fia, ifj. Gáspár János,a Maroscsúcsi Egyházközség hajdani főgondnokainak a falu érdekében végzett áldásos tevékenységét.
Az emléktábla leleplezése utáni koszorúzás és szeretetvendégség zárta az ünnepi rendezvényt, majd az ünneplők megtekintették a közeli hatalmas, Gáspár János újraépíttette egykori „szép kúriát”, a református templomot, (ahol 1847-ben Gáspár János házasságot kötött Bogdán Juliannával)és a régi parókia épületét.
A nagyenyedi Dr. Szász Pál Egyesület, a Fehér megyei RMDSZ és a Maroscsúcsi Egyházközség kezdeményezésére elhelyezett emléktábla a torockószentgyörgyi református templomkertben korábban állított kopjafa mellett még egy jele Gáspár János élete és egykori gyümölcsöző munkássága színtereinek.
Szabadság, 2009. december 31.
Az emléktáblát a nagyenyedi Dr. Szász Pál Egyesület,
a Fehér megyei RMDSZ és
a Maroscsúcsi Egyházközség kezdeményezésére állították
a Fehér megyei RMDSZ és
a Maroscsúcsi Egyházközség kezdeményezésére állították
FOTÓK: LÁSZLÓ ISTVÁN