„Eredetileg római
katolikus templom volt, amely góth stílusban épült, s így keletkezési idejét a
góth stílus elterjedésének idejére, a 14-15. századokra lehet tenni. Más
írásbeli adatunk nincsen.
katolikus templom volt, amely góth stílusban épült, s így keletkezési idejét a
góth stílus elterjedésének idejére, a 14-15. századokra lehet tenni. Más
írásbeli adatunk nincsen.
A
mai templom helyén egy kisebb templom állott, melyet többrendbeli tűzvész
pusztított el. A tűzvész után csak a falak maradtak meg.
mai templom helyén egy kisebb templom állott, melyet többrendbeli tűzvész
pusztított el. A tűzvész után csak a falak maradtak meg.
Az
aránylag épségben megmaradt szentély, ahol ma az orgona van, őrizte meg egyedül
a góth stílust. Tóth Mózes volt felvinczi lelkész „emlékirata” szerint, amikor
1848-ban leverték a vakolatot, alatta freskóképek látszottak.
aránylag épségben megmaradt szentély, ahol ma az orgona van, őrizte meg egyedül
a góth stílust. Tóth Mózes volt felvinczi lelkész „emlékirata” szerint, amikor
1848-ban leverték a vakolatot, alatta freskóképek látszottak.
Ma
is élő öreg emberek tanúsága szerint, amikor 1910-ben renoválták a templomot,
akkor is freskókat találtak a szentély falain, de leverték azokat.”
is élő öreg emberek tanúsága szerint, amikor 1910-ben renoválták a templomot,
akkor is freskókat találtak a szentély falain, de leverték azokat.”
A templom keletkezési idejére enged következtetni Orbán
Balázs szerint az is, hogy a templom körüli bástyafalban, ő maga római téglát
talált, ami azt jelenti, hogy valószínűleg a székelyföldvári római kasztrum
lebontásából kikerült kövekből építették a kőfalat is, templomot is.
Balázs szerint az is, hogy a templom körüli bástyafalban, ő maga római téglát
talált, ami azt jelenti, hogy valószínűleg a székelyföldvári római kasztrum
lebontásából kikerült kövekből építették a kőfalat is, templomot is.
„A templomot állítólag a veres barátok is bírták. A
reformációban a falu nagy része áttért s vitte magával a templomot is. Az idők
folyamán a keleti hajó mellé két újabb hajót is építettek.
reformációban a falu nagy része áttért s vitte magával a templomot is. Az idők
folyamán a keleti hajó mellé két újabb hajót is építettek.
Több
dúlás érte a templomot történelme folyamán. Többek között a tatárok (1644),
labancok, Básta és Tige csapatai egyaránt, valamint az 1848. évi forradalom,
majd a II. világháború is. Ezen időkről beszélnek a templom fala mellett
felhalmozott csonthegyek, alig egy fél méterrel a föld alatt.
dúlás érte a templomot történelme folyamán. Többek között a tatárok (1644),
labancok, Básta és Tige csapatai egyaránt, valamint az 1848. évi forradalom,
majd a II. világháború is. Ezen időkről beszélnek a templom fala mellett
felhalmozott csonthegyek, alig egy fél méterrel a föld alatt.
Szájhagyomány
szerint a templom északi oldalán egy igen díszes, karcsú, magas torony állott,
mely 1822-ben lett újrabádogozva. De a torony az akkori építészeti technika
gyarlósága miatt lassan süllyedni kezdett s le kellett azt bontani. Ezt
1846-ban hajtották végre.”
szerint a templom északi oldalán egy igen díszes, karcsú, magas torony állott,
mely 1822-ben lett újrabádogozva. De a torony az akkori építészeti technika
gyarlósága miatt lassan süllyedni kezdett s le kellett azt bontani. Ezt
1846-ban hajtották végre.”
1847-ben a régi helyett, egy tágas, nagy templomot kezdtek
el építeni a vinciek. A tornyot az északi bejáró előtt alapozták le és kezdték
építeni, de csak a templom magasságáig emelték fel. Az új templom
felszentelésre készen állott, amikor felkelők csapata vette körül a falut és
gyújtotta fel azt s vele leégett az új templom is. Ekkor vitték el a harangokat
is, a nagyot Aradon találták meg később s hozták azt haza és melléje öntettek
egy kisebbet is. Torony hiányában a templom előtti téren haranglábat építettek
s a harangokat ott állították fel. Addig harang hiányában tokával hívták a templomba
az embereket.
el építeni a vinciek. A tornyot az északi bejáró előtt alapozták le és kezdték
építeni, de csak a templom magasságáig emelték fel. Az új templom
felszentelésre készen állott, amikor felkelők csapata vette körül a falut és
gyújtotta fel azt s vele leégett az új templom is. Ekkor vitték el a harangokat
is, a nagyot Aradon találták meg később s hozták azt haza és melléje öntettek
egy kisebbet is. Torony hiányában a templom előtti téren haranglábat építettek
s a harangokat ott állították fel. Addig harang hiányában tokával hívták a templomba
az embereket.
A leégett templomot a lassan visszatérő nép, saját házai
előtt, 1852-ben építette újjá.
előtt, 1852-ben építette újjá.
1859. aug. 14-én Tóth Mózes, Magyari Pál, Magyari György
aláírásával levél érkezett az espereshez, melyben ez olvasható: „Felvincz Ev.
Ref. egyházmegyénk 1851-től szakadatlan fáradsága eredményéül – megért, hogy
temploma tűrhetően helyreállítva, s abban orgonája teljesen készen van, az
orgona megszólaltatása s azon nap templom s orgona felszentelése az
egyházmegyei elöljáróság folyó évi szeptember hó második vasárnapjára, azaz
11-re tűzte ki.”
aláírásával levél érkezett az espereshez, melyben ez olvasható: „Felvincz Ev.
Ref. egyházmegyénk 1851-től szakadatlan fáradsága eredményéül – megért, hogy
temploma tűrhetően helyreállítva, s abban orgonája teljesen készen van, az
orgona megszólaltatása s azon nap templom s orgona felszentelése az
egyházmegyei elöljáróság folyó évi szeptember hó második vasárnapjára, azaz
11-re tűzte ki.”
„Bodola Sámuel ref. helyettes
püspök levelében október 2-át említi a templom felszentelésének időpontjául.
„Adja a szent Isten, hogy ez a templom legyen az idő hosszú során keresztül
vallásunknak, nemzetiségünknek védbástyája.”
püspök levelében október 2-át említi a templom felszentelésének időpontjául.
„Adja a szent Isten, hogy ez a templom legyen az idő hosszú során keresztül
vallásunknak, nemzetiségünknek védbástyája.”
„A tornyot csak 1881-ben fejezték be. A
torony építőmestere Szilágyi Bálint volt.
torony építőmestere Szilágyi Bálint volt.
A
templom részei: szentély, hajó, torony, portikus.
templom részei: szentély, hajó, torony, portikus.
A
templom hossza: 30 méter, szélessége: 14 méter, magassága: 8 méter.
templom hossza: 30 méter, szélessége: 14 méter, magassága: 8 méter.
A
torony magassága: 42 méter.
torony magassága: 42 méter.
A
templom kőből épült, a torony téglából.
templom kőből épült, a torony téglából.
A
templom értékes műtárgyai:
templom értékes műtárgyai:
A
nagyharang: felirata: „ÖNTÖTTE EPHRAIM ÉS JÓNÁS ANDRÁSCHOFSKI KOLOZSVÁRT
ÖNTETETT A F-VINCZI EV. REF. EKLESIA TAGJAINAK KÖLTSÉGEKIN 1823.IK ESZTENDŐBEN
AZ Ő SZENTSÉGES LAKÓHELYEBEN MINDEN LÉLEK DICSÉRJE AZ URAT SOLT 6.
nagyharang: felirata: „ÖNTÖTTE EPHRAIM ÉS JÓNÁS ANDRÁSCHOFSKI KOLOZSVÁRT
ÖNTETETT A F-VINCZI EV. REF. EKLESIA TAGJAINAK KÖLTSÉGEKIN 1823.IK ESZTENDŐBEN
AZ Ő SZENTSÉGES LAKÓHELYEBEN MINDEN LÉLEK DICSÉRJE AZ URAT SOLT 6.
A
kisharang: 1850-ben öntetett az első, de az első világháborúban elesett. 1927-ben
öntetett a második a hívek és Apafy Ilona adományából.
kisharang: 1850-ben öntetett az első, de az első világháborúban elesett. 1927-ben
öntetett a második a hívek és Apafy Ilona adományából.
Úrasztalát
1913-ban építtette a felvinczi dalárda. Ebben az időben Horváth Péter volt a
karnagy.
1913-ban építtette a felvinczi dalárda. Ebben az időben Horváth Péter volt a
karnagy.
A
padok 1856-ban készültek el.
padok 1856-ban készültek el.
A
régi szószék és korona: 1874-ben épült, de a szószék elporladt, helyette új
szószéket építettek 1918-ban, a régi koronával. A koronát Takács Ignác
festőművész festette: „A szószék felé készített corona iránt Takács Ignáccal
tárgyalás tartatik. A catédra márvány színre festése szintén általa 20 ft-ban
állapíttatik meg”
régi szószék és korona: 1874-ben épült, de a szószék elporladt, helyette új
szószéket építettek 1918-ban, a régi koronával. A koronát Takács Ignác
festőművész festette: „A szószék felé készített corona iránt Takács Ignáccal
tárgyalás tartatik. A catédra márvány színre festése szintén általa 20 ft-ban
állapíttatik meg”
A
szószékre a Mészáros család adományozott gyönyörű terítőt ezzel a felírással:
„Megszárad a fű, elhull a virág, de az Úr beszéde megmarad.” Ez a II.
világháborúban elveszett.
szószékre a Mészáros család adományozott gyönyörű terítőt ezzel a felírással:
„Megszárad a fű, elhull a virág, de az Úr beszéde megmarad.” Ez a II.
világháborúban elveszett.
Az
orgonát 1859-ben építette Kolonics István Kolozsváron.
orgonát 1859-ben építette Kolonics István Kolozsváron.
A
tornyot 1881-ben építették újjá. A portikus valószínűleg csak 1910-ben készült el.
tornyot 1881-ben építették újjá. A portikus valószínűleg csak 1910-ben készült el.
A
tornyot azonban csak fekete pléhvel fedték volt be, s így 1938-ban szükségessé
vált annak újrafedése. Most már fehér, cinkezett pléhet használtak. A
bádogosmester Dege Ferenc, Torda. Lelkész Szécsi Ferenc.”
tornyot azonban csak fekete pléhvel fedték volt be, s így 1938-ban szükségessé
vált annak újrafedése. Most már fehér, cinkezett pléhet használtak. A
bádogosmester Dege Ferenc, Torda. Lelkész Szécsi Ferenc.”
A II. világháború hadszintérré változtatta a falut s vele
gyász és pusztulás angyala szabadult ismét reá.
A tornyot ágyúgolyó találta el és óriási sebet vágott rajta. Az orgonát
tolvaj kezek kifosztották, sípjait elvitték. Klenodiumait elrabolták.
Anyakönyveit, levéltárát megsemmisítették. Épületeit kifosztották. A kép
valóban rettenetes volt. A felszabadulás után az egyház is kezdett feltámadni
halottaiból. Az elmenekült lelkész, Balázs József után Gazda Lajos piski
lelkész került az egyház élére és ezzel megindult az egyház újjáébredése és
regenerálódása.
gyász és pusztulás angyala szabadult ismét reá.
A tornyot ágyúgolyó találta el és óriási sebet vágott rajta. Az orgonát
tolvaj kezek kifosztották, sípjait elvitték. Klenodiumait elrabolták.
Anyakönyveit, levéltárát megsemmisítették. Épületeit kifosztották. A kép
valóban rettenetes volt. A felszabadulás után az egyház is kezdett feltámadni
halottaiból. Az elmenekült lelkész, Balázs József után Gazda Lajos piski
lelkész került az egyház élére és ezzel megindult az egyház újjáébredése és
regenerálódása.
Első
lépés az orgona megjavítása volt. Szeidl Ferenc marosvásárhelyi orgonajavító
1946-ban rendbeszedte az orgonát.
lépés az orgona megjavítása volt. Szeidl Ferenc marosvásárhelyi orgonajavító
1946-ban rendbeszedte az orgonát.
A
második lépés a torony kijavítása volt. 1948. április 18-án a lelkész
jelentette presbiteriumnak a torony és templom generális javításának
befejezését. Kurátor: Osváth Lajos, építőmester Takács József, vezetőépítész:
Bakó Ferenc volt. Ugyanakkor Balogh Elek és felesége Zachariás Gizella értékes
ezüst kelyhet adományozott az elveszett poharak helyett.
második lépés a torony kijavítása volt. 1948. április 18-án a lelkész
jelentette presbiteriumnak a torony és templom generális javításának
befejezését. Kurátor: Osváth Lajos, építőmester Takács József, vezetőépítész:
Bakó Ferenc volt. Ugyanakkor Balogh Elek és felesége Zachariás Gizella értékes
ezüst kelyhet adományozott az elveszett poharak helyett.
1953-ban
közadakozásból bevezettették a gázt a templomba is.
közadakozásból bevezettették a gázt a templomba is.
1955-ben
néhány asszony a szószékre bársonyterítőt, a földre szőnyegeket készítettek.
néhány asszony a szószékre bársonyterítőt, a földre szőnyegeket készítettek.
1958-ban
renoválták a templom körüli kőfalat és bástyákat. Építőmester Vernes mérnők
volt.
renoválták a templom körüli kőfalat és bástyákat. Építőmester Vernes mérnők
volt.
1959-ben
bevezették a villanyt a templomba.
bevezették a villanyt a templomba.
1960, a templom
általános renoválásának az éve, építőmester Takács József volt. 1962-ben
villámhárítót szereltek a toronyra.
általános renoválásának az éve, építőmester Takács József volt. 1962-ben
villámhárítót szereltek a toronyra.
A
templom körüli cinteremben nincs síremlék.
templom körüli cinteremben nincs síremlék.
1996. évi javításkor a szentély keleti és déli
falfelületén Jézus szenvedéstörténetét ábrázoló falfestményekre bukkantak. A
templomhajó déli falának külső részén is előtűntek freskótöredékek, de ezeket
újból bevakolták.
falfelületén Jézus szenvedéstörténetét ábrázoló falfestményekre bukkantak. A
templomhajó déli falának külső részén is előtűntek freskótöredékek, de ezeket
újból bevakolták.
Az egyházközség lelkipásztorai
1785-Veres Márton
1787-1805 Jantsó József
1813-segéd pap: Erősik Mihály
1817-1818 (-ban meghalt)-Benedek Dávid
1818 –Fodor Mihály (cáplány1820-1828 Nagy György
1828-rendes pap: Marosi Mihály, segédpap: Botz
Otron (?)
Otron (?)
1829-1843-Basa Mihály
1843-1848-Dimény József
1850-helyettes lelkipásztor: Benedek Dávid
1852-1859- Orbán József
1859-1892 -Tóth Mózes
1890-től segédlelkész: Szécsi Ferenc
1892-1939 (megh. 1944) Szécsi Ferenc
1894- segédlelkész, Szegedi Sándor, IV. éves
képezdei növendék
képezdei növendék
1895-segédlelkész, Muzsnai Miklós
1945-Balázs József
1945-helyettes lelkész: Bíró Ferenc
1945- 1973 Gazda Lajos
1974-1993 Dezső Mózes
1994-től Bárócz Huba Pál Tűri Aranka ref. segédlelkész
Fotók: Admin
/div