Nagyenyeden tartotta éves találkozóját az Erdélyi Református Egyházkerület presbiteri szövetsége
A református egyház egyik nagy központi rendezvényére került sor szombaton, 2017. július 29-én Nagyenyeden. A vártemlomba mintegy 650 vendég érkezett, a történelmi épület zsúfolásig megtelt, a késve érkezők lábon állva hallgathatták végig Kató Béla püspök szívhez szóló, alapigazságokat kimondó igehirdetését. A jubileumi évben a helyszínre esett választás nem véletlen, hiszen ebben az 536 éves templomban, a 778 éve álló torony árnyékában alakult meg 1564-ben az Erdélyi Református Egyház.
„Egy népnek ereje az emlékezetében van”
Kató Béla püspök Mózes 15. könyve alapján emelte ki és foglalta össze, mi mindenért kell a közösségnek hálát adnia. Ezek közül központi szerep jut az emlékezésnek, hiszen „Isten az ő népét emlékezni tanítja”. Hasonlóképp lényeges folyamat ez az egyén életében is: „Akinek nincsenek emlékei, az gyökértelenné válik, s mint a kiszáradt fa, kidől”- vallotta. Az emlékezésben őszinte és igaz válaszokat kell adnunk életünk, közösségünk lényeges kérdéseire, ekkor nyilvánvalóvá válik, mi az, amit el kell vinni magunkkal, ugyanakkor egy értékmentő magatartás is körvonalazódik ezáltal. Kató Béla püspök hozzátette, a fiatalok részéről is áldozathozatal szükséges ahhoz, hogy a történelmi és egyházi örökségünket továbbvigyük, és fontos az isteni kegyelemben való bizakodás, „Isten jelenléte más látásmódot ad helyzetünkre”.
Az istentiszteletet követően Pályi József elnök a szövetség nevében köszöntötte az egybegyűlteket és az 500 éves reformáció tiszteletére kiállított emléklapokat adományozott a jelen levő presbitériumok képviselőinek.
A tiszteletbeli meghívottak közül elsőként Judák Endre, a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség elnöke mondott köszöntőbeszédet és röviden ismertette a szövetség missziójának három fókuszpontját: református kegyesség, templom és iskola, hitvallásos református élet.
A Királyhágómelléki Református Presbiteri Szövetség nevében Tóth András arra buzdította az egybegyűlteket, hogy „hitben felerösődve adjuk tovább a következő nemzedéknek az 500 éves református örökséget”.
Megható köszöntőt mondott Borsós Melinda, az Erdélyi Református Nőszövetség elnöke, egy idős hölgy érdekes esetével szemléltetve az ima fontosságát és a hit erejét.
Lenyűgöző szabadegyetemi előadások
Dr. Buzogány Dezső, a teológia tanára két érdekes, adatokban bővelkedő, színvonalas előadással gyarapította a jelenlevők ismereteit. A reformáció lényege és jelentősége című értekezletében négy tételben fogalmazta meg a felvetett probléma lényegét: a reformáció elsősorban igehirdetést jelent(1), létrejötte döntően hozzájárult a magyar nyelv(2) és a szakszerű népoktatás kialakulásához(3), igazi reformátusnak lenni pedig azt jelenti, hogy a Biblia olvasása mellé odavesszük a hitvallásunkat is(4).
Dr. Buzogány Dezső másik nagy érdeklődésre számító, kultúrtörténeti érdekességekben bővelkedő előadása Az első reformátori hitvallások és a református egyház címet viselte, melyben az előadó egy kicsit mélyebbre ásott annak boncolgatásában, hogyan váltunk reformátussá. Az európai kontextus fölvázolásával bemutatta az Erdélyi Református Egyház kialakulásának szakaszait, a magyarországitól eltérő fejlődéstörténetét, a nagy reformátorok, különösen a reformáció egyik ősatyjának tartott Melanchton hatását régiónkra, a reformáció Honterius és Heltai Gáspár nevével fémjelzett szász illetve magyar vonulatát és természetesen utalás történt az ellenreformációra is.
„Mennyire felnőtt volt az erdélyi társadalom, hogy a sok vallást elfogadni, sőt bizonyos mértékben, mai fogalommal élve, integrálni tudta…ez az, amit a legendás erdélyi vallásszabadságként emlegetünk”- összegzett az előadó.
Nagyenyed, a református helyőrség keleti szimbóluma
Dr. Gudor Kund Botond esperes A nagyenyedi református oktatás nemzetközi kapcsolatai a 18. században című előadása a teljesség igényével igyekezett bemutatni a témát és egy sor új, a nagyközönség által kevésbé ismert adattal gyarapította ismereteinket.
Az előadó abból indult ki, hogy mivel a reformáció létérdeke új intézmények létesítése és működtetése volt, a Bethlen Gábor-i oktatáspolitika alanya is ehhez igazódott és olyan iskolázott egyházi értelmiséget és kormányzati faktorokat hozott létre, amelyek hosszú időre meghatározták az ország fejlődését. „Erdély szurdokai rakva vannak tudós emberekkel”- hangzott a korabeli megállapítás, ez az „eredmény” pedig elsősorban a Gyulafehérváron alapított, majd Nagyenyedre átköltöztetett Bethlen Gábor Kolégium érdeme, amelynek akkori presztízsét mi sem bizonyítja jobban, hogy fordított pelegrináció is létezett: külföldi diákok is jöttek ide tanulni.
Az előadás során fény derült a jeles alma mater nemzetközi kapcsolataira, melyek elsősorban a reformáció vonalán alakultak ki és amelyek az intézmény fenntartását-adott esetben újjáépítését- és a külföldi ösztöndíjak biztosítását célozták meg. Több éves kutatómunkájának köszönhetően, Gudor Botond részletesen és pontosan ismertette a holland, svájci és angol ösztöndíjak számát valamint kiemelte azokat a személyiségeket, akik élen jártak ezek biztosításában (id. és ifj. Pápai Páriz Ferenc, Teleki Sámuel, Teleki József, Bethlen Miklós).
A nyugati új áramlatokkal és ismeretekkel való megismerkedéssel párhuzamosan a pelegrináció sokat segített az erdélyi reformáció vívmányainak túlélésében is, annak ellenére, hogy az iskoladiplomácia jelentős eredményeit a Habsburg hatalom korlátozni próbálta- hangzott el végkövetkeztetésként.
A konferencia utolsó napirendi pontjaként A református presbiter kiskátéja, a dr. Visky Sándor Béla, a teológia professzora által átdolgozott könyv bemutatójára került sor, mely várhatóan jövő év áprilisában lát napvilágot.
Záróakkordként Tóth Tibor helybeli református lelkipásztor röviden ismertette a rendezvénynek otthont adó templom történetét és egyháztörténeti jelentőségét.
BASA EMESE