Emberemlékezet óta nem volt ekkora rendezvénye a helyi magyarságnak
- július 21-22 között, Téglás Miklós helybeli református lelkipásztor kitartó igyekezetének köszönhetően, első ízben rendezték meg a Tövisi gyülekezeti napokat, amely tartalmas programjával reflektorfénybe helyezte a Fehér megyei szórványközösséget.
Tövis Gyulafehérvártól 17, Nagyenyedtől 12 km-re fekszik, a Küküllő Marosba ömlésének közelében, a Diódi-patak két partján. Többnyire vasúti állomásáról híres, mert a város ennek köszönhette fejlődését : 1871-ben vált vasúti csomóponttá, itt találkozott egymással a Maros völgyében haladó Magyar Keleti Vasút és a Kolozsvárt Brassóval összekötő Első Erdélyi Vasút.
A valaha szebb napokat is megélt település története több kötetre valót is kitenne, hasonlóképp épített öröksége. Orbán Balázs közölt róla átfogó tanulmányt 1886-ban a Századokban, Tövis és környéke címmel. Legismertebb turisztikai látványossága a Hunyadi János által 1442 és 1449 között épített katolikus templom, amelyet a marosszentimrei győzedelmes csatája emlékéül állított. A lenyűgöző gótikus épület számos értéket rejt, többek között a mellékoltárokon Körösfői-Kriesch Aladár festményei: Szent László 1898-ból és Szent István 1907-ből. A református templom ennél régebbi, 1293 előtt épült, tornya későbbi, gótikus stílusú. Több személyiséget is adott a város a nemzetnek, legismertebb közülük az 1881. november 18-án született Gruzda János, az „erdélyi tél festője”.
Napjainkban a közel 6000 fős településen mintegy 200 magyar- 140 református és 60 római katolikus- küzd a megmaradásért. Ebben segít minden olyan rendezvény, így a Tövisi gyülekezeti napok is, amely az összetartozás erejével hat és kiváló alkalmat nyújt az anyanyelv gyakorlására, a magyar identitástudat erősítésére, a hagyományokhoz való visszatérésre.
A program nagy része a gyülekezeti ház szép, fehérre meszelt, kétszintes épületében zajlott, amely a parókiát és az imatermet is magába foglalja. Az 1824-ben épült ingatlan eredetileg kaszárnya volt, 1937-ben vásárolta meg az egyház. A tövisiek büszkén mesélték, hogy tavalyelőtt az alagsor felét, a tavaly az épület külsejét sikerült felújítani, ez pedig bizakodóbbá tette a híveket. És valóban úgy tűnik, a ház felújításával párhuzamosan a tövisiek lelkiekben is megújulnak. Milik Ferenc gondnok szépen megfogalmazta a gyülekezet mai helyzetét: „ Itt egy új lendület van, amióta két éve itt van az új lelkipásztor, aki fiatalos erővel és kitartással küszködik értünk. Egy év lefolyása alatt többször is rendezünk szeretetvendégségeket, jövő hét végén, tehát július 28-29 között pedig az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában elnevezésű, az RMDSZ által támogatott programban veszünk részt, amely a román-magyar kapcsolatokról fog szólni, Gudor András ny. lelkipásztor tart majd előadást. ”
A szombati nap rövid áhítattal kezdődött, majd Oláh Mátyás kercsesi református lelkipásztor előadásában néhány csellón eljátszott klasszikus zenedarabbal örvendeztette meg hallgatóságát. A folytatásban Simon János küküllőboldogfalvi református lelkipásztor „Miért olyan nehéz megbocsájtani?” című érdekes előadása hangzott el. Mint kiderült: a megbocsátásnál három kulcsszó létezik: döntés, érzés, folyamat, ezekkel érthetjük meg és gyakorolhatjuk ezt a létfontosságú lelki aktust.
A szeretetvendégséget követően a gyerekek számára játszóház nyílt, a felnőtteket a Tacsi Református Egyházközség (Beszterce megye)fellépése hívta a színpadra, egyházi és világi dalokkal, szavalatokkal kedveskedve a házigazdáknak. Utána néptáncelőadások következtek, fellépett a Vajasdi Margaréta Néptáncegyüttes (vajasdi margaréta és rezgő polka, magyarlapádi leánykörtánc és csárdás), a csombordi Pipacs (vajdaszentiványi és csombordi táncok), a Csokonai Vitéz Mihály önálló alkotói díjas Boros Erzsébet népdalénekesnő pedig kalotaszegi és mezőségi dalokat adott elő. A néptáncprodukciók meghozták a tövisiek kedvét, rögtön ropni kezdték ők is, amint a csoportok kivonultak a teremből.
Vasárnap ünnepi istentiszteletre gyűltek a hívek az ódon templom falai közé. Téglás Miklós lelkipásztor a Példabeszédek 17. Könyvének 22. verséből vett, az örömről szóló igével buzdította kicsiny seregét a további kitartásra. Ezt követően Barta Aladár vajasdi lelkipásztor tartott izgalmas előadást „Rontás, csináltatás, igézés – és a hit pajzsa” címmel. A nap a templom előtti szeretetvendégséggel zárult.
Téglás Miklós elégedetten nyugtázta a kezdeményezést, saját bevallása szerint számára sokat jelent az, hogy pozitív visszajelzéseket kap azoktól, akikért dolgozik. A közösség mindenben támogatja őt, a lelkesedés mellé pedig támogatásokat is szerez – jelen esetben az Emberi Erőforrások Minisztériumától-, és mindezek együttvéve teszik lehetővé a gyümölcsöző közösségépítést.
Basa Emese
A tövisi gyülekezeti napok főtámogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma:
A Romániai magyarok száz éve program főtámogatója az RMDSZ:
