DOMJÁN JÓZSEF NAGYENYEDI KIÁLLÍTÁSA

A Sárospataki Képtár vezetőségének jóvoltából városunk szépet szerető polgárai megismerhetik Domján József (1907-1992) Munkácsy-és Kossuth díjas képzőművész munkáinak egy részét. A színes fametszés világhírű mesterének életét és munkásságát Bordás István, a Képtár vezetője, az EMKE tiszteletbeli tagja mutatta  be az Áprily-estek május 7-i rendezvényén.

Rövid ismertetését Vetési László szórványkutatónak a nemzet határok fölötti egyesítése szükségességével kapcsolatos  megállapításával kezdte, majd felvázolta Domján József kalandos életének és művészi pályájának alakulását. Rövid előadásából megtudhattuk, hogy Domján József fametsző, festőművész, grafikus, gobelintervező Budapesten született 1907. március 15-én. Művészi tehetsége viszonylag korán megnyilatkozott, amelyet Aba Novák Vilmos festőiskolájában fejlesztett 1935-1942 közt, majd  a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatójaként tökéletesített, Rudnay Gyula és Szőnyi István irányításával. Tanulmányi útja során bejárta Nyugat-Európa több országát, Norvégiát, Svédországot, Dániát, Hollandiát.  Kínában és Mongóliában a sajátos keleti művészetekkel ismerkedett meg, melyeknek jellegzetes motívumai szervesen beépültek műveibe. 1956-ban egy időre Svájcban telepedett le, majd egy év múlva családjával együtt  Newy-Yorkban talált végleges élettérre. Itt élt és alkotott  1992. nov. 25-én bekövetkezett haláláig. Itteni életének színtere, műterme a magyar diaszpóra zarándokhelyévé  vált.

Domján József hazájához, Magyarországhoz soha sem lett hűtlen. Ezt igazolja a sajátos magyar néprajzi és népmesei motívumok: páva, szarvas, sárkány, nap, hold, csillagok és jellegzetes népballadai motívumok felhasználásával fába vésett meseszerű világa.

E művei alapján őt a többszínű grafikai technika legnagyobb mesterének, megújítójának tekintik világszerte.

Domján József metszetei kiemelkedő darabjainak egy részét  a 70-es években Sárospatak városának adományozta, ezek alkotják a Sárospataki Múzeum Domján-gyűjteményét. Az intézmény vezetője, Bordás István vallomása szerint e híres metszetek vándorkiállításokon történő népszerűsítésével is hozzá szeretnének járulni az elszakított nemzet részeinek határok fölötti egyesítéséhez,  egymásra találásának megvalósításához.

Ennek a gazdag anyagnak mintegy harminc legjellegzetesebb darabját csodálhatták meg az enyedi tárlat megnyitásán részt vevők, és tekinthetik meg az érdeklődők június 30-ig Nagyenyeden, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban.

                                                       Józsa Miklós