A marosvásárhelyi Bolyai Líceumban végezte a középiskolát, majd a kolozsvári Babeş-Bolyai egyetem bölcsészkarán szerezett diplomát. Rövid újságítói pályafutás után egyik alapítója lesz a bukaresti televízió magyar adásának. Riportfilmjei révén válik ismertté, és neki köszönhetjük a Kaláka-mozgalom beindulását, amely a népi hagyományok ápolását tűzte céljául. 1989. februárjában családjával áttelepült Magyarországra, ahol előbb a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című adását szerkesztette, majd a magyar televízió riportere és a Duna TV alapító tagja. Itt a Heti Hírmondó és az Arcélek közkedvelt műsorokat szerkeszti. Most három ajándékkal érkezett Nagyenyedre. A bemutatkozás után Csáky Zoltán üdvözölte a nagyenyedi közönséget: Jó itt lenni Erdélyben, jó itt lenni Nagyenyeden! Elsőként a Csávossy Györgyről nemrég készült filmjét vetítette le az egybegyűlteknek. Az ismert borász és irodalmár elmesélte, hogy mikor és hogyan vált a bor szerelmessévé, hogyan került Csombordra, milyen légkörben nevelték az ottani mezőgazdasági iskolában azokat a szakembereket, akik azóta is Erdélyszerte művelik a szőlőt. Kitért Erdélyhegyalja kivételes adottságaira és az általa nemesített két fajra, a Herkulesre és a Nauszikára. Megszólalt a költő és a drámaíró is. Nemrég befejezett színműve, az Üllő és kalapács közt helyszínén, Alvincen mesél a darab főszereplőjéről, Fráter Györgyről. Ősbemutatónak tekinthetjük ezt a vetítést, a Duna TV csak november 26-án 10.30-kor fogja közvetíteni az Arcélek műsorban, ezt megismétli a Duna TV 2 november 28-án 15.40-kor illetve november 29-én 14.45-kor. A második film, amely öt évvel korábban készült, jórészt szintén Nagyenyedhez kötődik. Címe: Van-e magyar jövő Dél-Erdélyben? A színhelyek: Verespatak, Gyulafehérvár, Nagyenyed. Egyszerű emberekkel beszélgetett, de megszólaltatta dr. Jakubinyi György katolikus érsekkel és Szőcs Ildikó iskolaigazgatót is, akik felidézték a múltat és tájékoztattak a jelenről. A felvetett témák sajnos ma is aktuálisak! Ez az utolsó film, amelyben szerepelt Sütő András. Előbb felperegtek a híres 1978-ban készített Mondod-e még képsorai, ahol az író, az iskola fölé magasodó Őrhegyről így kezdte: Előttünk a hajdani és majdani Bethlen Kollégium… Azt azonban kevesen tudják, hogy eredetileg azt mondta: Itt nyugszik a hajdani és majdani Bethlen Kollégium… Akkor Csáky Zoltán megállította a fimezést: András Bátyám, ez így nem lesz jó! – és Sütő András javított. Ma már nem kell ilyen árnyalatokra ügyelni, de már nem is kéne így kezdeni, hiszen a kollégiumban azóta pezseg az élet. Mindkét film bizonyítja, hogy a riporter visszatérő vendége Nagyenyednek, az utóbbi években gyakran részt vett a Bethlen Kollégium nevezetesebb eseményein. Azt est harmadik epizódja egy könyvbemutató volt. Hogyan válik egy riporter íróvá? Csáky nagyapja egyik intelmét idézte: Fiam, a termést be kell takarítani! A szerző sorrendben harmadik kötetének címe: A jóisten politikája – Beszélgetések a magyar nagyvilágban. Ebben az Arcélek műsorában felsorakoztatott magyarok közül vállogatott ki 50 személyt. A kötet címét nagyszülei ihlették, gyerekkorában, amikor a világ dolgairól faggatta őket, gyakran kapta a rövid választ, hogy „csak a Teremtő tudja” vagy „a jó ég tudja”. Olvashatunk antikváriusról és borászról, halbiológusról és mérnökről, cipészről és papról, művészről és botcsinálta rádiósról. Két és félóra alatt megismerhettük azt a kiváló embert, aki egy róla készült riportban, arra a kérdésre, hogy: Hol van számodra a haza? – azt felelte: Tudod az az igazság, hogy én legjobban útközben szeretem. Igazán. Mikor itt vagyok, akkor vágyom oda, jó elutazni, mikor ott vagyok, akkor már vágyom vissza – de útközben a legjobb.
A rendezvényről készült fotók megtekinthetők itt