Nőnap a Bitai Panzióban

Három szerencsés pár nyert az RMDSZ farsangi bál tomboláján nőnapi ajándékot. Székely Béla és Júlia Felenyedről, Fosztó Árpád és Ilona Miriszlóról, valamint Zsiga István és Jutka Csombordról nyerte meg a Bitai házaspár által felajánlott, teljes ellátású márciusi hétvéget. Torockón, a festői környezetben található panzióban, a kinti havas idő ellenére meleg fogadtatásban volt része a Fehér megyei RMDSZ iroda öt munkatársának és családjuknak. Az iroda tagjai úgy érezték, hogy végre, valaki kívülálló is értékeli a munkájukat.
Köszönjük a Bitai házaspárnak a meghívást, az együtt töltött felejthetetlen hétvéget.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Farsangtemetés esővel és miniszteri meglepetés-látogatással

Az egyházi ünnepeken kívül a farsangtemetés az egyedüli olyan hagyományos régi szokás, amit a torockóiak a mai napig éltetnek. Régen még a húshagyó kedd utáni első vasárnapon tartották, egy ideje áttették szombatra. Ez azonban mit sem változtatott a látványos farsangbúcsúztatás népszerűségén: az idén is számos turista érkezett a Székelykő alatti településre, hogy az utcára sereglő helybéliekkel együtt ünnepelje a télűző farsangtemetést. A tél azonban más véleményen volt: az idén mintha csak erre a napra várt volna a hűvös, esős idő. A jókedvet viszont nem sikerült elűznie, sőt, az esernyők csak még színesebbé tették a forgatagot, és mindenki nagyszerűen szórakozott: egész Torockó igazi „bálteremmé” változott. A rendezvény szintjét tárlatmegnyitó és könyvbemutató emelte, valamint az, hogy váratlanul megjelent Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter is, aki elmondta: hosszadalmas folyamat, amíg a település felkerül az UNESCO világörökség listájára, de Torockó megérdemli azt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Idén is emlékeztek

A tavalyi kerek évfordulóhoz képest (160 év) idén a nagy enyedi magyarság szerényebb keretek között emlékezett meg az 1849-ben történtekről. A Vártemplomban Pópa Tibor református lelkész prédikációjába beleszőtte az akkori eseményeket és azok tanulságait. Elhangzott: az a nap a forradalom legnagyobb magyar civil vesztesége volt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Jó bornak nem kell cégér. Vagy mégis?

Újabban a királyi borok legnemesebbikét készítik a Magyarigenhez tartozó Celnán. A neves italt a szebeni Brukenthal Múzeumban mutatták be, mint a celnai Borozó (Kráma) termékét. A kitűnő ital kedvence volt Brukenthal bárónak, ezért sokáig a báró borának is nevezték. Az első celnai borozót az 1778–1788 közötti időszakban építették, ugyanakkor, amikor a híres középkori épületeket Szebenben, ahol aztán később elhelyezték a Múzeum anyagát. Dr. Csávossy György szerint az 1854-es kolozsvári terménytárlaton az öt híres bortermelőhely között Celna is szerepelt. A párizsi közkiállításon 1878-ban hét celnai bor gazdagította a kínálatot. Ma ismét lehet kapni az értékes, friss gyümölcsillatú, akác és hársfaaromájú nedűt, amelyet egyedi üvegekben forgalmaznak a múzeum épületében. Az újjáalakult celnai borozó képviselői mutatták be a régi-új italt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….