Százhatvan éve irtották ki Nagyenyedet a román felkelők – Megbékélő vagy visszavonuló erdélyi magyar szórvány? (1.)

Fejőszék 2009. január 24., Margittai Gábor – Major Anita “Belső-Erdélyben legalább kétféle történelme van egy városnak, templomnak, tájképi elemnek: magyar és román. Akárcsak 1848-49-ben, kisebbség és többség nemzeti mitológiája ma is egymásnak feszül. Ami az egyiknek ősi szentély vagy több … Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Nagyenyedi apokalipszis 1849-ben










(KurucInfo – 2009.01.09)

Éppen ma van a 160. évfordulója annak, hogy a Ioan Axente Sever és Prodan Simion muzsnaházi pópák vezette móc martalóchad, miután előző éjszaka megrohanta Nagyenyed védtelen magyarságát, pokoli vérengzésbe kezdett a városban. Sajnálatos módon a magyar közgondolkodásban ez a rettenetes – a napjainkban zajló gázai népirtáshoz hasonlatos – esemény alig van jelen, s tudtommal a mostani kerek évforduló alkalmából sem volt parlamenti emlékülés, valamint a „fősodratú” média ingerküszöbét sem érte el ez a borzalmas magyarirtás, egyedül hírportálunkon jelent meg egy olvasói megemlékezés vele kapcsolatban.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Emlékezzünk a 160 éve meggyilkolt 800 nagyenyedi magyarra!




(KurucInfo, 2009.01.08)

 

1848. szeptember 29-én, a pákozdi győztes csatával világossá vált a bécsi kormányzat számára, hogy nem számolhat a magyar szabadságharc azonnali elfojtásával. Az osztrák kormányzat a szerbek és románok fellázításával próbálta a magyarokat többfrontos háborúra kényszeríteni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Megrázó könyv a nagyenyedi vérengzésről








(Magyar Hírlap, 2008.08.25)

“A mínusz 20-24 fokos hidegben olyan Enyed így január legelején, mint valami téli álomba süppedt mesevilág, dolgos asszonyok, munkára fogott süldő lánykák tipegnek az aprócska házak között, amott egy öregember ballag komótosan” – így idézi Domonkos László vérfagyasztó históriája 1849 januárját, a nagyenyedi mészárlást.






Egy kattintás ide a folytatáshoz….