Újabban a királyi borok legnemesebbikét készítik a Magyarigenhez tartozó Celnán. A neves italt a szebeni Brukenthal Múzeumban mutatták be, mint a celnai Borozó (Kráma) termékét. A kitűnő ital kedvence volt Brukenthal bárónak, ezért sokáig a báró borának is nevezték. Az első celnai borozót az 1778–1788 közötti időszakban építették, ugyanakkor, amikor a híres középkori épületeket Szebenben, ahol aztán később elhelyezték a Múzeum anyagát. Dr. Csávossy György szerint az 1854-es kolozsvári terménytárlaton az öt híres bortermelőhely között Celna is szerepelt. A párizsi közkiállításon 1878-ban hét celnai bor gazdagította a kínálatot. Ma ismét lehet kapni az értékes, friss gyümölcsillatú, akác és hársfaaromájú nedűt, amelyet egyedi üvegekben forgalmaznak a múzeum épületében. Az újjáalakult celnai borozó képviselői mutatták be a régi-új italt.

Fehér megye legészakibb, a Maros bal partján fekvő falujában, Maroscsúcson Gáspár János, a nagyenyedi tanítóképző alapító igazgatója, jeles pedagógus, tankönyv- és pedagógiai író, tanfelügyelő, a modern magyar gyermekirodalom megalapítója emlékét megőrzendő december 27-én emléktáblát lepleztek le az új parókia homlokzati falán.

Az Áprily-estek ezévi utolsó rendezvényén Apáczai Csere János halálának 350. évfordulója alkalmából emlékeztek a magyar művelődés, tudományosság és nevelésügy úttörőjére Nagyenyeden.

Incze János születésének 100. és halálának közelgő 10. évfordulója kapcsán idézzük az „erélyi Brueghel” nagyenyedi diákéveinek néhány emlékét.