A színpadi játék szerelmesei az ezredváltás küszöbén, 1999-ben találkoztak először Nagyenyeden. Az eltelt 11 év alatt a játszók, a szervezők és az elemzők együtt teremtettek hagyományt. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy meghaladják sok-sok kemény pedagógiai munka valós eredményeit, és igazi diákszínházat teremtsenek. Kötő József, akinek könyvét a színjátszó személyekről az Áprily esték márciusi rendezvényén mutatták be, kijelentette, hogy erdélyi színjátszásról nem beszélhetünk Enyed nélkül. Tegyük hozzá: diákszínjátszásról sem!

A színpadi játék szerelmesei az ezredváltás küszöbén, 1999-ben találkoztak először Nagyenyeden. Az eltelt 11 év alatt a játszók, a szervezők és az elemzők együtt teremtettek hagyományt. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy meghaladják sok-sok kemény pedagógiai munka valós eredményeit, és igazi diákszínházat teremtsenek. Kötő József, akinek könyvét a színjátszó személyekről az Áprily esték márciusi rendezvényén mutatták be, kijelentette, hogy erdélyi színjátszásról nem beszélhetünk Enyed nélkül. Tegyük hozzá: diákszínjátszásról sem!

Beder Tibor csíkszeredai nyugalmazott földrajztanár, Hargita megye rendszerváltás utáni első főtanfelügyelője, a Julianus Alapítvány és a Magyarok Székelyföldi Társasága alapító elnöke elhozta Nagyenyedre legutóbbi, hatodik kiadásánál tartó könyvét, az Apadó fájdalom címűt.

A sárospataki Művelődés Háza és Könyvtára Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony elhunyta 350. évfordulója alkalmából négy híres református iskolát kért fel, hogy kulturális programmal tisztelje meg az eseményt.