MÁRCIUS 15. NAGYENYEDEN
Farsangi bál az aranykatlanban
Minden farsangnak megvan a maga sajátos története. Az újkori idők első abrudbányai farsangja történelmi helyszínnel rendelkezett. A kanyargós út közben historikus korok jutottak eszünkbe. Hol van még olyan bál, ahol a szép téli időben először kétórás sétára viszik el a vendéget!? Úticélunk Verespatak. Nem messze kell autózni, de egy kicsit még magasabbra, úgy 900 m-re kell emelkedni, hogy eljussunk a hegykoszorúval övezett arany- és ezüstbánya katlanba. Már jártunk itt néhányszor az utóbbi években, most azonban fontos újdonsággal találkoztunk: megnyitották az Abrudbányai Magyar Kulturális Szövetség turisztikai irodáját. Bekukkantottunk kicsit, és nagy várakozást tapasztaltunk. Az iroda alkalmazottai abban reménykednek, hogy hamarosan komoly turistaforgalom lesz, főleg Magyarországról. Nemcsak a gyönyörű természeti környezet kötheti le a figyelmet, hanem a valamikori virágzó magyar élet építészeti öröksége, a régi római bányák, a múzeum, a templomok. Az emberek pedig várnak, és továbbra is bizonytalanok: vajon „ott fenn” mikor döntik el végre, hogy lesz-e aranymosás Verespatakon, vagy sem?
Sok fiatal vett részt a farsangi bálon
Idén sok fiatal vett részt a meglepetésekkel tarkított hagyományos farsangi bálon, amelyet a Fehér megyei RMDSZ szervezett. A műsorban most először léptek fel Fischer Helga tanárnő vezetésével a XII. osztályos kollégisták szép keringő nyitótáncukkal, amely rögtön jó hangulatot varázsolt. Hegedű játékával mutatkozott be Karácsonyi Tímea III. osztályos balázsfalvi tanuló is, aki igen jól szórakoztatta a közönséget. Örvendetes tény, hogy a 330 résztvevő között az előző évekhez képest sokkal több fiatal szórakozott a bálban, ami a jövőre nézve ígéretes. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Felújítás előtt a nagyenyedi 1849-es emlékmű
Bár igen óvatosan, de 1993-ban a lelkekben megmozdult valami. Talán ekkor ért véget az a korszak, amikor a Vár falán lapuló 1849-es emlékmű mellett elhaladó enyedi – vagy máshonnan érkezett – magyarok már nem csak suttogva mertek beszélni. 1994-től a Fehér megyei RMDSZ kezdeményezésére, a református egyház támogatásával ökumenikus istentisztelet zajlott az évforduló napján, amelynek keretében a helyiek megemlékeztek annak a bizonyos januári napnak a tragédiájáról. Azóta minden évben sor kerül a megemlékezésre a Vártemplomban és az emlékműnél, valamint néhányszor a római katolikus templomban. Egy kattintás ide a folytatáshoz….