A Fehér megyei RMDSZ és a Dr. Szász Pál Egyesület november 2-a és 6-a közt negyedik alkalommal szervezte meg a város magyarságának napját. Az előző két rendezvénysorozattól eltérően, ez alkalommal tartalmasabb, változatosabb, színvonalasabb és térben is tágabb ölelésű ünneplésre került sor.  Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A kolozsvári Váróterem Projekt előadásával indult a Nagyenyedi Magyar Kulturális Napok programja szerdán a Bethlen-kollégium felújított Tornacsarnokában. Csütörtökön történelmi kalandozásra került sor a Szász Pál házban Margittai Gábor és Major Anita szerzőpáros estjén, a Kárpát-medence, Ázsia és Afrika magyarjairól született köteteik kapcsán. Az Ismered a Tejutat? című előadásra főként fiatalok, a könyvbemutatóra inkább idősebbek, s alig kéttucatnyian voltak kíváncsiak. A magyar napok további érdekességeket is kínálnak: szombaton Csombordi Nap lesz termékvásárral és könyvbemutatóval, emlékszoba- és -táblaavatás Enyeden, estére szüreti bált hirdettek a szervezők: Fehér megyei RMDSZ, Dr. Szász Pál Egyesület, Csombordi Református Egyházközség.  Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Liszt Ferenc rövid időn belül kétszer is, 1846. november 23-án és december 8-án járt Nagyenyeden. A mai város magyar közössége születésének 200. évfordulóján, az első őszi Áprily-est rendezvénnyel adózott a nagy magyar zeneszerző és „zongorakirály” emlékének. Az est méltó volt Liszt Ferenc örökségéhez és a város magyar múltjához, kulturális hagyományaihoz.  Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Nemrég fejezték be a 128 évvel ezelőtt, 1883-ban épült nagyenyedi városháza tetőszerkezetének javítását és cserepezését. A munkálatokat figyelve jutott eszembe, hogy az impozáns, díszes homlokzatú, erkélyes közigazgatási palota felépítése után nem sokkal, székelyföldi kortes útjáról hazafelé menet, 1884. október 20-án ismét ellátogatott városunkba a népszerűsége csúcsán álló Jókai Mór, a nagy magyar romantikus író. Vita Zsigmond szerint „bizonyára még egyszer látni akarta a nagyenyedi két fűzfa városát, amelyhez az 1853-i utazás leverő, szomorú emlékei fűzték.” Az eltelt több mint három évtized alatt teljesen újjáépült a város, a Bethlen-kollégium keleti szárnya épülőfélben volt, a városukhoz hű nagyenyediek új, nagyobb, kényelmesebb hajlékokat építettek az 1849 januárjában elpusztítottak helyére. Nagyjából ebben a korszakban alakult ki a részben ma is létező városközpont. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →