Szentimrei emlékest Nagyenyeden
Az Áprily Estek decemberi rendezvényén a népes közönség Szentimrei Jenőre (1891. december 14.–1959. szeptember 2.) emlékezett az író, költő, publicista, irodalomszervező születésének 120. évfordulója előestéjén.
Az emlékest nyitányaként a nagyenyedi református egyház kórusa karácsonyi énekeket adott elő Fodor László nyugalmazott zenetanár és Basáné Zudor Anikó kántor vezényletével. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Megemlékezés és kiállításmegnyitó az Áprily-esten
Az Áprily-estek idei zárórendezvényén az irodalom, a vetített képek, a dalok és a képzőművészet hiteles képviselői jöttek el december 8-án Nagyenyedre, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házba. Ha mindehhez hozzátesszük a gyakran emlegetett helyi vonatkozásokat, akkor érthető, hogy a decemberi bemutató szokatlanul nagy és figyelmes közönséget vonzott. Szentimrei Jenőt, aki december 14-én lesz 120 éve, hogy megszületett, három leszármazott is képviselte: két unoka, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, egyetemi tanár, H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója és a dédunoka Szabó Dániel. A megemlékezések közötti időben kórusműsor, közös és egyéni dalolás, valamint versek szórakoztatták a közönséget, akik mutatós és tartalmas könyveket is vásárolhattak a Művelődés és a Kriterion kínálatából. Mindezt keretbe foglalta Wagner Péter budapesti építész-grafikusnak a mezőségi épített örökségről mesélő kiállítása.
Adventi találkozó Abrudbányán
Az Abrudbányai és Verespataki Magyar Kulturális Egyesület és az Abrudbányai Református Egyházközség egyik alapvető célkitűzése a két kis bányaváros maroknyi magyarsága nemzetiségi tudatának, önértékelésének erősítése, a szórványosodási folyamat lelassítása, az együtt élő románok és magyarok kultúrájának tisztelete, kölcsönös megismerése. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Mikulás-találkozók Fehér megyében
2005-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Fehér megyei szervezete először szervezett szórványmikulás-találkozót olyan Fehér megyei szórvány településen élő magyar gyermekek számára, ahol nincs semmilyen magyar nyelvű oktatási forma. Ezek a gyerekek legtöbb esetben már óvodába, illetve elemi és általános iskolába is a legközelebbi román tannyelvű iskolába járnak, anyanyelvüket csak a családban és a templomban használhatják, ez pedig anyanyelvük halványulását, identitásuk gyengülését eredményezi. Egy kattintás ide a folytatáshoz….