AZ ÁPRILY ESTEK 100. RENDEZVÉNYE

Az Áprily estek jubileumi összejövetelén az előadók és a közönség a múlt szórványértékei felé fordult, vesztességeivel, és tanulságaival együtt, de felvillantotta az életképes jövőkeresés lehetőségét is. A rendezvényre olyan előadókat hívtak meg, akik igazi tárgyszerűséggel fordultak a kérdéshez. Dr. Gudor Kund Botond, egyházmegyei esperes „Az eltűnt Gyulafehérvári Református Egyházmegye és egyházi közösségei” című csaknem 500 oldalas munkáját mutatta be. (Kriterion-Tortoma könyvkiadó. Kolozsvár- Barót 2012.) Ebben igen magasfokú szakszerűséggel és átéléssel, történelmi távlatban mutatta be az eseményeket és benne a református közösségek sorsát. A könyvet a székelyföldi Borzondon és több anyaországi gyülekezetben mutatták be. Vetési László mindezt vetített képekkel tette még élőbbé. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

KÓS KÁROLY ÉS AZ ERDÉLYI SZINJÁTSZÁS

Kötő József minden alkalommal véndiákként is jön Enyedre, hajdani iskolája városába. Ismerősök, jó barátok közé érkezik, de sohasem üres kézzel. Ritka, átfogó, mély gondolatisággal átitatott előadása ezúttal is méltó volt a Magyar Kultúra Napjához és az Áprily-estek tíz éves történetéhez. Kós Károly emlékezete a mai napon és folyamatosan szórványgondokat és megoldásokat idéz fel, még itt nálunk is, 50-100 km-re Kalotaszegtől, mert a mű, amit hátrahagyott egész Erdélyre kihat. A szerencsés, témaválasztás, egyben hiánypótló is volt. Az erdélyi magyar színjátszás küldetéstudatáról szóló előadás csak egy szelete az óriás tortának, de minden zamatát magában hordozza. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kós Károly hatása az erdélyi magyar színház küldetéstudatának formálására

Tompa László az Erdélyi Helikonban, az ötven éves Kós Károlynak szentelt külön számban, így jellemezte a mára vátesznek kikiáltott reneszánsz típusú alkotót: „izgat, perel, riaszt Erdély legnyugtalanabb, izgága magyarja”. Kós a Kiáltó szó című röpiratában Illés prófétaként így kiáltott a … Egy kattintás ide a folytatáshoz….