Admin bejegyzései
A CSEREVÁR EGYESÜLET KÖZLEMÉNYE
A CSEREVÁR EGYESÜLET KÖZLEMÉNYE:
BESZÁMOLÓ
Az RMDSZ- nek illetve a Communitas Alapítványnak köszönhetően, újabb jelentős anyagi segítségben lehetett részünk.
Pályázati kérelmünk a Székelykocsárdi gr. Gálffy János Magyar Közösségi Ház padlójának, vízfelszerelésének és benti villanyhálózatának a felújítására illetve a kulturális és oktatási programok megvalósításához szükséges eszközök (asztalok, edénytároló szekrények, konyhapult, porszívó és más kisebb tárgyak) megvásárlására vonatkozott, amelynek korszerűsítése elengedhetetlen a programjaink megvalósításához illetve a délutáni oktatás lebonyolításához.
A beruházást követően a falu magyar közössége otthonra talál egy olyan épületben, ahol megfelelő körülmények között valósíthatja meg tevékenységeit: a kulturális programokat és a délutáni oktatást is.
FŐTÁMOGATÓ:
JÁTSZÓTÉR-AVATÓ ÜNNEPSÉG A MAGYARLAPÁDI ÓVODÁBAN
Pünkösd harmadnapján, 2019. június 11-én került sor az első olyan óvodai játszótér felavatására Fehér megyében, amely a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében valósult meg. A következő játszótér kialakítása nagy valószínűséggel Székelykocsárdon lesz, ahol már megvannak a beruházáshoz szükséges engedélyek
A Magyar Kormány 2016 decemberében hozott döntést a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program támogatásáról. Az összességében 38,5 milliárdos projekt a jelenleg futó legnagyobb költségvetési külhoni program. A támogatás a Nemzetpolitikai Államtitkárság illetve a Bethlen Gábor Alap közreműködésével valósul meg.
Az óvodák, bölcsődék, iskola-óvoda komplexumok, kapcsolódó köznevelési intézmények és környezetük építését, felújítását, az óvodapedagógusok képzését, az egészségügyi, sport- és rekreációs szolgáltatások fejlesztését, a védőnői szolgálat fejlesztését és virtuális óvoda létrehozását is magában foglaló Kárpát-medencei óvodafejlesztési programról van szó. Első üteme során több mint 200 óvoda esetében lesz bővítés és felújítás, valamint több mint 1500 magyar sarok kialakítására volt vagy lesz mód. Az oktatási segédanyagok nagyban hozzájárulnak az óvodai oktatás színvonalának emelkedéséhez, a magyar kultúrához kapcsolódó ismeretek elsajátításához, továbbá a nemzeti identitás erősödéséhez. Az óvodafejlesztési program kiemelt figyelmet fordít a Kárpát-medencei magyar óvodapedagógusok szakmai kompetenciafejlesztésére és didaktikai továbbképzésére is, a Fehér megyében megvalósított képzésekről lapunkban már többször is beszámoltunk.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság erdélyi partnere, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség, a program keretében, már számos beruházást és pályázatot megvalósított. Fehér megyében Magyarlapádon került sor az első óvodai játszótér felavatására.
Vetés a jövőért
Magyarlapádon méltó módon ünnepelték meg az eseményt, mely ünnepi istentisztelettel vette kezdetét a református templomban.
Borbándi András lelkipásztor Pál apostolnak a galatáknak írt leveléből vette az alapigét: „ Aki pedig vet a léleknek, a lélekből arat örök életet”, rámutatva, hogy a megépített játszótér az életre irányítja a tekintetünket, hiszen az emberből amikor szülő lesz, termőfölddé válik. „ Váljunk olyan néppé, amely akarja vetni és aratni a közösségei megmaradását!”- hangzott a lelkész biztatása.
Az ünnepség az óvoda udvarán folytatódott, ahol Székely-Bányai Andrea óvónő, az esemény konferálója, egy szép Dosztojevszkij-idézettel üdvözölte a vendégeket és a népes helyi közönséget: „ A gyermektársaság gyógyír a lélekre” és megköszönte a Magyar Kormánynak az 50 ezer lejt meghaladó támogatást, a szülőknek és a helyi cégeknek és alapítványnak a munkálatokban nyújtott segítséget.
Dr Ónody Rita Éva konzul asszony megható üzenetet hozott a falu népének, Orbán Viktor Kolozsváron elhangzott beszédét idézve: „ Budapest szellemi értelemben vett nemzetpolitikát folytat, ami arról szól, hogy a magyar embernek érdemes kimondania: a legnagyobb dolog, ami történhet az emberrel, hogy magyarnak született”. A konzul asszony megemlítette, hogy a program keretében a Kárpát-medencében eddig nagyjából 450 óvoda fejlesztésére és 160 építésére juttattak eddig kormányzati támogatást.
„Békesség Istentől!… Köszönjük!”
Az ünnepi felszólalók sorát Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tiszteletbeli elnöke követte, akinek Békesség Istentől! köszöntésére a fegyelmezett tömegből egy kisgyerek jó hangosan Köszönjük!-kel felelt, öntudatlanul kifejezve ezáltal a helyi közösség tisztelettudó magatartását, vallásosságát és az itteni gyerekek jólneveltségét. Az RMPSZ alapító tagját láthatóan elérzékenyítette az őszinte gyermeki reakció és egy Goethe- idézettel szólt a felnőttekhez: „ Csak azé az élet és szabadság, aki naponta érte vívni kész!”.
Deák- Székely Szilárd Levente, az RMPSZ Fehér megyei elnöke, biztató szavakat intézett a megjelentekhez, kiemelve: az óvoda udvarán összegyűlt sok ügyes kisgyerek arra enged következtetni, hogy Magyarlapád nemcsak ma, hanem ezentúl is a Fehér megyei szórványmagyarság egyik legerősebb bástyája marad.
Lőrincz Ildikó iskolaigazgató a játék pozitív hozadékaira irányította a figyelmet és Sütő Andrást idézte:” Hacsak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában megtalálja a valamikori játék hangulatát.”
A nagy napra a helyi kisiskolások és óvodások az alkalomhoz illő műsorral készültek, utóbbiak bemutatták néptánctudásukat is, amelynek elsajátításában a Petőfi-programos Hajdara Tamása és Hajdara-Herczeg Hajnalka egyengették lépteiket, majd az ünnepség végeztével felszabadultan birtokba is vették az új játszóteret. A létesítményre és a gyülekezetre Borbándi Erika lelkipásztor mondott áldást.
Az eseményt megtisztelte jelenlétével Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere, az RMPSZ részéről Kovács Csaba óvodafejlesztési programfelelős, Szabó Ferenc, a magyarlapádi RMDSZ elnöke, hiányzott viszont a helyi vezető testület, Marian Indreiu polgármesterrel az élen.
Mindenki nagyon örült annak, hogy meghívták az eseményre a lapádi óvoda egykori óvónőit és dadusait, akik így sok év után ismét találkozhattak egykori tanítványaikkal. Nevükben Fari Palkó Ilona, a Nagyenyedi Máltai Szeretetszolgálat jelenlegi vezetője mondott köszöntést, Brunszvik Terézt idézve: „Az óvoda egy angyalkert”, a lapádi pedagógusok pedig mindig sokat tettek és tesznek azért, hogy ez a metafora igaz legyen.
„ S megfogadjuk: mindörökké dicsér téged, Magyarlapád!”…
A vendégeket és a lapádiakat egyaránt meglepte a szép ünnepség, az, hogy a játszótér felavatása nem korlátozódott pusztán pár szónoklatra, néhány énekre és a szalag elvágására. Már többször megtapasztalhattuk, hogy Magyarlapád az a hely, ahova szerencsére sok anyaországi pályázati forrás érkezik, de ahol a közösség mindig magától is hozzáad valamit a támogatáshoz…anyagiakban is, de legfőképp szellemiekben.
Így történt ez most is, amikor a több mint 110 éves magyarlapádi óvodai oktatás múltjáról gazdag fotóanyagot gyűjtöttek össze és az óvoda folyosóján rendeztek belőle kiállítást.
Nem utolsó sorban erre az alkalomra időzítette Jeney Mária Erzsébet magyarlapádi gyűjtési anyagát összegző, nagy érdeklődést övező könyvbemutatóját. A nyugalmazott tanítónő 36 évet tanított Magyarlapádon, ahol jelenleg is él, feltáró munkája 3-4 évet vett igénybe. Az alkotás kétségtelenül hiánypótló jellegű, hiszen a faluról mindeddig elég kevés néprajzi írás látott napvilágot, habár többen is végeztek gyűjtőmunkát a helyszínen (legátfogóbb ezek közül: Bárt János: Lapádi vendégség. Néprajzi tanulmányok Magyarlapádról és környékéről, Kecskemét, 2007).
A Lapádi versek, elbeszélő népköltészet című mű legnagyobb erénye, hogy teljes mértékben autentikus, Jeney Mária Erzsébet helyi tájszólásban jegyezte le a hallottakat, a pedagógusi munkájára jellemző körültekintéssel és igényességgel, pontosan feltüntetve az adatközlőket és a gyűjtés dátumát. A népi verselők költeményei (ahonnan az alcímbeli idézet is származik) mellett a kötetben gazdag mesegyűjteményt is találunk. Jó döntésnek bizonyult a szerző részéről beiktatni a kötetbe a kevésbé ismert, Lázár István nagyenyedi kollégiumi tanár által lejegyzett meséket is, hiszen ezáltal lehetőség adódik azok népszerűsítésére ( Lázár István: Alsófehér Vármegye magyar népe. In.: Alsófehér Vármegye monográfiája, I.köt, Nagy-Enyed, 1899). Ezen kívül a kötet tartalmaz tréfákat, találós kérdéseket, találós meséket, közmondásokat, szólásokat, hiedelem elbeszéléseket és babonákat is, mindezekről igen érdekes összegzést nyújtott a szerző a bemutatón, rámutatva a lapádi gondolkodásmód és sejtető mesélési stílus jellegzetességeire.
BASA EMESE
„ EGYÜTT VAGYUNK, BOLDOGOK VAGYUNK!” – CSALÁDIAS HANGULAT A III.FEHÉR MEGYEI MAGYAR NAPOKON
„ EGYÜTT VAGYUNK, BOLDOGOK VAGYUNK!” – CSALÁDIAS HANGULAT A III.FEHÉR MEGYEI MAGYAR NAPOKON
2019 június 13. és 16. között került megrendezésre idén a már hagyományosnak számító Fehér Megyei Magyar Napok. Nagyenyeden, Tompaházán és Magyarlapádon is színes programok várták az érdeklődőket, amelyeknek száma a négy nap alatt meghaladta a 2500-at.
Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere ismerte fel ezelőtt három évvel, hogy a megye magyarságának szüksége van egy olyan rendezvényre, amely összehozza az itt élő embereket. „Érdemes és kell álmodni, álmokat valóra váltani, hiszen így épülünk emberként és társadalomként egyaránt”-mondta a megnyitón.A fesztivál főszervezője a Dr. Brendus Gyula Egyesület és a Fehér Megyei RMDSZ volt.Az eseményről helyszíni élő adást sugárzott a Kolozsvári Magyar Rádió.
Nagyobb fesztiválok színes apró mozaikjai
Fehér megye szórványmagyarságának nincs meg az az anyagi és társadalmi lehetősége, hogy a nagyobb erdélyi központokban szervezett magyar napok többszintes programkínálatát megvalósíthassa, azonban az idén is mindenféle ilyenkor szokásos programból nyújtott minőségi ízelítőt és természetesen volt sok helyi különlegesség is. Ami a többiek sorából kiemeli, az a családias hangulat, hiszen az utóbbi évek számtalan megyei szintű rendezvényének köszönhetően, a környék magyar településeinek lehetősége adódott megismerni egymást, így mindenki sok kedves ismerőst, barátot üdvözölhetett, ami meghitt hangulatot idézett elő mindvégig.
Az idei fesztiválon a szervezők nagy hangsúlyt fektettek a fenntarthatóságra, újrahasznosításra: a gasztronómiai udvarban minden szolgáltató olyan tányérokat és evőeszközöket adhat csak ki, amelyek lebomló vagy újrahasznosított anyagokból készültek. Ezzel úgy az eladókat, mint a vásárlókat, résztvevőket ösztönözni próbálták arra, hogy minél kevesebb egyszer használatos és műanyag terméket vegyenek. A kezdeményezésnek meg is látszott az eredménye, hiszen a fesztiválozók példás tisztaságot hagytak maguk után, nemcsak a rendezvény fő helyszínén, a Bethlen Gábor Kollégium udvarán, hanem másutt is.
A rendezvény első napja kiállításokkal, kézműves vásárral és hagyományos íjászati programokkal indult, ezek voltak a fesztivál állandó jelleggel működtetett programjai. A környékbeli kézműveseket tömörítő Palmetta Egyesület képviselői mellett kolozsvári, sepsiszentgyörgyi, tordai és körösfői alkotók is elhozták míves portékáikat, de nem hiányoztak a biotermékek és a kézműves ínyencségek sem, az enyediek mellett például erdőszentgyörgyi és fitosváraljai különlegességeket is lehetett kapni.
Tornavizsga – olimpiai hangulat a fiatalok seregszemléjén
A nagy hagyománnyal bíró, legelőször 1847-ben megszervezett enyedi tornavizsga, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium diákjainak a tornabemutatója indította a III. Fehér Megyei Magyar Napokat.
Az ünnepélyes megnyitó (tisztelgés a zászló előtt,Bethlen-induló, igazgatói köszöntő)után díjazták az iskola legjobb, versenyeken is eredményes sportolóit, bemutatkoztak az óvódások és az elemisták, megcsodálhattuk a sportkörösök talajtorna gyakorlatait és a líceumi fiúk szerugrásait valamint a pom-pom lányok temperamentumos bemutatóját. Volt akrobatikus torna a nagyenyedi ACRO csapattal és nem hiányozhatott a nagy népszerűségnek örvendő HIP-TEP Egyesület lovastorna bemutatója sem.
A fő attrakciónak számító gimnáziumi és líceumi diákok közös gyakorlata idén Hajdara-Herceg Hajnalka és Hajdara Tamás, Petőfi-programos ösztöndíjasok, néptáncoktatók javaslatára és közreműködésével került megvalósításra. A különböző sportágak bemutatásakorhelyenként viccesen, de vigyázva, hogy a megfelelő kellékek bevitelével érzékeltessék mindazokat a csodálatos olimpiai sportágakat, amelyek egyébként mind megtalálhatóak az iskolai tantervekben is.
Az ötletgazdák mellett nagy segítséget nyújtottak mindazok a diákok, akik önkéntesen vállalták a gyakorlatok kiválasztását, bemutatását, gyakorlását, a próbák lebonyolításához szükséges lendületet. ”Együtt vagyunk, boldogok vagyunk!” – ez volt az idei tornavizsga mottója, a bemutató végén készült közös fotó pedig teljes mértékben alátámasztotta ezt.
Hasonlóan szép volt a magyarlapádi iskola által bemutatott, nyilván kisebb méretű tornabemutató, amelyet a szervezők beiktattak a fesztivál programjába, hiszen vasárnap Magyarlapád adott otthont a magyar napoknak.
Szintén a sporttevékenységeknél kell megemlítenünk a Két Fűzfa Egyesület által szervezett Péter Antal emlékkupa kosárlabda-bajnokságot, amelyen a Bethlen-kollégium diák és véndiák csapata mérte össze tudását és több év után először a fiataloknak sikerült megnyerni a trófeát.
Fellendülőben a Fehér megyei hagyományos íjászat
A fesztivál egyik legaktívabb csapata az Aranyosszéki és Alsó-Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület volt, akiknek tagjai a hőséggel dacolva, fáradtságot nem kímélve, mindvégig készségesen oktatták az íjjal való bánásmódot az érdeklődőknek. Kétszázötvennél több gyerek és felnőtt sajátította el az íjászatot alapfokon ezekben a napokban és talán nincs is olyan fesztiválozó, aki ne csodálta volna meg az egyesület újonnan beszerzett mongol jurtáját, amelyet az iskola legrégebbi épülete, az ún. Bagolyvár és a tornacsarnok közötti védettebb részen állítottak fel.
A látványos íjászbemutatókon túl az egyesület nagy hangsúlyt fektet arra, hogy minél szélesebb körben megismertesse az ősmagyarok szokásvilágát, kultúráját, olyan ismereteket, amelyeket csak felületesen érint a kötelező iskolai tananyag.
Pénteken reggel a Csillagösvényen-betekintés a honfoglalók életébecíműrendezvénysorozat keretében Magyarlapádon is megtartották a honfoglaló őseinkről szóló rövid történelmi előadásukat. A diákok megtekinthették és kipróbálhatták a szablyát, tűzszerszámot, kürtöt és hasonló fegyvereket, kiegészítőket, majd megszokott módon az íjászatot is. Mivel a rendezvény a Fehér Megyei Magyar Napokkal egy időben történt, az egyesület szimultán két helyen is tartózkodott. Annak ellenére, hogy csak az idén alakult meg, alapítótagjai nagy tapasztalattal rendelkeznek, és ami még fontosabb, rendkívül lelkesek, alig van olyan hétvége, hogy ne találkoznának, versenyeznének. Talán semmilyen más hagyományőrző kezdeményezésnek nem sikerült ilyen rövid időn bebizonyítani létjogosultságát és azt, hogy az íjászat kiváló eszköze a közösségfejlesztésnek és a magyarságtudat ápolásának.
„Folkmásfélóra”- egyre magabiztosabbak a fiatal néptánccsoportok
Megyeszerte pár éve egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a népi kultúrára, elsősorban a néptáncra és a népviseletre, ezt a tendenciát a magyar napok programja is tükrözte.
A Fehér megyei néptáncegyüttesek is megmutatták tudásukat a színpadon, egy bő másfél órás fergeteges fellépés keretében. Fellépett a magyarlapádi Gyöngypárta Táncegyüttes („Mi, lapádiak”), a Kis-Miriszló Gyöngye Néptánccsoport (felcsíki táncok), a magyarpéterfalvi Hanga Néptánccsoport (vajdaszentiványi táncok), a nagyenyedi Fügevirág Néptánccsoport ( „Szilágyság-anno”), a torockói és torockószentgyörgyi Ifjú Szilas Néptáncegyüttes (magyarlapádi táncok) ésa csombordi Pipacs Néptáncegyüttes („ A Mi bálunk”- kalotaszegi táncok). A műsor összességében mintegy keresztmetszetét nyújtotta az erdélyi magyar néptánc páratlan gazdagságának, szépségének. A zenét a Tokos és a magyarlapádi Pirospántlikás Zenekar biztosította. A magyar napokról természetesen nem hiányzott az esti táncház sem.
Pénteken bemutatásra kerültek a torockói viseletek, az előadást Fodor Attila tordai történész tartotta, akinek nemrég jelent meg egy könyve a témáról. A viseleteket Lassel Ágnes muzeológus mutatta be a kollégium Apafi –termében és egy fiatalokból álló csoport viseletbe öltözve példázta az elhangzottakat.
A torockói kultúra szépségét kívánta bemutatni a Torockói viselet és élet című fotókiállítás, ami a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium földszinti folyosóin volt látható a fesztivál ideje alatt és amelyik a torockói bemutatóhoz kívánt megfelelő illusztrációs hátteret biztosítani. A Lőrincz családot képviselő 3 generáció tagjai (id. Lőrincz Zoltán, ifj. Lőrincz Zoltán, Lőrincz Konrád és Lőrincz Kinga), továbbá Dvorácsek Ágoston, Harácsek Lehel, Kis Csaba, Köble István és Szilágyi Anna művészileg megfogalmazott felvételei Torockóról és környékéről elkápráztatták a tekinteteket. A kiállítást Csécs Márton torockói unitárius lelkész nyitotta meg.
„ A régi dolgokat hasznosan lehet érvényesíteni”
A könyvbemutatók sem maradhattak le a programpalettáról: bemutatásra kerültek Gudor Kund Botond:Bod Péter, a történetíró(Erdélyi Egyháztörténeti Könyvek 3, Barót, 2018) és Gudor Kund Botond-Gróf László: Bod Péter, a kartográfus(Háromszék Vármegye Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2019)című kötetek. A könyveket bemutatta Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Könyvtár igazgatója, költő, műfordító. Mindkét kötet Bod Péter halálának 250-ik évfordulójára is emlékezik, aki 1769-ben hunyt el a Gyulafehérvárral szomszédos Magyarigenben. Bod Péter jeles tanulmányi és kutatási eredményeket felmutató nagyenyedi diák, könyvtáros és tanár(segéd) volt. Tudós tevékenységével a kollégiumnak hírt és nevet szerzett, amelyet iskolája azzal hálált meg, hogy egyháztörténetének, honfoglalás térképpel ellátott kéziratát megszerezte, és a Kollégium iskolamúzeumában – több fontos kézirattal és tárggyal együtt – közszemlére tette.
Gudor Kund Botond rávilágított a 18. és a 21. század embere közti párhuzamra: mindkettő egy haszonelvű társadalom tagja, amelyben a tudomány, az oktatás, a művelődés is ennek van alávetve. „ A régi dolgokat hasznosan lehet érvényesíteni”- állította Bod Péter; „kisebbségi létünk elvárja, hogy a közösség számára hasznos emberek legyünk”- tette hozzá a szerző. Gudor Botond megmagyarázta azt is, hogyan volt lehetséges, hogy a magyarigeni látszólagos elszigeteltség ellenére a nagy példakép lépést tudott tartani a kor vívmányaival: egy, a mainál sokkal élénkebb társadalmi háló működött, amely olyan tagokból állt, akik maguk is alkotó emberek voltak és akik az egyházi és főúri könyvtárakból mindent megszerezhettek, amire szükségük volt. Bod Péter összesen 50 könyvet írt, 25 megjelent nyomtatásban, 25 kéziratban maradt fenn. Ez az óriási, az értékek megmentéséért íródott anyag mindig meglepetéssel szolgálhat a kutatók számára, ilyen volt legutóbb például a kartográfiája is- tudtuk meg Gudor Botondtól.
A magyar napokon Văcariu Tibor nagyenyedi szenvedélyes régiséggyűjtő idén ismét a nagyközönség elé tárta 900 darabból álló képeslap-kollekciójának egy részét és ugyanolyan lelékesedéssel magyarázta el minden érdeklődőnek annak tartalmát. A tavaly óta kibővült gyűjtemény mintegy háromnegyed kiállított része enyedi eltűnt vagy a felismerhetetlenségig eltorzított épületek fotóit tartalmazta, ezek dokumentumértéke felbecsülhetetlen. Hasonlóképp pár régi neves enyedi fényképésznek, sőt fényképészdinasztiáknak az alkotásai, például a Horváth, a Sarkadi és a Szőllősy családé. Látható volt továbbá környékbeli vidéki élet magyar, székely és szász fényképes ábrázolása és Văcariu Tibor büszkén mutogatta a ritkaságokat is, például egy Amerikában vásárolt fotót az enyedi származású orvosról, Sáska Lászlóról, az Életem Afrika alkotójáról (érdekességképp, a fotó hátoldalán nem kézzel, hanem géppel írott szöveg tanúsítja: Sáska László a sidamói bennszülött vadászkíséretével).
A fesztiválon volt egy másik kedves meglepetés is, Horváth Enikő és Sallak Judit „Történelem és divat a szalvéták világában” című kiállítása. Az 1200 darabból álló szalvétagyűjtemény egy, a régi idők úri passzióit felidéző, a szépre hangolt világra emlékeztette a látogatókat. A Barcsay teremben fellelhetőkiállításokat Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója nyitotta meg.
Szórakozás mindenki számára
A gyerekfoglalkozások minden évben nagy sikert arattak, idén a máltai játszóbuszban volt lehetőségük a kicsiknek érdekes, irányított programokon részt venni. A kézműves gyerekfoglalkozások közül megemlíthetjük a kancsódíszítést (Szabó Emőke, Varga Melinda), a pohár vagy bögredíszítést dekupázs technikával (Mester Ágnes, Ross Amál, Szakács Mária), a virágvarrást (Székely-Bányai Andrea, Szilágyi-Székely Melinda), a tányérfestést (Szekeres Ildikó), illetve a fafaragást és faesztergálást (Albert Ferenc).
A Két Fűzfa Egyesület idén is készül programokkal, cashflow társasjáték-oktatásra várták az érdeklődőket, a programot Bitay László vezette.
A szombati napot a horgászatnak és a főzésnek szentelték a szervezők. Hajnali hatkor a festői környezetű tompaházi halastónál már elstartolt a horgász bajnokság, majd ezt halászléfőző verseny követte. Az első ilyen jellegű versenyre szép számban bekapcsolódtak a helyiek, de távolabbi, Maros megyei vendégek is részt vettek, összesen 20 horgász és 6 főzőcsapat mérte össze rátermettségét. A szervezők díjakkal és értékes tárgyi nyereményekkel jutalmazták a nyerteseket, a vendégek számára pedig gulyást készítettek a nagyüstben.
Természetesen minden este volt koncert is. A rockos hangzást a gyergyószéki 4S Street zenekar és a helyi Smici Blues Band képviselte, ők a Bethlen-kollégium udvarán léptek fel. Magyarlapádon az ottani, nagy fejlődést mutató HóHányók illetve a szászrégeni Titán zenekarok léptek fel, utóbbiakat a marosludasi és a pécskai rajongóik is elkísérték a fellépésre. Az enyedi színpadot megtisztelte jelenlétével a legendás Bojtorján együttes, a magyar country zene megalapítója. A fesztivál díszvendége Keresztes Ildikó és zenekara volt. Az énekesnőről, saját bevallása alapján, kiderült hogy anyai nagyapja idevalósi, így ismét beigazolódott a régi mondás: Mindenki enyedi!
Köszönjük támogatóinknak, partnereinknek, hogy hozzájárultak a III. Fehér Megyei Magyar Napok sikeréhez!
Főtámogatók: Magyarország Kormánya, Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság, Bethlen Gábor Alap
Communitas Alapítvány
Bethlen Gábor Kollégium
Nagyenyed városának a polgármesteri hivatala
Magyarlapád polgármesteri hivatala
Hagyományok Háza
Magyar Turisztikai Ügynökség
Fehér Megye Tanácsa
Kiemelt Partnereink:Bethlen Gábor Alapítvány, Bod Péter Alapítvány, Kincses Kolozsvár Egyesület, Két Fűzfa Egyesület, Dr. Szász Pál Egyesület, Made in Aiud, Aranyosszéki és Alsó-Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományörző Egyesület, Etnika Alapítvány és a Magyarlapádi Ifjúsági Szervezet
Támogatók: Székely Faiskola, Ciumbrud Plant, Autoglobal Nagyenyed, Tompaházi Halastó – Pescaria Radesti, Batson Construct, Erdélyi Torockói Sajtok, Ladányi ügyvédi iroda, Smici Design, K-Visuals, Gyermelyi, Melinda Panzió – Pensiunea Melinda, Tövisi Zoltán Plant, Optica E.T.I, H.Lehel photography, Köble István Photography és Jankó Zoltán
Médiapartnerek: Kolozsvári Rádió, Maszol.ro, Erdély.ma, Agnus Rádió, Szabadság napilap, Nyugati Jelen, Transindex.ro és Krónika
BASA EMESE