Látogatóban a nagyenyedi nyári iskolában

Lőrincz Helga alpolgármester kezdeményezésére, idén június közepétől, minden hétköznap, teljes programmal foglalkoztatják a gyerekeket. A Dr. Brendus Gyula Egyesület és a Dr. Szász Pál Egyesület által megvalósított program lehetőséget nyújt olyan ismeretek elsajátítására, amelyek hiányoznak az iskolai tananyagból, az elmúlt héten például néprajzi tudásukat gyarapíthatták a résztvevők

A Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház mostanában is tele van élettel, hiszen itt tartják a nyári iskolát, többnyire a szabadban, természetesen betartva az egészségügyi előírásokat. Több korcsoportban zajlanak a tevékenységek, a legkisebbektől az ötödikesekig, összesen 28-an vannak.

 A gyerekek reggel 8 órára érkeznek és délután négyig tart a program, amelyet a legaprólékosabban kidolgoztak számukra a pedagógusok, Csíki Tímea, Prodan Delénke és Szabó Katalin. Őket felváltva segítik önkéntesen a Bethlen Gábor Kollégium óvónői, ottjártunkkor épp Szabó Mónika tevékenykedett. Az érkezés 8 és 9 óra között történik, ez idő alatt megmérik a gyerekek lázát, alaposan kezet mosnak, fertőtlenítenek, majd reggelihez látnak. Ezt követően megbeszélik a napi teendőket majd zenés torna következik, kinn a szabadban. A mindennapi fő foglalkozás egy előre meghatározott heti témához kapcsolódik, ezt az ebéd majd egy – felolvasott, elmondott vagy vetített – mesepillanat követi. Legvégül az udvaron vezetik le a soha nem apadó energiájukat, csoportjátékok segítségével.

Sok szülő élt a nyári iskola lehetőségével, hiszen a program gyerek és szülő számára egyaránt hasznos: a gyerekek biztonságos körülmények között, a számítógéptől távol gyarapítják ismereteiket, kapcsolatban vannak társaikkal, míg ők dolgozni mennek. A költségek sem nagyok, a gyerekek az otthonról hozott tízórait fogyasztják el, csupán az ebédet kell kifizetni, amit egy catering szolgáltatással oldanak meg.

„Célunk, hogy oldott hangulatban egészítsük ki az iskolapadban megszerzett, elméleti tudást, legyen ez az együtt eltöltött idő hasznos a gyerekek számára. Most még nem iktattunk be olyan tanulási feladatokat, amelyek az iskolára emlékeztetik őket, de fokozatosan erre is sort kerítünk”- mondta Szabó Katalin. „A programnak gyermekmegőrző jellege van, de abban is sokat segít, hogy ne szakadjanak el a társaiktól, az iskolai atmoszférától”- tette hozzá Csíki Tímea.

A remek hangulatról pedig a helyszínen bárki meggyőződhet: a gyerekek vidámak, szófogadóak, nyoma sincs az unalomnak. Ezt pedig a kedves, jól felkészült pedagógusok, a szép környezet és a megfelelően kiválasztott tartalom biztosítják. Mindeddig a gyerekek hasznos ismereteket szerezhettek a környezetápolásról, az egészséges életmódról, a higiéniáról, volt bibliahét és olyan is, amikor az épp nyíló virágokkal foglalkoztak, aktív módszerekkel tanultak azok gondoskodásáról. A program főtámogatói a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány, emellett többen segítenek a legkülönbözőképp, az egyik helyi virágüzlettől elkezdve azon három máltais önkéntesig, akik az elsősegélynyújtást oktatják minden pénteken.

Ottjártunkkor, az elmúlt héten, egy nagyon látványos tevékenység zajlott: Szabó Csilla Erzsébet miriszlói óvónő néprajzi ismeretekkel igyekezett bővíteni a gyerekek tudástárát. Minden napra kiválasztott egy-egy reprezentatív erdélyi tájegységet: először megkeresték Enyedet a térképen, innen kiindulva jutottak el a közeli Magyarlapádra, majd Kalotaszegre, a Mezőségre, Felcsík és a moldvai csángók vidékére. Vetített képes bemutatók segítségével a gyerekek megismerték az illető tájegység fontosabb településeit, a falvak nevezetességeit, a jellegzetes szokásokat. Lelkes fiatalok segítségével bemutatták a népviseleteket, az udvaron megtanulhatták az illető népi táncok alaplépéseit és egy-egy ismert népdalt. A jól felépített program mindig egy kézműves foglalkozással zárult. Első nap a lányok lapádi pártát, a fiúk csizmát készíthettek, persze papírból , kedden a fából készült kulcstartók díszítése a  kalotaszegi bútorfestésre emlékeztetett. A következő napokon nemezelés illetve gyöngyfűzés és ostorfonás volt napirenden, pénteken pedig a szövésben ügyeskedtek a szorgos kezek, készült is számtalan szebbnél-szebb kis darab.

„Meglepően jól fogadtak a gyerekek, nagyon nyitottak voltak az általam javasolt témára. Jó volt megtapasztalni, hogy nem lankad érdeklődésük, végigtapogatják a viseleteket, énekelnek, táncolnak, kitartóan bíbelődnek a kézműves anyagokkal. Volt olyan gyerek is, aki otthon felfedezte a saját viseletét, a „táncos szoknyáját”, és egész héten azzal jött a foglalkozásokra”-  számolt be Szabó Csilla.

A nagy népszerűségnek örvendő nyári iskola augusztus végéig működik Nagyenyeden.

Basa Emese

Támogatók:

BETHLEN GÁBOR ALAP

Letölthető logók – bgazrt.hu

COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a Bethlen Gábor Alapnak, hogy 2019-ben főtámogatóként finanszírozta a következő programjainkat:

III. Fehér Megyei Magyar Napok

Egységben a dél-erdélyi szórványmagyarságért

A honszerető ifjúság találkozója

Vakációs játszóház

Míves gyermekek sokadalma

 

A Dr. Brendus Gyula Egyesület vezetősége

 

 

 

 

 

VÉGLEGESEN A REFORMÁTUSOKÉ A VÁRUDVARI KISTEMPLOM NAGYENYEDEN

A mindössze 241 négyzetméteres kis templom szerényen húzódik meg az impozáns református vártemplom mellett, ámbár figyelemreméltó építészeti értékekkel rendelkező, A-besorolású műemlék.

 

Nagyenyed központját a Bethlen Gábor Kollégium illetve a vele szemben levő vár látképe uralja, benne a két, a református és az evangélikus-lutheránus templommal.

A vártemplomot 1239-ben építették toronnyal együtt, melyet őrtoronynak is használtak. 1241-ben a tatárjárás idején már a várfal is fel volt épülve, a nagyenyedi lakosok ide menekültek a támadók elől. A IV. Béla által behívott szász telepesek Enyeden is megvetették a lábukat, akik elhatározták, hogy saját templomot építenek a vártemplom mellé, mely 1333-ban készült el. A reformációig mindkét templom római-katolikus volt, Nagyenyed lakossága 1551-ben tért át a reformált vallásra. Az 1564-es nagyenyedi zsinaton különválik a lutheránus evangélista egyház és a kálvinista református egyház (a magyarok a kálvini, a szászok a lutheri irány követői lesznek).

A mai kis evangélikus templom helyén egy kis román kori erődtemplom állott, emeletes őrtoronnyal, amelyről egy ábrázolás is fennmaradt. Ez a templom lehetett a település névadója, Szent Egyed védőszentje révén. Mivel Szent Egyed a bencések kedvelt szentje volt, a bencéseknek tulajdonítják a templom építését is. A korabeli feljegyzések szerint alatta kripta volt. 1866-ban az  evangélikus templomot megfontolatlanul visszabontották, majd  újjáépítették, erről egy kis emléktábla maradt fenn. A lebontáskor régi falfestmények nyomai kerültek felszínre, többek között Szent Tamás apostol életnagyságú képe, de teljesen megsemmisültek. Korabeli forrásokból az is kiderül, hogy a parochiális épület falán 1866-ig egy Agnus Dei domborművet őriztek, amelyet később a Kollégium régiségtárában helyeztek el. Az orgonát  az elmúlt években ajándékozták el a gyulafehérvári templomnak. Arról is tudunk, hogy a középkorban még négy kápolna is volt Boldogasszony, Szt. Ilona, Szt. Erzsébet és Nepomuki Szt. János tiszteletére.

A szász lakosság fogyatkozása a 18. században vált szembetűnővé, a későbbiekben pedig megállíthatatlanná vált, ezt a folyamatot az 1945 januárjában zajló oroszországi deportálások, majd a Ceaușescu-féle eladásos kitelepítések tetőzték. A nagyenyedi lutheránus – evangélikus egyház kb. 1947-ig rendelkezett önálló lelkésszel (a régi evangélikus parókia a vártemplomban, a fal mellett volt), később a szászsebesi majd a gyulafehérvári lelkész szolgált a megcsappant lélekszámú gyülekezetben.  Amikor a tavaly az evangélikus esperes meghozta a döntését a templom eladásáról, már csak hat híve volt a városban, azok közül sem beszél már mindenki  németül. 2016-ban volt utoljára igehirdetés a kistemplomban, azóta Gyulafehérvárra utaztatják kisbusszal istentiszteletre a híveket. 2017-ben az evangélikusok a városban levő ingatlanjukat is eladták.

A nagyenyedi református közösség, élén Tóth Tibor lelkipásztorral, hálásan  örvend annak, hogy sikerült megvásárolni a kistemplomot, hiszen így lehetővé válik hosszú távon megtartani a vár református jellegét, az újonnan szerzett ingatlan pedig kiválóan alkalmas lehet különböző egyházi és kulturális jellegű tevékenységek megvalósítására. Jelen pillanatban eredeti funkcióját tölti be, hiszen legkevesebb három évig a nagytemplom teljes külső-belső felújítás alatt áll. A járvány okozta kijárási tilalom idején is a kistemplomból közvetítették az online istentiszteleteket.

A megvásárlás örömével ugyanakkor újabb feladat vár az egyházközségre, hiszen szinte azonnal felvetődik az ingatlan felújításának kérdése: az 50 ezer eurós vételárhoz további 130 ezer euró helyreállítási költség szükséges. Ha ezt sikerül beszerezni, akkor minden esély meglesz arra, hogy a helyiek egy rendezett városközponttal büszkélkedhessenek:  a felújított kollégiummal, a restaurált várfalakkal és a bennük levő történelmi-építészeti műremekekkel, amelyek egyben Erdély kiemelkedő kultúrkincsei is.

Basa Emese

Főtámogató: BETHLEN GÁBOR ALAP

 

 

Gyermekbarát programok Fehér megyében

Retrospektív: gyermekközpontú programok a Fehér megyei szórványban

A koronavírus okozta szigorítások a civil szervezetek életét is megnehezítette, hiszen nemcsak a programjaikat kellett felfüggeszteniük vagy elhalasztaniuk, hanem a jövőbeli támogatások mértéke is egyelőre kérdéses. Több egyesületi és alapítványi elnök, a szokásos találkozók, megbeszélések helyett telefonon egyeztetett az elmúlt hétvégén

Fehér megyében az egyesületek nem egymásnak vetélytársai, hanem őszintén támogatják egymást, ha kell, jó szóval, ötletekkel, információkkal, ha kell, tettekkel, hiszen mindannyiuk számára világos: a szórványban csak egymást támogatva lehet segíteni közösségeinken, a gyerekek oktatása pedig mindenütt elsőbbséget élvez.

2019-ben a magyar kormány hathatósán támogatta a gyermekközpontú tevékenységeket, ennek jótékony hatásai Fehér megyében is érezhetőek voltak, hiszen több helyen is csak ezek által sikerült megteremteni például a délutáni oktatásban résztvevő gyerekek étkeztetéséhez vagy a néptáncoktatáshoz hiányzó forrásokat.

Gyermekbarát programok a Bethlen Gábor Alap támogatásával

Támogatásban részesült például a nagyenyedi Dr. Brendus Gyula Egyesület, amelyik Míves gyermekek sokadalma címmel 2019-ben kézműves foglalkozás-sorozatot tartott a gyerekeknek és bekapcsolódott a Nagyenyeden júliusban megrendezett nemzetközi Míves emberek sokadalmába is. Céljuk egy alternatív szórakozás biztosítása volt, lehetőséget kínálni a résztvevők számára, hogy megismerjék és megszeressék a régi népi mesterségeket, fejleszthessék szépérzéküket, kézügyességüket, önbizalmukat erősíthessék. A gyerekeknek esélyük volt találkozni rangos alkotókkal, közelről megismerhették azok munkáját, együtt dolgozhatnak velük, megkóstolhatták a kézműves kirakodóvásár utánozhatatlan hangulatát, olyan is volt köztük, aki egy életre megszerette a kézműveskedést. Az eseményt követően a gyerekek gyakran kérték, hogy a délutáni oktatásban, a leckék befejeztével is „alkothassanak”,  míg értük jönnek a szülők.

Gyulafehérváron a Gróf Majláth Gusztáv Károly Alapítvány szervezett igen komplex gyermekbarát programot, amelyben – többek között-  az „Ősszel érik, babám, a fekete szőlő” megyei gyermeknéptánc fesztiválra, a szülő-gyerek kapcsolat javítását elősegítő pszichológiai szaktanácsadásokra valamint a  Csűrdöngölő Néptánccsoport hatéves születésnapjának megünneplésére is sor került.

A székelykocsárdi Cserevár Egyesület is a délutáni oktatásra összpontosított, a pályázatból az ingázó diákok útiköltségeit pótolta, sőt sikerült több népszerű gyermekbarát programot is megvalósítani, amelyek közül a legnagyobb népszerűségnek a téli vakációra időzített marosludasi úszótábor illetve a déli határvidékre, Szebenbe és Segesvárra szervezett honismereti kirándulás örvendett. Az egyesület tagjai minden évben szerveznek legalább egy nagyobb kirándulást, amely során megismertetik a gyerekekkel Erdély nagyobb városait, vidékeit, bemutatva a magyar vonatkozásokat.

A Miriszló Gyöngye Egyesület a három korcsoportra osztott néptánccsoportja számára fedezte a néptáncoktatáshoz szükséges pénzügyi források egy részét, emellett több kisrégiós tevékenységet is szervezett a gyerekek számára 2019-ben. Ilyen volt a IV.„Kör, kör, ki játszik?,  Fehér megye óvodásainak népi gyermekjátékok és versmondó vetélkedője, amelyet eddig négyszer rendezték meg, melyből kettőt Miriszlón.  Az egyesület három éve foglalkozik a szomszédos falu, Marosdécse gyerekeivel is, számukra minden évben rendeznek egy találkozót egy székelyföldi néptánccsoporttal, ez nagyon fontos a szórványban élő gyerekek számára, tavaly a csíkszeredai Borsika Néptánccsoportot látták vendégül. Sikeres volt továbbá a IV. Miriszló Gyöngye fesztivál is, a tánccsoport „születésnapi” ünnepe, amikor a szülők számba vehették a gyerekek fejlődését és együtt táncolhattak velük este a táncházban.  A miriszlói táncosok egy kolozsvári néptánc edzőtáborban is fejleszthették tudásukat, ahol a Szarkaláb Néptáncegyüttes oktatói foglalkoztak intenzíven velük.

A Vajasdi Margaréta Néptáncegyüttes Egyesület is számtalan gyermek- és családsegítő programot valósított meg az elmúlt időszakban, a tagok elmondása szerint egyik legpezsgőbb évük volt a tavalyi. Többször is szerveztek gyereknapi foglalkozásokat népi gyermekjátékokkal, kézműveskedéssel, sportolással, tánccal, a felnőttek pedig több hagyományőrző bált, még  hagyományos disznótort is rendeztek. A tartalmas kirándulásokból is bőven volt részük a vajasdiaknak, hiszen meglátogatták a magyarországi testvértelepüléseket, itthon pedig felléptek a Komollói falunapokon, felmentek a Nyergestetőre, a hajdú gyökereik után kutatva kétszer is meglátogatták származási helyüket, Lippát, ahol kulturális műsorokon vettek részt. Sőt, a támogatásnak köszönhetően, sikerült Szlovákiába is eljutniuk, a XV. Alsószeli Jurtanapokra, ahol íjászszenvedélyüknek hódolhattak.

A szórványban folyó oktatást az Emberi Erőforrások Minisztériuma is támogatta

Közismerten, a civil szervezeteknek több támogatóhoz is pályázatot kell benyújtaniuk ahhoz, hogy fedezni tudják költségeiket. A Fehér megyei egyesületek sem képeznek kivételt ezalól, sőt az elmúlt években, más szórványvidékekhez mérten, nagyon aktívaknak bizonyultak. Sikeresen pályáztak az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt néhány pályázatra is, tudomásunk van arról , hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel- illetve a Márton Áron Szakkollégiummal együtt meghirdetett program is fontos oktatási feladatok ellátását tette lehetővé több helyen is a megyében.

Nagyenyeden a délutáni oktatás folyamatosságát biztosították a támogatásnak köszönhetően, Magyarlapádon, Székelykocsárdon és Vajasdon pedig a délutáni oktatást végző pedagógusok számára sikerült megoldani a bérköltségek résztámogatását.

Fent említett forrásból szervezi az Ethnika Kulturális Alapítvány minden év első heteiben a Beszélj magyarul, tanulj magyarul! nevű anyanyelvápoló táborát, amelynek célja a magyarlapádi szórványkollégiumba beiratkozásra készülő vagy frissen bekerült gyerekek magyar nyelven történő kommunikációjának fejlesztése és a helyi gyerekekkel való összeszoktatása. A gyakorlást érdekes csoportos játékokkal, kézműves foglalkozásokkal, népdal-és néptánctanulással egészítik ki, így az együtt töltött napok felejthetetlen élményt jelentenek a résztvevők számára.

A főbb támogatók közé tartozik a Csoóri Sándor Alap is, amelyik hathatós támogatást nyújt a népi hagyományok ápolására. A pár éve beindult program jól ismert már Erdélyben, Fehér megyében is több egyesület, néptánccsoport támogatásban részesült a 2019-2020-as időszakban. A koronavírus megfékezése végett bevezetett szigorítások kihirdetését követően, a kiíró elsők között jelentette be a pályázati futamidő meghosszabbítását, így a támogatottak még nem hozták nyilvánosságra idei megvalósításaikat.

BASA EMESE

Támogatók:

BETHLEN GÁBOR ALAP

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Eötvös Loránd Tudományegyetem – Márton Áron Szakkollégium