- június 23-án kettős avatóra került sor a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban: az új óvoda épületének átadását és az iskola tornakertjének felújítását ünnepelhette a helyi közösség. Mindkét beruházás az Erdélyi Református Egyházkerület és Magyarország kormányának Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatásával valósult meg
Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Grezsa István, az óvodafejlesztésért felelős miniszteri biztos, Magyarország miniszterelnökségének Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága részéről Potápi Árpád János államtitkár és Brendus Réka főosztályvezető, Oana Badea, Nagyenyed polgármestere és Lőrincz Helga alpolgármester, Szőcs Ildikó igazgató, Vincze András, Fehér megye alprefektusa, Gudor Kund Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese, Nagy Timea Fehér megyei kisebbségi tanfelügyelő, Szabó Csilla Erzsébet, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Fehér megyei elnöke valamint számos pedagógus és lelkész.
Az egybegyűlteket Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója köszöntötte: „ A közel négy évszázados Bethlen Gábor Kollégium történetében egyedülálló az a fejlődés, ami az elmúlt évtizedben megvalósult. A 2004-es visszaszolgáltatást követően elindulhatott egy olyan folyamat, ami a Nagyenyed és a kollégiuma és úgy gondolom, hogy teljes erdélyi magyar közösségünk számára nagyon fontos, jelzésértékű. A megvalósult fejlesztések a minőségi oktatáshoz minőségi körülményeket teremtettek. A főépületek, a tornacsarnok, az étkezde és a tankonyha felújitása után ma kettős örömünnepet ülhetünk. Az Erdélyi Református Egyházkerület vezetőségének valamint Magyarország Kormányának döntését és cselekvését követően ma egy új, korszerű óvoda és felújított tornakert ünnepélyes átadására kerül sor. Köszönet azért, hogy a kollégium szívébe bekebelezhetjük ezt a gyönyörű épületet, melyben reményeink szerint hamarosan bölcsődei és óvodai oktatásban féltőn szerető gonddal és odafigyeléssel nevelhetjük a ránk bízott gyermekeket és átvezethetjük majd őket a Bethlen Gábor Kollégium alsó és felső tagozatára majd a szakiskolai, illetve a gimnáziumi osztályközösségeibe. A testben, tudásban, lélekben való gyarapodás körülményei adottak itt ezen a helyen és mindez azt a célt is szolgálja, hogy bátorítsa a szűkebb és tágabb környezetünket, hogy érdemes magyar oktatási intézményt választani és van jövő a dél – erdélyi szórványban is”.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, kiemelte: Isten szeretete tartotta meg 400 éven át a kollégiumot, az új óvoda avatása pedig egy fontos stációja a jövőépítésnek, hiszen ebben benne van az elkövetkező 400 esztendő gondolata is. „Tápláljatok, erősítsetek és neveljetek benne boldog embereket”, akik majd itthon találják meg helyüket a világban – hangzott a bíztatás.
Köszöntőbeszédében Oana Badea, Nagyenyed polgármestere, a magyar közösség példaértékű összetartását és a magyar intézmények kiváló együttműködését hangsúlyozta ki és megköszönte a püspökség támogatását.
Potápi Árpád János, Magyarország miniszterelnökségének nemzetpolitikáért felelős államtitkára röviden bemutatta az általa vezetett intézmény célkitűzéseit, megemlítve, hogy a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében eddig 713 óvodát újítottak fel és 179 újat építettek, ebből Erdélyben 376-ot újítottak fel, az újonnan építettek száma pedig 103.
Grezsa István, az óvodafejlesztésért felelős miniszteri biztos szerint a magyar megmaradás és a magyar önazonosság érdekében épült az óvoda, hiszen „követnünk kell az évszázadok útmutatásait”.
A köszöntők után az óvodások rövid, népi gyermekjátékokat tartalmazó műsora következett, Szakács Mária óvónő irányításával, a jelenlevők megtekinthették a felavatott épületet, majd a tornakertbe vonultak fel, ahol a kollégium diákjai látványos tornagyakorlatokat, versenyszámokat mutattak be. A vendégek megtekintették a felújítás alatt álló Bethlen utcát is, az ünnepség pedig a kollégium tankonyhájában megszervezett állófogadással ért véget.
Az új óvoda épülete egy kétszintes, 445 négyzetméteres, ízlésesen létrehozott épület, széles közösségi terekkel, amely teljes mértékben teljesíti a korszerű oktatási követelményeket. Használt felülete összesen 770 méter, ahol kényelmesen elférnek a bölcsődei és óvodás csoportok (jelenleg 56 gyerek látogatja az óvodát). Mindenik csoportnak saját fürdőszobája van, továbbá kialakították az óvónők termét, egy étel melegítésére alkalmas konyhát, mosódát, tárolóhelyiségeket, sőt az épületben helyet kaphat majd egy orvosi rendelő is, amely az egész tanintézetet elláthatja. A bútorzat egy része is megérkezett már, a hiányzó darabokat az iskola alapítványa pályázás által igyekszik majd pótolni. Az épület mellé egy barátságos játszóteret is kiépítettek, így az épülettel és az udvarral együtt 6693 négyzetméter áll a kisgyerekek rendelkezésére. Az intézmény vezetősége a humán erőforrások biztosítására is gondol az infrastrukturális beruházásokkal egyidőben: ősztől a pedagógiai szakirányban bölcsődei pedagógusképzés indul, az ún. „kisdedóvó”.
Történetének során a szerdán felavatott óvoda a harmadik nagyobb épület Nagyenyeden, melyben az intézmény működött. Az első óvodát 1865. április 24-én nyitották meg, egy közös helyi összefogás eredményeként. Az enyedi főrangú nemes asszonyok, például Bánffy Miklósné, Kemény Simonné, Kemény Istvánné, kézimunkákat készítettek, amelyeket majd az általuk szervezett jótékonysági bálokon licitáltak, továbbá közadakozásokat, műkedvelő előadásokat szerveztek, a befolyt összegeket pedig az óvoda javára ajánlották fel. 1846 decemberében Liszt Ferenc is jótékonysági koncertet szervezett erre a célra. Sajnos, nem tudni pontosan, hol helyezkedett el az első óvodai épület, viszont fennmaradt, hogy az első óvóbácsi Grohmann Károly volt.
Az enyedi óvoda második fontosabb helyszíne az az épület, ahol jelenleg is zajlik a tevékenység. Egy 19. századi épületről van szó, egy magánházról, amelyik Scheidel József és Graef Zsuzsanna tulajdona volt, tőlük került át a kollégiumhoz. Az idők folyamán tanári és pedellusi lakásként is szolgált, de működött benne kocsma és üzlet is, majd a kollégium asztalosműhelyeként illetve pionírraktárjaként működött. Érthetően, nehezen tudta betölteni didaktikai funkcióját. Legutoljára 2009-ben újították fel és bővítették, azonban a helyszűke és az időközben felbukkanó penészesedés indokolttá tette egy új épület létrehozását.
Kevés iskola rendelkezik olyan szép és nagy tornakerttel, mint a Bethlen Gábor Kollégium. Ráadásul ez az egyetlen olyan református kollégium, ahol mind a mai megmaradt a tornavizsga hagyománya, sőt mintájára a környék magyar iskolái is bevezették ezt a látványos sporteseményt.
Története során a nagymúltú iskola a sportéletben is kiváló eredményeket ért el és több szempontból is úttörő szerepet játszott. A szellemi oktatás mellett, a lelkes és tisztánlátó professzorok hangsúlyt fektettek az ifjúság testnevelésére is. Hogy mikor kezdték el a testnevelést tanítani, arra nincsenek pontos adataink, az eddig ismert legrégebbi írásos adat l847-ből származik. A 19. században „gimnasztikát”, úszást, majd 1886-tól kardvívást tanítottak, majd elsők között vezették be a futbalt is. Az úszást a kollégium saját uszodájában gyakorolták (meg kell jegyezni, hogy az úszást, mint a testnevelés külön, kötelező ágát a nyugati országokban csak a II. világháború után kezdték bevezetni a középiskolákban és az egyetemeken. Az is enyedi kuriózum, hogy az 1882-ben létrehozott városi strand az Osztrák-Magyar Monarchia idejében Magyarország területén az első szabadtéri fürdő volt).
Magáról a tornakertről elég kevés adat maradt fenn. Ismeretes, hogy Fogarasi Albert rektorprofesszor az 1891-1892-es tanévzáró beszédében sürgeti a téli sportcsarnok megépítését és megemlíti, hogy a kollégium „felső kertjében” megkezdődtek a 3000 m területű játék- és versenytér munkálatai, amelyek szerinte a „legfokozottabb igényeket is kielégítik majd”. Ebben az időszakban az enyedi diákok sorra nyerik az erdélyi versenyeket, az 1894-95-ös tanévben tornakört alapítanak. A milleniumi országos tornaversenyen 50 tagú diákcsapat utazott Budapestre, ahol a megjelent 125 tanintézet közül a legjobb 12 közé választották be őket, a katonai gyakorlatok bemutatására. A tornacsarnok 1897 tavaszán épült fel.
A kollégium legismertebb testnevelés tanára Bakó Árpád volt, aki 1936-1949 között oktatott az intézményben. Tanítványai számos rangos versenyt megnyertek, sőt országos bajnoki címeket is szereztek és szépen szerepeltek a nemzetközi versenyeken is.
Az l948-as államosítási folyamat, ami a vagyoni javak elkobzásával járt, a Bethlen-kollégiumot is érzékenyen érintette. Múzeumával, könyvtárával együtt elveszítette az állomás utcájában lévő kollégiumi sportpályáját is (épült 1922-ben, a későbbi “Metalul” Stadion), ahol labdarúgópálya, futópálya, magas-, távolugró- és teniszpálya, kuglizó volt kialakítva, és fából készült tribünnel ellátva.
A tornakert területe jelenleg a református püspökség tulajdona, hiszen a 2004-es visszaszolgáltatáskor az ingatlannal együtt az udvart is és a pályákat is visszakapta az egyház. 2009-ben létrejött egy haszonkölcsön szerződés a helyi önkormányzattal, az egyházkerület azonban nem mondott le a tornakert sorsáról és támogatta a felújítást.
A mostani beavatkozásnak köszönhetően, a tornakert látványosan megszépült és változatosabb infrastruktúrával rendelkezik. Megvalósult a szerpentin térkövezése, elkészült a multifunkcionális kispálya (kosár, kézilabda, tenisz), átalakították és újrafüvesítették a focipályát, öntözőfelszereléssel látták el és tartános (gumiszőnyeges) futópályával fogják körbevenni. Bővítették és felújították a lelátókat, víz-, villany- és csatornahálózatot hoztak létre, ami eddig egyáltalán nem létezett. Újdonságnak számít a szerpentin kivilágítása is, akárcsak a focipálya éjjeli reflektoros megvilágítása. A tornakertet új kerítéssel vették körbe.
Nagyenyed magyar közössége abban bízik, hogy a mostani infrastrukturális beruházások új lendületet fognak hozni az érintett oktatási területeken, hiszen a múltbeli példák ezt sugallják számára.
BASA EMESE
