V. Fehér Megyei Magyar Napok

A Kőrösi Csoma Sándor szellemiségében megszervezett V. Fehér Megyei Magyar Napok programsorozatra 2020. szeptember 30-a és október 3-a között került sor. A kultúra, néphagyományok, sport és koncertek mellett a magyarpéterfalvi óvoda alapkőletételét és a vajasdi magyar ház avatóját is a programba iktatták, mintegy jelezve: egész Fehér megye ünnepéhez tartoznak ezek a fontos beruházások. A főszervező Dr. Brendus Gyula Egyesület és a Fehér megyei RMDSZ mellé további tíz partnerszervezet társult és öt főtámogató intézmény tette lehetővé a sokszínű rendezvény megvalósítását

Az ünnepség hivatalos megnyitójára csütörtök délután került sor. A megnyitón felszólalt Lőrincz Helga főszervező, Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke és miniszterelnök-helyettes, Novák Eduárd ifjúsági és sport miniszter, Ladányi Árpád, a Fehér megyei RMDSZ elnöke, Nicolae Albu prefektus, valamint Dumitru Fulea, a Fehér megyei tanács alelnöke és jelen volt  Bogya Anna államtitkár.

A megnyitó  utolsó mozzanataként Lőrincz Helga alpolgármester emlékplakettet nyújtott át Novák Eduárdnak, ezáltal is elismerve a kifejtett sportteljesítményét. A kitűntetett sportminiszter ugyanakkor díjat adott át Joó Sándonak, a Bethlen-kollégium végzős diákjának, Fehér megye jelenlegi legsikeresebb sportolójának, aki mindeddig, bármiféle szponzorizáció nélkül, 10 országos bajnoki címet, 4 európai és 4 világbajnoki aranyat nyert karatéban, egyéni és csoportos versenyeken, Nicu Crăciun enyedi edző vezetésével.

Az első program, amely Kőrösi Csoma Sándorra irányította a figyelmet, csütörtök délelőtt zajlott, a Bethlen Gábor Kollégium dísztermében, ahol a  diákok számára interaktív vetélkedőt szerveztek a nagy tibetológus életútjáról.

Délután könyvbemutatóval és lenyűgöző vetítettképes előadásokkal emlékeztek Kőrösi Csoma Sándorra. Szász János nagyenyedi római-katolikus plébános diákként meghallgathatta Jakabos Ödön élménybeszámolóját a Körösi nyomában megtett útjáról, ennek hatására kezdett el érdeklődni róla. Két évtizeddel ezelőtt lehetősége adódott Indiába utazni, ugyan nem gyalog, hanem repülővel, ahol sikerült felfedezni a Kőrösi emlékéhez kapcsolódó tárgyi emlékeket, például eredeti, kézzel írott dokumentumokat, Kalkuttában meglátogatni dolgozószobáját, dardzsilingi sírját. Mélyen meghatotta, milyen nagy tisztelet övezi ma is Ázsiában Kőrösi alakját, amelyet nem csak több szobor idéz, hanem neve hallatán nagyon készségesek az emberek, például egy lelkes múzeumi igazgatónő betekintést nyújtott kézirataiba, egy helyi iskola pedig felvállalta, hogy a látogatók által tett alapítványból rendben tartják Kőrösi síremlékét.

Az emlékképek felidézése után Pengő Zoltán újságíró tartott érdekfeszítő  vetített képes előadást arról a hat hónapig tartó, gyalog megtett 4000 kilométeres útjáról, amely nagy vonalakban Kőrösi útvonalát követte, gyakran a világ jelenlegi legveszélyesebb helyei felé sodorva őt.

A Kőrösi – versenyen kívül a diákság számára csütörtökön más alternatívák is kínálkoztak, az egyik a Pályaorientációs sátorban zajló előadás- és beszélgetéssorozat volt, négy programponttal.

Pénteken zajlott a volt BGK-s vállalkozók kerekasztal beszélgetése, amelyen a vállalkozás kihívásairól volt szó, valamint arról, hogy miként lehet megtalálni a szenvedélyt ahhoz, hogy egy vállalkozást vezessünk. A beszélgetést, akárcsak a szombat délelőtti Aki mer, az nyer Catalan társasjáték ötletgazdája és lebonyolítója a Két Fűzfa Egyesület elnöke, Bitay László kolozsvári közgazdász volt.

Pénteken a népviselet, népzene és a néphagyományok kerültek a figyelem középpontjába. A Bethlen Gábor Kollégium Apafi-termében Turzai Melán nyugalmazott magyartanár, aligazgató irányításával, egy lekerekített információcsomagot kaphattak az érdeklődők, amely népviselet- és könyvkiállítást valamint vetítettképes bemutatót foglalt magába.

Borbándi András magyarlapádi református lelkipásztor részletes bemutatót tartott a lapádi fafaragásról. A programpontot Szabó Mónika magyarlapádi, a kollégiumban tevékenykedő óvónő népviseletbemutatója és az általa beszervezett, pompás viseletben megjelenő ifjak látványa tetté színessé.

A népművészetre irányították a figyelmet a gyerekeknek szánt foglalkozások megtervezésekor is, pénteken és szombaton . Ötletesebbnél-ötletesebb kézműves alkotások születtek a nagyenyedi (Csíki Tímea, Kerekes Tünde, Mester Ágnes, Szakács Ildikó, Szakács Mária) és a torockószentgyörgyi (Szabó Emőke, Varga Melinda) pedagógusok irányításával. Székely Bányai Andrea óvónő és Szilágyi Székely Melinda tanítónő (Magyarlapád) népi gyermekjátékokat tanítottak, Szekeres Ildikó székelykocsárdi tanárnő  festőműhelyében pedig a népművészeti díszítőelemekkel ékesített tányérfestést gyakorolhatták a kíváncsiskodók.

A délután folyamán került sor az ilyenkor elmaradhatatlan néptáncbemutatóra, idén a Csombordi Pipacs Néptáncegyüttes kis és nagy csoportja, a Vajasdi Margaréta Néptáncegyüttes, a felvinci Létom Néptáncsoport, a magyarpéterfalvi Hanga Néptáncegyüttes kis és nagy csportja valamint a Magyarlapádi Hagyományőrző  Néptáncegyüttes mutatkoztak be.

A napi tematikához illeszkedve, a péntek esti koncertek is kizárólag népzenei produkciók voltak, hangsúlyos magyarlapádi jelleggel. Elsőként Kubinyi Júlia és Nyitrai Tamás léptek színpadra. A fellépéseket követő táncházban  magyarlapádi muzsikára lehetett ropni a táncot, a helyi Csegely Zenekart Nyitrai Tamás kísérte. Az est sztármeghívottja a Muzsikás együttes és Kacsó Hanga Borbála voltak.

Pénteken nagy érdeklődés övezte Böjte Csaba Füveskönyvét. Csaba atya gondolatainak lejegyzője Csender Levente, József Attila – díjas író volt.

A másik könyv, amellyel az enyediek megismerkedhettek, Hover Zsolt: Erdélyi szabadságharc című történelmi regénye volt, mely az 1848-49-es szabadságharc eseményeit dolgozza fel, az eredetiségre való törekvés minden attributúmával. A szerző elmondása szerint a regény lényege az, hogy a történelmi események, valamint a képzelet segítségével a fiatal generációval is megkedveltesse a regényt és ezzel együtt az olvasást is.

A szombati kettős könyvbemutatón olyan kiadványokról volt szó, amelyek egyaránt a vidékhez kötődnek. Bakó Botond Történetek az Őrhegy tövében a szerző már megjelentetett és helyenként újragondolt újságcikkeinek a gyűjteménye, amely figyelemreméltó adalékokat szolgáltathat a helytörténet számára. Gudor Kund Botond református esperes egy sok szempontból hiánypótló kötetet mutatott be, az Erdélyi Hegyalja útikalaúzát, amely komplex  tájékoztatást nyújt a térség történelméről, épített és természeti kincseiről, művelődéstörténeti kúriózumokkal kiegészítve. A könyv előszavait kollégiumi diákok olvasták fel.

A magyar napokon minden évben kellő hangsúlyt kap a képzőművészet, csütörtökön az  Ilyenek voltak az előző Magyar Napok címmel tárlatmegnyitót tartottak. Pénteken zajlott, ekkor került sor annak a kiállításnak a megnyitójára, amelyet a nagyenyedi interetnikus tábor gazdag anyagából válogattak ki.  Az eseményt megtisztelte jelenlétével Demeter András kulturális  államtitkár és Laczikó Enikő, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke. A pozitív benyomásokra alapozva, Demeter András támogatásáról biztosította Lőrincz Helga alpolgármestert, akivel konkrét projektekben állapodtak meg. Laczikó Enikő államtitkár asszony elmondta, hogy már több éve kiválóan együttműködik az interetnikus tábor szervezőivel, az Inter-Art Alapítvánnyal és utalt arra a sok kiállításra, amelyet a nagyvilágban szerveztek.

Szombaton ünnepélyes keretek közt óvoda alapkőletételre került sor Magyarpéterfalván. Az ünnepi beszédek sorozatát Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára nyitotta meg, aki kiemelte, hogy a szórványmagyarságra külön érdemes odafigyelni. Megemlítette, hogy Erdélyben 33 milliárd forintból 103 új óvoda épül, valamint 376 óvodát újítanak fel. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Brendus Réka, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkár-helyettese és Kőrösi Viktor Dávid konzul.

A továbbiakban  Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) elnökének beszéde következett. „Aki óvodát épít, az hisz a jövőben.” – mondta Burus, ezzel is jelezve azt a problémát, amely nem csupán Erdélyt, hanem az egész Kárpát-medencét érinti. Az ünnepségen felszólalt Benedek Zakariás parlamenti képviselő, Mureșan Livia, Balázsfalva alpolgármestere, Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere, majd a magyarpéterfalvi kisdiákok műsorára került sor. Az ünnepség záró mozzanataként  időkapszulát hagytak hátra az utókor számára.

Magyarpéterfalva után Vajasdon került sor emlékezetes eseményre. A magyarpéterfalvi avatón jelenlevő delegáció és Oláh Sándor óvodafejlesztési programfelelős jelenlétében  felavatták a magyar házat, amely az óvodás és kisiskolás gyermekek délutáni oktatásának  valamint a legváltozatosabb közösségi rendezvényeknek is helyet adhat. A közel két éve elkezdett projektet a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány is támogatta. Az esemény az óvodás és a kisiskolás gyerekek műsorával valamint a Vajasdi Margaréta Néptáncegyüttes fellépésével ért véget.

A szervezők minden évben gondosan ügyelnek arra, hogy a program minden korosztályhoz szóljon és a legkülönfélébb igényeket kielégítsen, idén sem volt ez másként.

Az idei rendezvény egyik legcsábítóbb programpontja a marosvásárhelyi Spektrum társulat fellépése volt, amelynek azért is örült a közönség, mert első ízben szerveztek színi előadást a fesztivál történetében.  A Spectrum Színház P. Kincses Emese regényét, A függönyt mutatta be, amelyet maga a rendező, Kincses Elemér dolgozott színpadra.

Mivel pénteken az Idősek világnapját ünnepelték, a szervezők, többek között,  Operettissimo- előadással és egy vacsorajeggyel kedveskedtek nekik, amellyel a gasztróudvaron nyárson készült ökörsültet lehetett megkóstolni. A Fehér Megyei Magyar Napok történetében először szerveztek szimfonikus koncertet: a gyulafehérvári Augustin Bena Kulturális Központ kamarazenekara minden elvárást felülmúló koncertet adott a nagyenyedi Árpád-házi szent Erzsébet plébániatemplomban.

A fesztiválon minden nap kiváló koncertek zajlottak, melyek sorát a Gladius nyitotta, közismert és saját szerzeményekkel. Nagy közönségsikert aratott a magyarlapádi és nagyenyedi tagok alkotta HóHányók zenekar is, a magyar napok hímnuszának  megalkotója, amelyik most először csendült fel élőben. A fülbemászó dal előadását a kollégium diákjainak flash-mobja egészítette ki, akik a rendezvény logóját alakították ki a színpadon. A fesztivál történetében  először volt jelen lemezlovas, mégpedig nem is akármilyen, hanem az Untoldon is szereplő DJ Dark & Mentol, aki igazi party hangulatot teremtett. Szombat este két kiváló koncertre, az enyedi Smici Rock Band és az idei sztármeghívott Magna Cum Laude fergeteges produkcióira került sor.

A legkisebbeket a Vitéz László és az elátkozott malom című bábelőadás és a Máltai Szeretetszolgálat játszóbusza csalogatta a fesztivál helyszínére.

A gyermekek számára továbbá focibajnokságot és kerékpárversenyt, a véndiákoknak kosárlabda vetélkedőt szerveztek a kollégiumban. Érdekesnek bizonyult a nagyenyedi Dojokan Karate klub tagjainak karate bemutatója is, amelyen több különböző korosztály képviselte magát, 7 évestől egészen 18-21 évesekig. Az íjászat iránt érdeklődők két nap is hódolhattak szenvedélyüknek, csütörtökön a Bethlen- kollégium udvarán illetve vasárnap a tompaházi tónál, az Aranyosszéki és Alsó – Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület közreműködésének köszönhetően.

 Az ínyencek a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház udvarán a gulyásfőző versenyen próbálhatták ki rátermettségüket , és mint utólag kiderült, a székelykocsárdi csapat bizonyult a legjobbnak. Vasárnap újabb gasztróesemény  teremtett alkalmat a közösségi együttlétre: a festői tompaházi tónál horgász- és halászléfőző versenyt szerveztek, Bolgár Géza tulajdonos közreműködésével. A kilenc csapat közül a vajasdiak bizonyultak a legjobb szakácsoknak.  

A magyar napok hivatalos díjátadójára szombat délután került sor, ahol az összes versenykategória győzteseit a színpadra szólítottak és értékes jutalomban részesítettek.

Basa Emese, Nagy Egon

Támogatók: 

Bethlen Gábor Alap

Letölthető logók – bgazrt.hu

Communitas Alapítvány

 

 

 

 

IX. Miriszlói magyar kulturális nap

  1. augusztus 22-én került sor Nagyenyed környékének egyik legszebb nyári rendezvényére, amely idén csak egynapos lett ugyan, de így is hozta a megszokott magas színvonalat és utánozhatatlan jó hangulatot.

Az ünnepi istentiszteletet követően, melyet Gábor Ferenc marosdécsei lelkipásztor tartott, a nagysármási Psalmus Hungaricus Vegyeskórus lépett fel, három miriszlói lány pedig alkalomhoz illő verseket szavalt. A szokáshoz híven, megtörtént a jubileumukat ünneplők köszöntése, idén három  ezüstlakodalmas házaspár volt, akinek átadhatták az ajándékot.

A fő látványosság, a néptánccsoportok díszfelvonulása a falun, az idén elmaradt, egyrészt azért, mert kevesebb külföldi csoport érkezett a járványügyi korlátozások miatt, másrészt pedig azért, hogy több idő maradjon a Bahorka Társulat Pletykázó asszonyok című folkszínházára, amely felejthetetlen élményt jelentett a gyerekeknek. A hagyományápolás szellemében szervezték meg a kézműves tevékenységeket is, ami néhány  környékbeli pedagógus számára a viszontlátás örömét is jelentette: Szabó Enikő Kövendről, Székely Beatrix Kolozsvárról és Varga Melinda Torockószentgyörgyről már nem először vállalják el, hogy besegítnek Szabó Csillának, hiszen együtt nemcsak remek foglalkozásokat tartanak, hanem egymástól is sokat ellesnek…

Idén a házigazda Miriszló Gyöngye Néptánccsoport  illetve partnere, a kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes, négy csoportot láttak vendégül: a Napkelte Anatoli görög táncegyüttest és a Csicsörke Néptáncegyüttest Magyarországról illetve szintén az anyaországi, román kulturális örökséget ápoló Nyisztor György Hagyományőrző Néptáncegyüttest. Erdélyt a csíkkozmási Bojzás Néptáncegyüttes képviselte. A fesztivál színvonalát emelte, hogy mindvégig élő népzenére ropták a csoportok a táncot. A Szarkaláb kísérőzenekara, a Rezeda biztosította a jó hangulatot az esti táncházban is.

Szabó Csilla Erzsébet, a Miriszló Gyöngye Egyesület elnöke kiemelte: ” Az idén is, szerencsére, sikerült biztosítani, a Csoóri Sándor Alapnak köszönhetően, a néptáncoktatást, sőt újdonságnak számít, hogy táncházak szervezésére is nyertünk támogatást, így a pandémia idején sem stagnált a néptánctanulás, ezt a falunapon való fellépésen is bebizonyította a tánccsoport”.

Támogatók: BETHLEN GÁBOR ALAP

Letölthető logók – bgazrt.hu

Communitas Alapítvány

A  néptáncoktatás és a táncházprogram támogatója: CSOÓRI SÁNDOR ALAP

V. Vajasdi falunapok: van élet, van jövő a végeken

 

A 2021. augusztus 21-22. között megrendezésre került esemény ismét egy olyan szórványtelepülésre irányította Fehér megye magyarságának figyelmét, ahol kevésbé ismert, ám annál értékesebb népi hagyományok és gazdag történelmi múlt kincseit fedezhetjük fel.

A főszervező Vajasdi Margaréta Néptáncegyüttes Egyesület szép eredményeket könyvelhet el: pályázatok révén sikerült felújítani a helyi magyar közösségi házat, beindították és működtetik a délutáni oktatást, évente számos kirándulást szerveznek Erdélybe és aktívan bekapcsolódtak az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Aranyosszéki és Alsó-Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület tevékenységeibe is.

A szombati nap rövid áhitattal kezdődött, ezt az Ars Longa Kamarazenekar előadása követte (Rónai Éva- hegedű, Rónai István-orgona, Cseterki Ferenc-ének), majd a lippai, többszörösen díjazott szavaló, Czernák Ferenc tartott hazafias irodalmi összeállítást.

A templomból kijövet a falunapi díszes menet hangos muzsikaszóval a focipályára vonult, amelyet már ízlésesen feldíszítettek az előző napon a szervezők: jópofa szalmabála-figurák és szalmabálavár, kézműves sátrak és mongol jurta díszelegtek a helszínen. Itt volt felállítva a színpad is, amelyre a házigazda Vajasdi Margaréta Néptánccsoportot követően Maxa Cornelia népdalénekes, a  Magyarpéterfalvi “Hanga” Hagyományőrző Néptánccsoport, a tövisi Dor Teiuşan Néptánccsoport, a Felvinci Létom Néptánccsoport, a nagyenyedi  Doina Aiudului Néptáncegyüttes, a  Magyarlapádi Hagyományőrző Néptánccsoport és az alsógáldi folk gitáregyüttes és a diódi Codrișor néptánccsoport léptek fel.

A néptáncelőadásokkal párhuzamosan íjászbemutatóra és versenyre került sor, majd az úgynevezett Parasztolimpia egyéni és csoportos próbái hozták volna izgalomba a résztvevőket, a kánikula miatt azonban csak kevesen gyűrköztek neki az izzasztó feladatoknak, utólag viszont a fiatal házasok spontán focimeccset szerveztek. A kézművessátorban gyöngyfűzéssel és népi motívumokkal tarkított tányérfestéssel ismerkedhettek az érdeklődők, a kisebb gyerekek arcfestéssel szórakoztak és imádták a felfújható csúzdát is. A szombat délután fénypontja Marosán Csaba kolozsvári színművész előadása volt.

Az ünnepi istentiszteletre vasárnap délelőtt került sor, amelyet Téglás Tibor Miklós beszolgáló lelkipásztor celebrált, ezután a focipályán folytatódtak az események. A községbeli együttesek zöme ismét színpadra lépett, a legnagyobb érdeklődést viszont a vajasdi gyerekek erre az alkalomra, Magyari Enikő óvónő és Boros Anna Imola tanítónő által betanított produkciója övezte. Vasárnap is volt íjászat és kézműveskedés, az igazi csemegét azonban Járai Lóránd lelkipásztor gyerekfoglalkozásai jelentették, aki olyan élménypedagógiai játékokat valósított meg, amelybe a felnőttek is szívesen bekapcsolódtak. A programból természetesen nem hiányzott az ilyenkor szokásos bográcsozás sem, a főszakács Boros Ferenc volt.

Mindkét nap remek koncertekkel ért véget. Szombaton a környék  egyik nagy népszerűségnek örvendő együttese, a keményhangzású magyarlapádi HóHányók teremtett forró hangulatot, ezután pedig egy egészen különleges élménnyel zárult a nap: a marosvásárhelyi Tűzvarázs Együttes lépett fel, amelyik régizenét és népdalfeldolgozásokat adott elő. Vasárnap a kiválóan muzsikáló Glaudius és a jórészt helyi tagokból nemrég összeállt Fekete Varjak koncerteztek.

Támogatók: BETHLEN GÁBOR ALAP

Letölthető logók – bgazrt.hu

Communitas Alapítvány

 

 

Tűr adott otthont a Fehér megyei RMDSZ Augusztus 20-i főrendezvényének

Fehér megyében egy évtizedes múltra tekint vissza nemzeti ünnepünk, Augusztus 20-a széles körben való megünneplése, amelyet mindig a környék egyik szórványmagyar településén szokták megtartani, ahova a főszervezők, a Fehér megyei RMDSZ és a Dr. Szász Pál Egyesület, ingyenes buszjáratokat biztosítanak minden érdeklődő számára. Idén a választás egy Balázsfalva melletti szép kis falura,Tűrre esett, amely már a tavaly elvállalta a vándorrendezvény befogadását, ez azonban akkor elmaradt a járványhelyzet miatt. 

A mélyszórvány- sorsra jutott településen legtöbb helyen csak az ünnepnapokon kerül elő a magyar nyelv. Kevés az a család, ahol csak magyarul beszélnek, és még kevesebb az, ahol a gyerekeket is megtanítják rá. A hétköznapokban, főként amióta megszűnt a faluban, majd Balázsfalván is a magyar nyelvű oktatás, már csak a templomban beszélnek magyarul, a profán világba kilépve azonnal románra váltanak – mondja könnyes szemmel egy idős  bácsi.

Tűr beszédes példája annak, hogyan felejti el egy-két nemzedék alatt anyanyelvét az a közösség, ahol beszűkül a magyar oktatás, ugyanakkor létezik a közelben egy erős többségi központ, ahova kényelmesebb beilleszkedni, mint az identitás megőrzésének göröngyös útját választani. Mentségükre szolgál ugyanakkor, hogy a tűriek nem tagadják meg magyarságuk, büszkék római-katolikus templomukra és a mellette levő magyar közösségi házukra. Készségesen tárják ki a kis néprajzi múzeumuk ajtaját, amelyről kevesen sejtik, milyen gazdag gyűjteménnyel lepi meg a látogatót. Ide sikerült bemenekíteni az előző plébános, Kémenes Lóránd segítségével, a helyi magyarság tárgyi emlékeit, többek között az értékes eredeti népviseletet.

 Az ünnepi alkalomra érzékelhető odaadással készültek a helyiek, patyolat tisztán fogadott nemcsak a gyönyörű római-katolikus templom és a magyar ház, hanem a szép nagy udvar is, sőt az egész falu nagyon rendezettnek tűnt. Az ünnepség magva, hagyományos módon, az ökumenikus istentisztelet volt, amelyet Buciuman Gyuszi atya tűri plébános és Horhát Miklós lőrincrévei református lelkipásztor celebráltak, konferált Turzai Melán, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgató-helyettese. Szőcs Noémi kollégiumi diáklány Kárpáti Tibor: Gyöngyöt az Embernek című versét szavalta el. A templomi ünnepség zárópontja a Fehér megyei RMDSZ Szent István Napi vándorzászlójának átadása volt, melyet fent enmített oktatási intézmény  képviselete vett át.

Az ünnepi istentiszteletet rövid kulturális program és szeretetvendégség  követte. Felléptek a nagyenyedi nyári iskolában résztvevő gyerekek, akik Szent István-témájú dalokat adtak elő valamint a magyarpéterfalvi Hanga Hagyományőrző Néptánccsoport.

Az eseményt megtisztelte jelenlétével Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa részéről Kőrösi Viktor Dávid konzul, aki a tömbmagyarság biztató üzenetét hozta el a szórványba és Ladányi Árpád Csaba, a Fehér megyei RMDSZ elnöke, aki kitartásra buzdította a tűrieket.

A szokásos forgatókönyvnek megfelelően, a szervezők közszemlére tették Holányi Julianna nagyenyedi származású festőművész tusrajzkiállítását, azt a Fehér megyei mélyszórvány- templomokat ábrázoló gyűjteményt, amelyet évente bemutatnak az Augusztus 20-i vándorünnepségen. A 2003-ban elkezdett tematikát idén, magától értetődően, a tűri római-katolikus templom tusrajza gyarapította, melynek eredetijét az egyházközségnek adományozták, a Dr. Szász Pál Egyesület pedig nyomtatott füzetek által népszerűsíti a továbbiakban is a munkákat.

Basa Emese