Közösen ünnepelték meg a fehérvári és enyedi diákok a Magyar Kultúra Napját
„Az életképes, egyetemes értékeket létrehozó kultúrák olyan közösségi élet keretében jöttek létre és értek el magas szintű fejlődést, melyben nemcsak megalkották, hanem szüntelenül meg is óvták a szellemi termékeket. A Magyar Kultúra Napja egy olyan ünnepi rendezvénysorozat, melynek legfőbb célja a nemzeti közösségünk által megteremtett szellemi kincsek ápolása, ezek mindenekelőtti- és feletti védelme, szeretete és szolgálata. A magyar kultúra ere kötelez”- hangzott el 2016 január 21-én Nagyenyeden, az Áprily-estek megnyitóján, ahol Lőrincz Helga Fehér megyei RMDSZ elnök üdvözölte az egybegyűlteket, kihangsúlyozva a szórványban élő fiatalok közös ünneplésének fontosságát. A havonta megrendezésre kerülő irodalmi eseményen ezúttal a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Katolikus Líceum és a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium diákjainak műsorát láthattuk.
A vendégek rangos irodalmi összeállítással jelentkeztek, melyet Dimén Erika és Vass Csongor magyar szakos tanárok állítottak össze. A gyönyörű szavalatokat Gáspár Claudius gitár-és énekkísérete tarkította, a líceum kórusa pedig kórusműveket adott elő Ft.Farkas László karnagy vezényletével. Ferencz Egon elragadó ünnepi beszédét és konferáló szövegeit elismeréssel méltatta a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház zsúfolásig megtelt hallgatósága. A XI. osztályos tanuló a Himnusz méltatása során megvallotta, hogy számára nemzeti imánk a biztonságot, hovatartozást, az otthon melegét és nem utolsó sorban az Istenbe vetett mély bizalmat és hitet jelenti. Szerinte mindenkinek tisztáznia kell önmagában, mit sugall számára a himnusz és mit jelent magyarnak lenni. Utóbbi kérdés megválaszolására Bertók László gondolatait kölcsönözte: „ Miért vagyok magyar? Először azért, mert az anyám, az apám, a nagyszüleim, minden ősöm és rokonom, ameddig az emlékezet elér, magyar anyanyelvű, magyar nemzetiségű, magyar állampolgár volt. Másodszor azért, mert magyar családban születtem. Harmadszor azért, mert a szüleim, a rokonaim, a tanítóim, tanáraim, magyar falvakban, városokban, magyar nyelven, a magyar föld, a magyar kultúra ismeretére, szeretetére, őrzésére, művelésére neveltek, amely szerves része az európai kultúrának, az emberiség kultúrájának és történetének. Negyedszer azért, mert amikor már én magam is megértettem, akkor elfogadtam, megvallottam, vállaltam, részemmé, készségemmé, öntudatom meghatározó bizonyságává tettem, hogy magyar vagyok.”
A gyulafehérváriak felidézték az idei évfordulókat is: 80 éve született Lázár Ervin, akinek a halálának is idén van a 10. évfordulója, 100 éve született Méhes György, 225 éve született Katona József valamint Széchenyi István , 40 éve hunyt el Szilágyi Domokos, 50 éve hunyt el Tamási Áron, 75 éve hunyt el Babits Mihály illetve Reményik Sándor, 80 éve hunyt el Kosztolányi Dezső, 90 éve hunyt el Blaha Lujza illetve Jászai Mari, 425 éve hunyt el Károlyi Gáspár, 450 éve pedig Zrínyi Miklós.
Az Áprily-estek közönsége, szokásához híven, ezúttal sem feledkezett el megemlékezni azokról a hűséges tagokról, akik abban a hónapban távoztak az élők sorából. Ezúttal egy perces néma főhajtással Csávossy György költőre és Köble Csaba mérnökre emlékeztünk.
Az előadás második részében a Bethlen Gábor Kollégium Fügevirág nevű néptáncegyüttese mezőségi táncokat mutatott be, zenélt az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Ficfa zenekar.
A műsort követően beszélgetésre, tapasztalatcserére került sor, a szervezők szendviccsel kínálták meg a résztvevőket.
Basa Emese
A rendezvényen készült fotók megtekinthetők itt.
