Kelemen Csaba a Nagyenyed municipiumi RMDSZ Választmányának elnöke

Megválasztotta vezetőségét a Nagyenyed municipiumi RMDSZ Választmánya

Lőrincz Helga, Fehér megyei RMDSZ elnök, aki a megyei Választmány határozata értelmében hivatalosan a Nagyenyed municipium szervezetének az elnöke is, 2016. március 3-án alakuló gyűlésre hívta össze a közgyűlés által megválasztott 24 tagú Választmányt.

Napirenden a Választmány vezetőségének a megválasztása és a helyhatósági választásokra való felkészülést elősegítő előválasztás ütemtervének elkészítése, elfogadása szerepelt.

A Nagyenyed municipiumi RMDSZ Választmányának elnöki tisztségére Kelemen Csaba vállalkozót és Kerekes György városgazdát javasolták.

A kétfordulós, titkos szavazást követően Kelemen Csabát választották meg elnöknek.

Alelnököknek Deák- Székely Szilárd Leventét, a Fehér Megyei RMPSZ elnökét és Bartha Melinda, Bethlen kollégiumi tanárt választották.

A választmány elfogadta az előválasztási ütemtervet. A Nagyenyed municipiumi küldöttgyűlést 2016. március 29-re hívják össze.

A jelöltek 2016. Március 18., 16,00 óráig adhatják le jelentkezési dokumentumaikat.

A Szövetség kiosztotta a 2015-ös Ezüstfenyő-díjakat

Az RMDSZ idén 13. alkalommal díjazza azok munkáját, akik jelentős szerepet vállaltak a közösségi javak és a szülőföld visszaszerzésében, valamint a Szövetség programjának megvalósításában. Az Ezüstfenyő-díjat először 2002-ben adták át, az RMDSZ megalakulásának 13. évfordulóján szervezett ünnepi műsor alkalmával. Kelemen Hunor szövetségi elnök 23 személyt díjazott 2016. február 27-én, Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülése előtt.

ezust

Fotó: Banga Elöd

Hála és köszönet jár azoknak, akik a kisebb és nagyobb magyar közösségekben értékteremtő munkát végeztek nemcsak az elmúlt évben, hanem az elmúlt évtizedekben is. Egy kisebbségi közösség számára ez a közösségépítő munka elengedhetetlen, hiszen enélkül sérülékeny és veszélyeztetett lenne a magyarság ebben az országban. Ezért a munkáért mond ma köszönetet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség” – fogalmazott Kelemen Hunor szövetségi elnök a díjátadón.

A Szövetség a következő személyeket tüntette ki Ezüstfenyő-díjjal:

Bogdán Zsolt, Jászai-díjas színművész, Borzási Gyula református lelkipásztor, Bréda Lajos, a Szilágy megyei Varsolc polgármestere, Buchwald Péter gyógyszerész, a Kolozsvár Társaság vezetőségi tagja, dr. Búzás Antal Árpád, az RMDSZ egyik alapítója Medgyesen, Capusan Edit Réka nyugdíjas,Damokos Csaba dizájner, a Romániai Képzőművészek Szövetsége sepsiszentgyörgyi fiókjának elnöke, Gyerkó Levente, Galambfalva község polgármestere, Haszmann Pál Péter muzeológus, Ihász János, a Temes megyei Igazfalva polgármestere, Kereskényi Sándor muzeológus, Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere, Kun László, a Szövetség Krassó-Szörényi választmányának elnöke, Náznán B. Olga,  a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület elnöke, Plesch Katalin, az RMDSZ Besztercei Szervezetének művelődésügyi ügyvezető alelnöke, Puskel Péter újságíró, helytörténeti kutató, Somogyi Gyula kolozsvári városi tanácsos, Szabó Kálmán Imre építőtechnikus, Szente László brassói helyi tanácsos, Takács Ibolya, az RMDSZ Nőszervezet vajdahunyadi alelnöke, Tófalvi Éva sportoló, a Csíkszeredai Nőszervezet elnöke, Vida Katalin nyugalmazott tanár,

Vincze_A

Vincze András

a Fehér Megyei Önkormányzati Tanács elnöke, Felvinc alpolgármestere.

www.rmdsz.ro

„A régi Város marad nekünk”

Első ízben mutatkozott be Nagyenyeden a Lector Kiadó

2016 február 16-án a marosvásárhelyi Lector Kiadó volt az Áprily-est vendége. Nagy Attila Csillagköz című verseskötetét (2015) és Cristian Teodorescu regényét, a Medgidia, a hajdani várost (2014) a költő és Koszta Gabriella műfordító, színművésznő jelenlétében Szőcs Katalin szerkesztő mutatta be.

A Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban szervezett irodalmi est a régi, nagybetűs, szellemi és erkölcsi értékeket hordozó Város hármas képzeletbeli találkozását tette lehetővé.

Kezdetben Nagy Attila jelenkori élettere, Marosvásárhely, kiemelten ennek elveszett vonzó arculata elevenedett meg a költő tolmácsolásában. Nagy Attila nem a múlt szenvedélyes ábrázolásával dicsőít egy letűnt korszakot, nem a nosztalgikus mementók hullámzó töredékeit próbálja fölvillantani. „Ujjbegy csak érintse a verset” – vallja és miközben a jelent próbálja megragadni, ábrázolásába megakadályozhatatlanul belopózik, visszaoson a múlt. Így válhat Nagyenyed is gyakori földerengésévé a költő személyes mundus vivendi-jének annak ellenére, hogy – mint azt a bemutatkozáson megtudhattuk – már 3 hónapos korában családja elhagyta „Strassburg városa Ó-Enyed”-et. A gyökerekhez való szoros kötődése szorgalmazta egész életén át arra, hogy alaposan megismerje a „magyar Athén” szellemi kincseit. Áprily és fia, Jékely, Nagy Attila költészetének gyakori ihletforrásai, orvosként pedig szintén az Enyedhez köthető Pápai Páriz Ferenc fő munkája, a Pax Corporis jelentett kihagyhatatlan olvasmányt számára.

Míg önéletrajzi versciklusából történő felolvasásával Nagy Attila a lelkes enyedi közönséggel a közös élményrétegeit erősítette meg, Koszta Gabriella műfordítása egy távolabbi, mégis ismerős világba kalauzolta el a hallgatóságot. A 9 nemzetiségű Medgidia számos olyan jellemvonást hordoz(ott), melyek a vallási toleranciát gyakorló erdélyi városainktól korántsem idegenek (elég csak arra gondolnunk, hogy a tordai ediktumot épp Vásárhelyen iktatta törvénybe az országgyűlés 1571-ben).

Az önálló novellákból álló kis regényben a szerző a szereplők életsorsa által épít fel egy olyan világot, amelyben az emberi kapcsolatok szépsége, természetessége teszi értékessé a közösségi létet. Társadalmi szerkezetében az egész Balkán ott van e műben, de nem puskaporos hordóként, ellenkezőleg: az emberi jóérzés, a hétköznapi humanizmus gyöngyszeme e kisváros. A családtörténet várostörténetté kerekedik, azonban ez a város nem létezik ma már, akár Nagy Attila Marosvásárhelye a Csillagközben. A nívós művészi szövegátadás által a találkozón mégis lehetővé vált egy letűnt világ szépségének, bájának felelevenítése. A vásárhelyi vendégeknek sikerült bebizonyítaniuk , hogy az igényes irodalmi alkotás – legyen az vers vagy műfordítás – olyan belső, rejtett erővel rendelkezik, amely képes megcsillantani a visszahozhatatlant, varázsával jelen-valóvá tenni azt az olvasó számára.

BASA EMESE

Lector

Fotó: Basa Emese