A kísérletezni vágyókat egész délután bűvészsarok várta az udvaron, a kísérletek alapjait többnyire a Le Science Amusant című könyvből sajátíthatták el a diákok – magyarázta Dvorácsek Ágoston fizikatanár.
Lapunk munkatársa, Bakó Botond meghívására, illetve a kollégium vezetőségének jóvoltából érkeztem Nagyenyedre, hogy megtapasztaljam a Bethlen-napok igazi lényegét. Fennállásának 387. évében a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nyolcadik alkalommal szervezte meg a Bethlen-napokat. A nyolcas szám talán háttérbe szorul, ha az ember arra a gazdag programra gondol, amely a három nap alatt a kollégiumba érkezőket fogadta, és amely a tanárok és diákok közös munkája révén lett olyan, amilyen: leírhatatlan.
A Bethlen-napok történetében harmadik alkalommal nevezik a pénteki napot sportnapnak, amikor tanórák helyett sportrendezvényeken (futóversenyek, asztali- és lábtenisz, tollaslabda bajnokságok stb.) vehetnek részt a diákok. A sportprogramok már javában zajlottak, amikor a kollégium egyik emeleti termében megnyílt a IV–XII. osztályosok alkotásaiból szervezett kiállítás. A fényképek, papírhajtogatások, karkötők, makettek és rajzok, illetve Dvorácsek Ágoston és Deák Alpár Loránd tanárok fotói elbűvölték a résztvevőket, a X. osztályos Kis Csaba cserkészéletről szóló filmje már csak fokozni tudta a hangulatot. – A tanórák után készített alkotások kiállítását szemlélve tanárként és szülőként is egyformán büszkék lehetünk gyermekeinkre – értékelte Szőcs Ildikó igazgató, majd Szőllősi Adalbert, Nagyenyed alpolgármestere és Deák Alpár, a kiállítás főszervezője is e hasznos munka folytatására biztatta a tanulókat. A rendezvény zenei aláfestéséről a szintén művészi adottságokkal megáldott Lőrincz Péter, VIII. osztályos tanuló gondoskodott.
Irodalom és Kobzos Kiss Tamás
A program a díszteremben folytatódott, ahol Szőcs Ildikó és az intézmény diákjai azt magyarázták el a meghívott, mintegy hatvan Fehér megyei nyolcadikosnak, hogy miért is jó a kollégiumban tanulni. Közben elkezdődött a Virágok vetélkedése című verseny, amelynek keretében a 22 benevező csapat virágokkal díszítette a tágas iskolaudvart. A szombati díjkiosztón a zsűri több kategóriában hirdetett győztest, így jutalmazták többek között a legtermészetesebb, a legszínesebb, a legmesésebb és a legeredetibb alkotást is.
Ebéd és rövid pihenő után a könyvtár kapott fontos szerepet a Bethlen-napok programjában: A meghajlás művészete – A Korunk fiatal szerzőinek antológiája című kötetet Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője mutatta be, a jelenlévő szerzők műveikből olvastak fel részleteket. A „földrajzi sorrendet” betartva így került sorra Váradi Nagy Pál, Szalma Réka és Kósa Boróka után a kollégium egykori diákja, László Szabolcs is.
Kobzos Kiss Tamás énekmondó ugyan először járt Enyeden, ám az első pillanattól kezdve a zene szárnyán magával ragadta hallgatóságát, s vitte, vitte mindaddig, amíg valaki szólt, hogy ideje átvonulni a Barcsay terembe, a Kossuth Lajos emigrációja témájában a budapesti székhelyű Magyar Emlékekért a Világban Egyesület kiállításra. Kónya Mária aligazgató, a kiállítás szervezője lelkesen magyarázta többek között azt, hogy a tárlaton Kossuth mellett a 19. század első felének nagy utazóival és az angol úriemberből igazi magyarrá lett Paget Jánossal is megismerkedhetünk.
Fénygúla a hagyományos tornavizsgán
A SZERZŐ FELVÉTELE– Az óvodások hatalmas sikert arattak a tornavizsgán
A tizenkettedikes diákok kivételével az idén mindenki részt vett a Nagyenyeden hosszú hagyományra visszatekintő tornavizsgán: a tavalyhoz viszonyítva az idén ötvennel több gyerek jelentkezett a ma már nem vizsga, hanem sportbemutató jellegű eseményre. Való igaz, a kollégiumban létezik egyfajta kényszerítő körülmény is, hogy a diákok részt vegyenek a tornavizsgán, ezt a „törvényt”azonban megkerülhetik a tornaórák alól felmentettek. Erre a korábbi években volt már példa, idén azonban senki nem akarta felmentetni magát.
Az iskola diákjainak felvonulását követően elsőként az óvodások, majd az elemisták mutatták be produkcióikat a jelenlévő népes közönségnek. Talajtorna- és ugrásgyakorlatok, mazsorett bemutatók sem hiányoztak a programból, és a sötétedést várva a tornaverseny történetéről készített vetítettképes előadást is megtekinthettük. A ballagásnak is hasonlóan nagy hagyománya van Enyeden – tudtam meg kísérőimtől, azt viszont, hogy az első enyedi tornavizsga pontosan mikorra datálódik, senki nem mondta teljes bizonyossággal. Józsa Miklós, a kollégium nyugalmazott tanára szerint Rapp Károly egyházjogi szakíróig, a kollégium egykori tanáráig kell visszamennünk, ha a tornavizsgák kezdetét keressük, az azonban biztos, hogy a ’70-es években Rimbás Viktor testnevelő tanár vezetésével teljesedett ki a hagyomány: Rapp tanítványa volt az, aki élőzenekarokat is felvonultatott a bemutatón. Bakó Botonddal való sétánk közben Bajusz Pál nyugalmazott zenetanárral is találkoztunk, és hamar kiderült, hogy ő maga is szerepelt a Rimbás vezényelte zenekarban.
Besötétedett. Ezáltal érvényesülhetett a Kerekes Ferenc és Ferencz Sándor sporttanárok által kiötlött Fény az éjszakában elnevezésű produkció. Első év a mostani, amikor a IX–XI. osztályos diákok az est leszálltával, fényrudakkal a kezükben formálták meg a hagyományos gúlát, a tornapróba befejező számát. Leírhatatlanul látványosan, így a tornavizsgára ellátogató enyediek és a vendégek is meg tudtak feledkezni néhány percre azokról a dolgokról, amelyek a mindennapokban negatívan hathatnak rájuk. A Bethlen-napok első napja a kollégium egykori diákjaiból összeállt zenekar koncertjével zárult.
Kollégiumi értesítő, Fenichel, művelődés
A Bethlen-napok szombati programja a 2007–2008-as tanév kollégiumi értesítőjének bemutatásával kezdődött. Az iskola dísztermében tartott ünnepélyes megnyitó keretében az iskolaigazgató elmondta: az értesítő az elmúlt négy évben könyvformában jelent meg, idén azonban a kollégium jelenlegi és korábbi tanárainak megfeszített munkája révén CD-formátumban bocsáthatják az érdeklődők rendelkezésére. Hozzátette: tervezik nemsokára írott változatban is megjelentetni az értesítőt.
Az ünnepség keretében a Xantus Gábor által készített Magyar sír az őserdőben – Fenichel Sámuel nyomdokain Új-Guineában című filmből láthattunk részletet. A nagyenyedi születésű régész, néprajzi és természettudományi gyűjtő, világutazó halálának 115. évfordulóján Hangay György természetkutató vezetésével vágott neki Pápua Új-Guineának Xantus Gábor és kis csapata, hogy Fenichel Sámuel addig jeltelen sírját felkutassák. Amint erről értesült, a Bethlen Gábor Kollégium vezetősége is összeállított egy jelképes csomagot, hogy azt a „kutatók” elhelyezzék Fenichel Sámuel sírjában. A faragott tölgykazettába a Fenichel nagyenyedi szülőházának kertjéből ásott földet, a ház maradványaiból származó tégla- és cserépdarabokat és egy angol–magyar írást helyeztek el, a dobozkára a következő írást vésték: „Bethlen Gábor Kollégium, Nagyenyed, 2008”.
A filmrészlet után Fellegi Tamás, Fenichel leszármazottja és Szőcs Ildikó a kollégium udvarán leleplezték a Fenichel Sámuel Önképzőkör által (a Fenichel család támogatásával) felállított emléktáblát, majd Bakó Botond dr. Izsák Sámuel kolozsvári orvosprofesszor egyik leveléből olvasott fel részletet, a kollégium kórusát Fórika Éva vezényelte.
A művelődés jegyében délelőtt 11 órától, egyidőben három rendezvény is elkezdődött: a biológia szakteremben diáktudományos konferenciát, a fónikumban és a könyvtárban az Anyanyelv Éve és a költő születésének 100. évfordulója jegyében Radnóti Miklóshoz kapcsolódó szavalóversenyt, a díszteremben pedig Bethlen Gábor alakja köré épülő történelmi vetélkedőt szerveztek. A szavalóversenyen és a történelmi vetélkedőn résztvevő kollégiumi diákok a Gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Katolikus Gimnázium, illetve a Bethlen Gábor Kollégium által örökbefogadott dévai Téglás Gábor Iskolacsoport és a tordai Jósika Miklós Gimnázium tanulóival mérhették össze tudásukat.
Közösségi díjak
A tornavizsga elején közösen énekelték a kollégiumi himnuszt
Délután, a díszteremben díjátadásra került sor. Bárócz Huba református esperes hirdetett igét, majd a Magyar Művészetért Kuratóriuma és a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. által alapított Árpád fejedelem-díjat idén a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumnak és Erdély-Hegyalja magyarságának adományozták, a 160 évvel ezelőtt a helybeliek által elszenvedett kegyetlen mészárlás emlékére. A díjat Gubcsi Lajos író, a Magyar Művészetért elnöke Szőcs Ildikónak, majd a hegyaljai magyarság képviselőinek adta át, név szerint Bárócz Hubának, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperesének, Krecsák Adalbertnek, Nagyenyed alpolgármesterének, Rácz Leventének, a Fehér megyei RMDSZ elnökének, Pópa Tibornak, a Nagyenyedi Református Egyházközség lelkipásztorának, Lőrincz Konrádnak, a Felenyedi Református Egyházközség lelkipásztorának, Sándor Botondnak, a Nagyenyedi Unitárius Egyházközség lelkipásztorának, Szabó Dénes nagyenyedi római katolikus plébánosnak, illetve Gudor Botondnak, a Magyarigeni Református Egyházközség lelkipásztorának. A Kossuth Lajos-emlékszobrot a kuratórium idén az Erdélyi Magyar Ifjaknak (EMI) ítélte, a Függetlenségi Nyilatkozat 160. évfordulója alkalmából. A szobrocskát Gubcsi Lajos Soós Sándornak, az EMI elnökének adta át.
A napokon a moderátor szerepét betöltő Turzai Melán üdvözölte dr. Szőcs Gyula enyedi származású budapesti orvost, a kollégium diákjai által 2006 óta megpályázható Pápai Páriz Ferenc pályázat támogatóját, egyúttal meghirdette a 2009–2010-es tanévre szóló pályázatot.
Ismét együtt szerepeltek kisiskolások a nagyokkal, sőt tanáraikkal az ünnepi gálaműsoron, amely szintén a Magyar Nyelv Éve jegyében készült, a műsor címe Egyetlen batyunk, botunk, fegyverünk: az anyanyelv.
A Bethlen-napok befejezéseként, vasárnap délelőtt koszorút helyeztek el Bethlen Gábor szülőházán, Marosillyén, majd a nagyenyedi Collegium Gabrielense régizene- és táncegyüttes műsorát hallgathatták meg az érdeklődők.
Kérdésemre a Virágok vetélkedését, a bűvészsarkot és a diákok képzőművészeti kiállítását említette a rengeteg rendezvény közül igazi pozitívumként Szőcs Ildikó, hisz ezek által a kollégiumban tanuló diákok a rendezvény aktív résztvevői lettek. – Jelenleg két olyan esemény van a kollégiumban, amely hatalmas tömegeket mozgat meg: a tornavizsga és a ballagási ünnepség, ezekben pedig az a jó, hogy összegyűjtik az enyedi magyarokat. A tornavizsga vége felé igazán érződött, hogy összetartozunk, jó volt látni azt a sok csillogó szemű gyermeket és szülőt, akik együtt énekelték a Kormorán dalát – mondta. Hozzátette: kialakulófélben van egy harmadik hagyomány is, mégpedig a Bethlen-bál, amelyet idén márciusban szerveztek meg első alkalommal. – Hál’ istennek még mindig van vonzása a magyarok körében a nagyenyedi kollégiumnak: ez az a sziget, ahol egymással találkozhatunk, és érezhetjük, hogy együtt vagyunk – értékelte az igazgató.
Én pedig, az idei Bethlen-napok meghívottjaként és e sorok írójaként, legmélyebb köszönetemhez csak annyit fűznék hozzá: valóban érdemes folytatni a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium hagyományait. Ez az, ami valóban összehozza a helybelieket, kiváló alkalom a kapcsolatteremtésre és arra, hogy az ember ebben a rohanó világban néhány napra megpihenjen.
Szabadság,
2009. május 27.