A Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban az enyedi Garda család egykori ősi és mai képviselőit mutatták be pénteken. Garda József 1859-től harminchét éven át volt a Bethlen Gábor Kollégium történelem, latin és görög szakos teológiai tanára, közben rektorprofesszora, a 48-as szabadságharcban pedig önkéntesként vett részt. Három fia, Sámuel, Dezső és Kálmán vitte tovább a családi tradíciókat, különböző helyeken, de igazi értelmiségiként élve. A család neves ősi tagját a dédunoka, Garda Dezső mutatta be, aki szintén jeles ember: történelem diplomával a 90-es években parlamenti képviselő volt, jelenleg tanárként, íróként tevékenykedik a Székelyföldön. Az ő munkásságát Köble Csaba enyedi nyugalmazott mérnök méltatta, több megjelent könyvét pedig rögtönzött kiállításon mutatták be az enyedi rokonoknak és érdeklődőknek. A két előadásból kibontakozott egy enyedi család századokra visszatekintő érdekes története. A családtörténeti rendezvény szinte telt házat vonzott.
A Magyar Napok egyik legnépszerűbb megmozdulásának értékelhető a szombati szüreti bál: a Luk étteremben csaknem 400 mulatni, szórakozni vágyó enyedi és vidéki magyar ember gyűlt össze. A helyi Kék nefelejcs zenekar mindössze három éve alakult, de ismert, népszerű dalokkal valósággal táncra buzdították a részvevőket, akik szívesen engedtek a csábításnak. A mulatságon részt vett Horváth Anna, az RMDSZ főtitkár-helyettese, aki Kováts Krisztián Fehér megyei elnökkel együtt üdvözölte a bálozókat. Később tombolasorsolás is színesítette az estét.
A vasárnap programjaira is sokan voltak kíváncsiak. Délelőtt a csombordi református templomban Fogarasi István lelkipásztor tartott ünnepi istentiszteletet, majd Enyeden a Dr. Szász Pál Közösségi Ház udvarán zajlottak a további események. Megtisztelte jelenlétével az eseményt Kötő József nagyenyedi véndiák, parlamenti képviselő, aki erdélyi sorsunk egyik keresztútjának nevezte a várost. A kettős emléktábla- (Dr. Szász Pál és Mezei Sándor) és emlékszoba- (Elekes Viktor) avatás, valamint a nagy nevek által fémjelzett épület valamikori lakói és a névadó akkoriban az önálló politizálás útját választották, és a történelem őket igazolta. Dr. Csávossy György író értékelése szerint Mezei Sándor hajdani csombordi iskolaigazgató (1949) és az RMDSZ egyik alapító tagja három és fél évtizeden át vezette Erdély egyik legjobb magyar mezőgazdasági szakintézetét. A csombordi iskolában munkával neveltek munkára, de Mezei Sándornak a magyarságtudata is példás volt.
Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul szintén üdvözölte az ünneplőket, Rácz Levente pedig kijelentette: – A nap hőseinek, dr. Szász Pálnak vagy Nagy Endrének, az első csombordi igazgatónak adósai vagyunk, amelyet törlesztenünk kell. Ők jól tudták, hogy nemcsak Bukarestben lehet eredményeket elérni, hanem Budapesten is. Megilleti őket az emléktábla, hiszen nemegyszer védelmezték az enyedieket, a magyar iskolát.
Ugyanitt került sor Elekes Viktorról, a kollégium utolsó nagy rektorprofesszoráról elnevezett terem felavatására. Elekes Viktor hajdani háza Kováts Krisztián megyei RMDSZ-elnök szerint ma is kisebb irigységet vált ki más pártok képviselőiből, hiszen itt a Fehér megyei magyarság biztos szervezkedési helyet kapott. Madaras Ildikó marosvásárhelyi nyugalmazott tanár, Elekes Viktor unokája nagyapjáról beszélt, ezúttal a rektorprofesszor személyiségét méltatva. Ott voltak a rokonok is, Tóth Gyöngyi jelenleg gárdonyi lakos, Madaras Árpád vegyészmérnök Marosvásárhelyről és Madaras Péter állatorvos Kolozsvárról.
A tartalmas nagyenyedi órákat kellemes csombordi délután követte, ahol bemutatták dr. Nagy Endre Így éltem és ezt láttam (a szibériai hadifogoly és erdélyi iskolaalapító életútja) című könyvét. A vendégek bejárták a helyenként szomorú látványt nyújtó csombordi helyszíneket, a házat, ahol Endre bácsi lakott, a báró Kemény kastélyt, a parkot, a régi iskolát. A rokonok, az Újvidékről érkezett Nagy Margit és dr. Bellághné Nagy Rózsa, a könyv szerkesztője mutatta be a kötetet a csombordi óvoda és iskola tornatermében. Megemlékeztek Nagy Istvánról is, kedves rokonukról, aki a napokban hunyt el Kolozsváron. A terjedelmes könyv szinte mindent elmond dr. Nagy Endréről, az erdélyi magyar szakoktatás kiemelkedő képviselőjéről, aki Csombordon szinte a semmiből alkotta meg azt a mezőgazdasági iskolát, amely évtizedeken át ontotta magából a magyar szakembereket. Adalékként a kolozsvári, de jelenleg Budapesten élő Nagy Zsuzsa nyugalmazott franciatanár rövid levelet küldött, amelyben nagybátyjáról, a vele való kapcsolatáról ír, üdvözölve a megjelent könyvet, sajnálkozva, hogy nem tudott személyesen megjelenni.
A csombordi napokat a magyar óvodásokból és kisiskolásokból álló Pipacsomegyüttes fellépése zárta, Köble Hajnal irányításával. A gazdag termék-kiállítás a mai csombordi gazdák szorgalmát, kitartását dicsérte.
Szabadság, 2011. november 08.
Az utolsó harom napról készült fotók megtekinthetők itt: 1; 2; 3