A Kőrösi Csoma Sándor szellemiségében megszervezett V. Fehér Megyei Magyar Napok programsorozatra 2020. szeptember 30-a és október 3-a között került sor. A kultúra, néphagyományok, sport és koncertek mellett a magyarpéterfalvi óvoda alapkőletételét és a vajasdi magyar ház avatóját is a programba iktatták, mintegy jelezve: egész Fehér megye ünnepéhez tartoznak ezek a fontos beruházások. A főszervező Dr. Brendus Gyula Egyesület és a Fehér megyei RMDSZ mellé további tíz partnerszervezet társult és öt főtámogató intézmény tette lehetővé a sokszínű rendezvény megvalósítását
Az ünnepség hivatalos megnyitójára csütörtök délután került sor. A megnyitón felszólalt Lőrincz Helga főszervező, Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke és miniszterelnök-helyettes, Novák Eduárd ifjúsági és sport miniszter, Ladányi Árpád, a Fehér megyei RMDSZ elnöke, Nicolae Albu prefektus, valamint Dumitru Fulea, a Fehér megyei tanács alelnöke és jelen volt Bogya Anna államtitkár.
A megnyitó utolsó mozzanataként Lőrincz Helga alpolgármester emlékplakettet nyújtott át Novák Eduárdnak, ezáltal is elismerve a kifejtett sportteljesítményét. A kitűntetett sportminiszter ugyanakkor díjat adott át Joó Sándonak, a Bethlen-kollégium végzős diákjának, Fehér megye jelenlegi legsikeresebb sportolójának, aki mindeddig, bármiféle szponzorizáció nélkül, 10 országos bajnoki címet, 4 európai és 4 világbajnoki aranyat nyert karatéban, egyéni és csoportos versenyeken, Nicu Crăciun enyedi edző vezetésével.
Az első program, amely Kőrösi Csoma Sándorra irányította a figyelmet, csütörtök délelőtt zajlott, a Bethlen Gábor Kollégium dísztermében, ahol a diákok számára interaktív vetélkedőt szerveztek a nagy tibetológus életútjáról.
Délután könyvbemutatóval és lenyűgöző vetítettképes előadásokkal emlékeztek Kőrösi Csoma Sándorra. Szász János nagyenyedi római-katolikus plébános diákként meghallgathatta Jakabos Ödön élménybeszámolóját a Körösi nyomában megtett útjáról, ennek hatására kezdett el érdeklődni róla. Két évtizeddel ezelőtt lehetősége adódott Indiába utazni, ugyan nem gyalog, hanem repülővel, ahol sikerült felfedezni a Kőrösi emlékéhez kapcsolódó tárgyi emlékeket, például eredeti, kézzel írott dokumentumokat, Kalkuttában meglátogatni dolgozószobáját, dardzsilingi sírját. Mélyen meghatotta, milyen nagy tisztelet övezi ma is Ázsiában Kőrösi alakját, amelyet nem csak több szobor idéz, hanem neve hallatán nagyon készségesek az emberek, például egy lelkes múzeumi igazgatónő betekintést nyújtott kézirataiba, egy helyi iskola pedig felvállalta, hogy a látogatók által tett alapítványból rendben tartják Kőrösi síremlékét.
Az emlékképek felidézése után Pengő Zoltán újságíró tartott érdekfeszítő vetített képes előadást arról a hat hónapig tartó, gyalog megtett 4000 kilométeres útjáról, amely nagy vonalakban Kőrösi útvonalát követte, gyakran a világ jelenlegi legveszélyesebb helyei felé sodorva őt.
A Kőrösi – versenyen kívül a diákság számára csütörtökön más alternatívák is kínálkoztak, az egyik a Pályaorientációs sátorban zajló előadás- és beszélgetéssorozat volt, négy programponttal.
Pénteken zajlott a volt BGK-s vállalkozók kerekasztal beszélgetése, amelyen a vállalkozás kihívásairól volt szó, valamint arról, hogy miként lehet megtalálni a szenvedélyt ahhoz, hogy egy vállalkozást vezessünk. A beszélgetést, akárcsak a szombat délelőtti Aki mer, az nyer Catalan társasjáték ötletgazdája és lebonyolítója a Két Fűzfa Egyesület elnöke, Bitay László kolozsvári közgazdász volt.
Pénteken a népviselet, népzene és a néphagyományok kerültek a figyelem középpontjába. A Bethlen Gábor Kollégium Apafi-termében Turzai Melán nyugalmazott magyartanár, aligazgató irányításával, egy lekerekített információcsomagot kaphattak az érdeklődők, amely népviselet- és könyvkiállítást valamint vetítettképes bemutatót foglalt magába.
Borbándi András magyarlapádi református lelkipásztor részletes bemutatót tartott a lapádi fafaragásról. A programpontot Szabó Mónika magyarlapádi, a kollégiumban tevékenykedő óvónő népviseletbemutatója és az általa beszervezett, pompás viseletben megjelenő ifjak látványa tetté színessé.
A népművészetre irányították a figyelmet a gyerekeknek szánt foglalkozások megtervezésekor is, pénteken és szombaton . Ötletesebbnél-ötletesebb kézműves alkotások születtek a nagyenyedi (Csíki Tímea, Kerekes Tünde, Mester Ágnes, Szakács Ildikó, Szakács Mária) és a torockószentgyörgyi (Szabó Emőke, Varga Melinda) pedagógusok irányításával. Székely Bányai Andrea óvónő és Szilágyi Székely Melinda tanítónő (Magyarlapád) népi gyermekjátékokat tanítottak, Szekeres Ildikó székelykocsárdi tanárnő festőműhelyében pedig a népművészeti díszítőelemekkel ékesített tányérfestést gyakorolhatták a kíváncsiskodók.
A délután folyamán került sor az ilyenkor elmaradhatatlan néptáncbemutatóra, idén a Csombordi Pipacs Néptáncegyüttes kis és nagy csoportja, a Vajasdi Margaréta Néptáncegyüttes, a felvinci Létom Néptáncsoport, a magyarpéterfalvi Hanga Néptáncegyüttes kis és nagy csportja valamint a Magyarlapádi Hagyományőrző Néptáncegyüttes mutatkoztak be.
A napi tematikához illeszkedve, a péntek esti koncertek is kizárólag népzenei produkciók voltak, hangsúlyos magyarlapádi jelleggel. Elsőként Kubinyi Júlia és Nyitrai Tamás léptek színpadra. A fellépéseket követő táncházban magyarlapádi muzsikára lehetett ropni a táncot, a helyi Csegely Zenekart Nyitrai Tamás kísérte. Az est sztármeghívottja a Muzsikás együttes és Kacsó Hanga Borbála voltak.
Pénteken nagy érdeklődés övezte Böjte Csaba Füveskönyvét. Csaba atya gondolatainak lejegyzője Csender Levente, József Attila – díjas író volt.
A másik könyv, amellyel az enyediek megismerkedhettek, Hover Zsolt: Erdélyi szabadságharc című történelmi regénye volt, mely az 1848-49-es szabadságharc eseményeit dolgozza fel, az eredetiségre való törekvés minden attributúmával. A szerző elmondása szerint a regény lényege az, hogy a történelmi események, valamint a képzelet segítségével a fiatal generációval is megkedveltesse a regényt és ezzel együtt az olvasást is.
A szombati kettős könyvbemutatón olyan kiadványokról volt szó, amelyek egyaránt a vidékhez kötődnek. Bakó Botond Történetek az Őrhegy tövében a szerző már megjelentetett és helyenként újragondolt újságcikkeinek a gyűjteménye, amely figyelemreméltó adalékokat szolgáltathat a helytörténet számára. Gudor Kund Botond református esperes egy sok szempontból hiánypótló kötetet mutatott be, az Erdélyi Hegyalja útikalaúzát, amely komplex tájékoztatást nyújt a térség történelméről, épített és természeti kincseiről, művelődéstörténeti kúriózumokkal kiegészítve. A könyv előszavait kollégiumi diákok olvasták fel.
A magyar napokon minden évben kellő hangsúlyt kap a képzőművészet, csütörtökön az Ilyenek voltak az előző Magyar Napok címmel tárlatmegnyitót tartottak. Pénteken zajlott, ekkor került sor annak a kiállításnak a megnyitójára, amelyet a nagyenyedi interetnikus tábor gazdag anyagából válogattak ki. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Demeter András kulturális államtitkár és Laczikó Enikő, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke. A pozitív benyomásokra alapozva, Demeter András támogatásáról biztosította Lőrincz Helga alpolgármestert, akivel konkrét projektekben állapodtak meg. Laczikó Enikő államtitkár asszony elmondta, hogy már több éve kiválóan együttműködik az interetnikus tábor szervezőivel, az Inter-Art Alapítvánnyal és utalt arra a sok kiállításra, amelyet a nagyvilágban szerveztek.
Szombaton ünnepélyes keretek közt óvoda alapkőletételre került sor Magyarpéterfalván. Az ünnepi beszédek sorozatát Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára nyitotta meg, aki kiemelte, hogy a szórványmagyarságra külön érdemes odafigyelni. Megemlítette, hogy Erdélyben 33 milliárd forintból 103 új óvoda épül, valamint 376 óvodát újítanak fel. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Brendus Réka, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkár-helyettese és Kőrösi Viktor Dávid konzul.
A továbbiakban Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) elnökének beszéde következett. „Aki óvodát épít, az hisz a jövőben.” – mondta Burus, ezzel is jelezve azt a problémát, amely nem csupán Erdélyt, hanem az egész Kárpát-medencét érinti. Az ünnepségen felszólalt Benedek Zakariás parlamenti képviselő, Mureșan Livia, Balázsfalva alpolgármestere, Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere, majd a magyarpéterfalvi kisdiákok műsorára került sor. Az ünnepség záró mozzanataként időkapszulát hagytak hátra az utókor számára.
Magyarpéterfalva után Vajasdon került sor emlékezetes eseményre. A magyarpéterfalvi avatón jelenlevő delegáció és Oláh Sándor óvodafejlesztési programfelelős jelenlétében felavatták a magyar házat, amely az óvodás és kisiskolás gyermekek délutáni oktatásának valamint a legváltozatosabb közösségi rendezvényeknek is helyet adhat. A közel két éve elkezdett projektet a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány is támogatta. Az esemény az óvodás és a kisiskolás gyerekek műsorával valamint a Vajasdi Margaréta Néptáncegyüttes fellépésével ért véget.
A szervezők minden évben gondosan ügyelnek arra, hogy a program minden korosztályhoz szóljon és a legkülönfélébb igényeket kielégítsen, idén sem volt ez másként.
Az idei rendezvény egyik legcsábítóbb programpontja a marosvásárhelyi Spektrum társulat fellépése volt, amelynek azért is örült a közönség, mert első ízben szerveztek színi előadást a fesztivál történetében. A Spectrum Színház P. Kincses Emese regényét, A függönyt mutatta be, amelyet maga a rendező, Kincses Elemér dolgozott színpadra.
Mivel pénteken az Idősek világnapját ünnepelték, a szervezők, többek között, Operettissimo- előadással és egy vacsorajeggyel kedveskedtek nekik, amellyel a gasztróudvaron nyárson készült ökörsültet lehetett megkóstolni. A Fehér Megyei Magyar Napok történetében először szerveztek szimfonikus koncertet: a gyulafehérvári Augustin Bena Kulturális Központ kamarazenekara minden elvárást felülmúló koncertet adott a nagyenyedi Árpád-házi szent Erzsébet plébániatemplomban.
A fesztiválon minden nap kiváló koncertek zajlottak, melyek sorát a Gladius nyitotta, közismert és saját szerzeményekkel. Nagy közönségsikert aratott a magyarlapádi és nagyenyedi tagok alkotta HóHányók zenekar is, a magyar napok hímnuszának megalkotója, amelyik most először csendült fel élőben. A fülbemászó dal előadását a kollégium diákjainak flash-mobja egészítette ki, akik a rendezvény logóját alakították ki a színpadon. A fesztivál történetében először volt jelen lemezlovas, mégpedig nem is akármilyen, hanem az Untoldon is szereplő DJ Dark & Mentol, aki igazi party hangulatot teremtett. Szombat este két kiváló koncertre, az enyedi Smici Rock Band és az idei sztármeghívott Magna Cum Laude fergeteges produkcióira került sor.
A legkisebbeket a Vitéz László és az elátkozott malom című bábelőadás és a Máltai Szeretetszolgálat játszóbusza csalogatta a fesztivál helyszínére.
A gyermekek számára továbbá focibajnokságot és kerékpárversenyt, a véndiákoknak kosárlabda vetélkedőt szerveztek a kollégiumban. Érdekesnek bizonyult a nagyenyedi Dojokan Karate klub tagjainak karate bemutatója is, amelyen több különböző korosztály képviselte magát, 7 évestől egészen 18-21 évesekig. Az íjászat iránt érdeklődők két nap is hódolhattak szenvedélyüknek, csütörtökön a Bethlen- kollégium udvarán illetve vasárnap a tompaházi tónál, az Aranyosszéki és Alsó – Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület közreműködésének köszönhetően.
Az ínyencek a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház udvarán a gulyásfőző versenyen próbálhatták ki rátermettségüket , és mint utólag kiderült, a székelykocsárdi csapat bizonyult a legjobbnak. Vasárnap újabb gasztróesemény teremtett alkalmat a közösségi együttlétre: a festői tompaházi tónál horgász- és halászléfőző versenyt szerveztek, Bolgár Géza tulajdonos közreműködésével. A kilenc csapat közül a vajasdiak bizonyultak a legjobb szakácsoknak.
A magyar napok hivatalos díjátadójára szombat délután került sor, ahol az összes versenykategória győzteseit a színpadra szólítottak és értékes jutalomban részesítettek.
Basa Emese, Nagy Egon
Támogatók:
Bethlen Gábor Alap
Communitas Alapítvány
