Rácz Levente, a dr. Szász Pál Egyesület elnöke a hagyományteremtés nemes szándékáról beszélt, arról, hogy sokat jelent nekünk, de országosan is jelentős esemény, hogy megemlékezhetünk dr. Szász Pálról, aki többek között 1948-ban utolsó főgondnoka volt a kollégiumnak, és létrehozta a Csombordi Téli Mezőgazdasági Iskolát.
Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul mérföldkövekről szólt. A húsz év leltárába több megvalósítás is szerepel, pl. többek között a Mindszenty József-szobor Budapesten, vagy a Márton Áron szobor Kolozsváron és az 56-os emlékmű a Sétatéren. Dr. Szász Pál emlékét nem tisztelte meg eddig kellőképpen a magyar közösség. Különösen fontos volna a fiatalság bekapcsolódása ezekbe az eseményekbe.
Dr. Benkő Samu akadémikus dr. Szász Pál egyéniségéről értekezett. Átfogóan és találóan jellemezte azt a két világháború közötti környezetet, amelyben francia mintára megalkotott és jól kiképzett titkosszolgálatok figyelték a magyar közösséget. Márton Áron püspök köré csoportosult felekezeti hozzátartozástól függetlenül a magyar ellenállás, a hasonlóan gondolkodók csoportja. Innen kerültek aztán a vádlottak padjára azok a magyar vezetők, akiknek volt bátorságuk tenni is valamit.
Dr. Vekov Károly a Márton Áron per és Szász Pál életének összefüggéseiről tartott előadást. 1946-ban volt egy terv, miszerint mindenképpen meg kell törni a magyar közösség erejét. 198 névből álló listát szerkesztettek, amelyen ott volt Márton Áron, dr. Szász Pál és Balogh Edgár neve is.
Kónya-Hamar Sándor Demeter Béla, a kiváló újságíró életéről ismertetett részleteket, aki szintén börtönben halt meg 1951-ben. Ő is megérdemelné, hogy rehabilitálják a nevét.
Rácz Levente jó együtt gondolkodásnak nevezte a Magyar Napok első délutánját, amit emlékezetes koszorúzás követett a Várudvaron található a dr. Szász Pál emlékére faragott kopjafánál. A sűrű sötétségbe borult Várudvaron, a biztonságot jelentő ősi falak tövében áll a kopjafa, amelyet csak a fényképezőgépek villanásai borítottak fénybe egy-egy pillanatra. Ott volt dr. Szász Pál fia is, aki erre az eseményre is eljött Nagyenyedre.
Másnap továbbra is együtt maradt a hallgatóság egy része, heten egy nagyobb kolozsvári csoporttal Vetési László református lelkipásztor vezetésével vettek részt egy egész napos Hunyad megyei kiránduláson, Sipos Pál matematikus, lelkész és filozófus emlékére.
Kora este a politikáé volt a szó, a dr. Szász Pál Közösségi Házban Kelemen Hunor elnökjelölt tartott sajtóértekezletet. Később vidámabbra váltott a hangulat a felenyedi Két fűzfa nevű hostelben, ahol a dr. Szász Pál Egyesület eddigi legnagyobb szüreti bálját tartotta mintegy 300 részvevővel. A bálon kb. 15 helységből voltak jelen a magyar emberek, sok fiatal is, Nagyenyedtől Péterfalváig és Aranyosgyéresig. A talpalávalót muzsikájával Köble Tibor biztosította. Az est tele volt meglepetésekkel, hiszen pl. nagy sikerrel felléptek néhányan a kolozsvári opera énekesei közül. Rácz Levente eddigi munkásságáért megkapta a Szórványmagyarságért díjat, amit Kelemen Hunor elnökjelölt nyújtott át neki. Boros Erzsébet búzásbocsárdi tiszteletesasszony műsoron kívül szép népdalokat adott elő a nagyszámú bálozónak, akik reggel hat óráig folytatták a mulatozást.
A harmadik nap a római katolikus egyházé volt. A délelőtt szentmisével kezdődött, délután dr. Marton József egyetemi tanár Az Erdélyi Római Katolikus Püspökség ezer éve címen tartott átfogó előadást. Nagyenyed is a mártírok földje, hiszen sokan raboskodtak itt a börtönben. Dr. Csávossy György könyvét (Mentor kiadó Marosvásárhely 2009.) Nt. Jakab Gábor pápai káplán, szentszéki tanácsos mutatta be. Többek között kifejtette, hogy ebben a munkájában a szerző-költőtárs „harangozásra”, illetve az „igehirdetés” nem könnyű feladatára vállalkozott. Rácz Emese, az enyedi Dokumentációs Könyvtár volt könyvtárosa, jelenleg kolozsvári könyvtáros könyvét Az egykori Nagyenyedi Minorita Rendház könyvtárának régi állománya címmel dr. Gábor Csilla egyetemi tanár mutatta be (Országos Széchényi Könyvtár, Biblioteca Centrală Universitară Lucian Blaga Budapest–Cluj-Napoca (Kolozsvár, 2009). A könyvtárat 1728-ban alapították, egy évre rá, hogy a városba két páter érkezett Kolozsvárról. Egyedüli könyvtár, amely átvészelte az 1849-es eseményeket.
Szilágyi Mátyás főkonzul a három nap zárószavában a történelem fehér foltjairól beszélt, amit itt most a Magyar Napokon sikerült részben betölteni. Kiemelte a magyar történelmi egyházak szerepét a magyar közösség megmaradásában és gyarapodásában.
Szabadság, 2009. november 10.
