MEGÚJUL AZ ERDÉLYI REFORMÁTUS EGYHÁZ BÖLCSŐJE, A NAGYENYEDI VÁRTEMPLOM
Az eddigi legnagyobb restaurálás közel 3,6 millió eurós uniós támogatással valósul meg
A másfél évtizedes kitartó munka meghozta gyümölcsét: 2018. szeptember 3-án Tóth Tibor László lelkipásztor ünnepélyes istentisztelet keretében átnyújtotta a templom kulcsát a kivitelező cég igazgatójának, Kiss Gazda Jánosnak.32 hónapig az istentiszteleteket a Bethlen Gábor Kollégium dísztermében fogják tartani.
A most megújulásra váró templom, mely otthont adott 11 országgyűlésnek és 49 zsinatnak, jelentős egyháztörténeti jelentőséggel bír. Falai között jött létre 1564-ben az Erdélyi Református Egyház. Itt választották meg Erdély első magyar református püspökét, Dávid Ferenc személyében, 1780-1849 között pedig az Erdélyi Református Egyház püspöki székhelye volt. Itt mondta ki a Zsinat 1646-ban a nemzeti iskolák indítását. 1551. július 19-én ebben a templomban éjszakázott utoljára a Magyar Korona Izabella királynő tulajdonában, másnap átadták az osztrákoknak.
„Boldog időket élünk- mondta patetikusan az egyik templomba igyekvő idős hölgy, hiszen a kollégium felújítása után, most a templomunk is megszépül!”. És valóban, keveseknek adatik meg, hogy szinte egyazon időben éljék meg közösségük jelképes épületeinek megújulását. Ráadásul a templomot övező, a város tulajdonában levő várfal és bástyák munkálatai is elkezdődtek már, az önkormányzat párhuzamos projektjeként.
A szokatlan időpontban, hétfőn megtartott istentisztelet kiragadta a profán világból a híveket, akik egyszeri, megismételhetetlen pillanatként érzékelték az eseményt. Tóth Tibor László lelkipásztor a házépítés mózesi hűségére hívta fel a figyelmet és arra figyelmeztetett, hogy Isten kegyelmének feltétele a Szentírás szerint „ha a bizalmat és a reménység dicsekedését megtartjuk”, ami nem más, mint a küldetésben való hűséges, kitartó szolgálat. A zsidókhoz írt levélből vett idézet (Zsid 3,4-6) – egy távoli gyülekezet gondjainak enyhítésére, a nép bátorítására íródott sorok- mélyen meghatották a híveket és a munkálatokat megvalósító szakembereket, akik együtt imádkoztak nem csak a sikeres kivitelezésért, hanem az enyedi gyülekezetért is, hogy annak tagjai, mint lelki kövek, épüljenek élő templommá.
Az Erdély minden tragédiáját megszenvedő templom
A teljes külső-belső felújítás nem lesz könnyű feladat, hiszen sok más erdélyi templomhoz hasonlóan, több stílusjegy található az épületen. Román stílusú az 1222-1239 között épült torony, egyszerűsített késő-gótikus templom-külső eredetiben megmaradt szentéllyel, valamint adott az egyszerűsített késő-barokk (háromhajós) templombelső. A templomhajó toronyhoz való hozzáépítését 1480-ban fejezték be. A stíluskeverék magyarázata, hogy a város templomával együtt ötször lett elpusztítva és mindig a kor építészeti stílusának megfelelően lett újjáépítve.
Az első pusztítás az 1241-42-es tatárbetörés volt, a második 1599-1600-ban esett meg, amikor Mihály vajda Havaselvéről feltört, és majd egy év alatt Erdélyt felégette és értékeiben nagyrészt megsemmisítette. Ennek a pusztításnak áldozatául esett az enyedi vártemplom és az egész város.
A harmadik pusztítás dátuma 1658 volt, előzménye II. Rákóczi György fejedelem megfontolatlan lengyel koronaszerző próbálkozása és a Porta büntető hadjárata. Ekkor pusztult el Gyulafehérváron a Bethlen Gábor által alapított (1622) Collegicum Academicum, az értékes könyvtár és Erdély egyetlen akkori patikája. A pusztítók a tatár kánnal az élen Enyedet és elérték, szerencsére egy hirtelen felhőszakadás a gyújtogató pusztítás méreteit részben csökkentette.
A negyedik pusztítás 1704. virágvasárnapján, március 16-án ment végbe, amikor Rabutin osztrák generális parancsára Tiege ezredes martalóc csapatával megtámadta a várost. Küldöttség élén Pápai Páriz Ferenc professzor kegyelmet kért a városnak, sikertelenül. Az összecsapásban körülbelül 200-an estek el, melyből 18 kollégiumi diák, emlékművük a Sétatéren található. Ekkor szakadt be a tüzes gerendák súlya alatt a templomhajó csúcsíves, kőbordás mennyezete, 16 évig fedetlen maradt, majd 1720-ban gerenda és deszkamennyezetet építettek(feltehető a festett kazettás mennyezet). Majd 1795-1805 között építették be a késő-barokk háromhajós templombelsőt a karzatokkal. Az akkori tragédiát Jókai Mór A nagyenyedi két fűzfa című novellájában örökítette meg.
Az ӧtӧdik és egyben a legnagyobb pusztítás 1849 január 8-dikáról 9-dikére virradó éjszaka történt, amikor a katonai védelem nélkül hagyott városra tört a nyugati érchegység fellázított román lakossága. Egyetlen éjszaka 800 embert (asszonyt,öreget,gyereket) mészároltak le, de a mínusz 27 fokos hidegben bujdosók is szinte kivétel nélkül megfagytak, így az áldozatok száma szinte megkétszereződött. A Bethlen-kollégiumot, annak könyvtárát és a templomot feldúlták, kegytárgyait, értékeit elrabolták, levéltárát megsemmisítették.
Másfél évtizedes kemény küzdelem áll a siker mögött
A közel 800 éves monumentális épület rég megérett a felújításra. Nagyenyed központjának ékessége elsősorban statikus gondokkal küzd, boltozatából téglák esnek ki. Volt olyan Istentisztelet, amikor jó darab vakolat zuhant a templom terébe 17 m magasról. A súlyos gondok orvoslására önerőből találtak ideiglenes megoldást: négy vonórudat építettek be, hogy a boltozat ne szakadjon le. A lehetőségekhez mérten több más sürgősségi beavatkozás is történt: fedélszékjavítás, új héjazat, szellőzővakolat felvitele, orgonaátépítés, karzati pillérek aláfalazása, fűtésrendszer beszerelése.
Említett munkálatokat követően, 2009- ben, egy közel 3 millió eurós uniós pályázatot nyert az egyházközség, amely a hátralevő teljes külső-belső szakszerű felújítást foglalta magába, de utolsó száz méteren a bürokrácia megtalálta az ügy kerékkötőjét, kérdéses 30 centimétert, voltaképpen a református és az evangélikus templomok közötti csatornázat területét, amelyről anno nem állítottak ki tulajdoni papírost a békés felekezetek… E banális telekviszony-bonyodalom zátonyra futtatta az egész nagy pályázatot. Tóth Tibor László lelkipásztornak viszont volt lelki ereje elölről kezdeni az egészet, valódi oroszlánharcot kellett megvívnia az ügyintézés bonyodalmával. De a legelső adódó alkalommal, 2016 augusztusában újra benyújtotta a pályázatot, amit szeptemberben visszautasítottak. 2016 novemberében újból felterjesztette a pályázatot és 2017 áprilisában a Regionális Operatív Program (POR) keretében a 16,2 millió lejes beruházásból 15,8 millió lej vissza nem térítendő uniós támogatást sikerült megszereznie. A különbséget, a kötelező önerőt, elsősorban anyaországi és helyi támogatás által biztosították. A központi fejlesztési ügynökséggel 2017. június 15-én írták alá a szerződést, ezután választották ki a kivitelezőt.
A felújítás teljes folyamatában 3 kolozsvári cég nyert megbízatást. A pályázatíró cég a Regional Consulting S.A., a tervezőiroda a SC. Utilitas C.C.P.R.P.C. KFT., a kivitelezés pedig a Decorint KFT. feladata lesz, aki majd speciális alvállalkozókat, például kő-, falkép- és üvegrestaurátort alkalmaz, és hasonlóképp oldja meg a villanyszerelést is.
A gyülekezet egyelőre kivonult a templomból, hogy a felújítócsoport bevonulhasson és az eddigi idők legnagyobb felújítása megkezdődjön. Izgalommal várjuk a végeredményt.
BASA EMESE
