Bakó Botond:
Interjú Ladányi Árpád Csabával a Fehér megyei RMDSZ nemrég megválasztott elnökével.
Ladányi Árpád személyében az 1990-ben, alakult Fehér megyei RMDSZ ötödik elnökét üdvözölhetjük. Kováts Krisztián leköszönő elnök, nagyenyedi körzeti alelnökként folytatja tevékenységét. Az új elnök a kérdésekre adott válaszaiban kiemelte azt, hogy a Bethlen Kollégium végzettjeként, az iskolában megszerzett tudáson kívül, elsősorban emberségre nevelték. 1991-ben érettségizett és az iskolai évek jó alapnak bizonyultak. A múlt év nov. 4-én a Fehér megyei küldöttgyűlés egy következetes, határozott, és mint kiderült a Szövetség kérdéseiben igen tájékozott egyént választott meg. A 42 éves vezető, – jogi végzettségének birtokában az eddigi elnökök közül, a legtöbb magas közjogi tisztséget töltötte be. Az RMDSZ kormányból történő kiválása okán szakadtak meg ezek a fontos pozíciók. Jelenleg ügyvédként tevékenykedik. Ezek az előzmények biztos támpontot, elegendő gyakorlatot jelentenek a helyi és országos vezetőkkel történő kapcsolattartásban. Két kérdésre, amelyben, a tervezett újításokról és a tagsággal történő kapcsolattartásról érdeklődtem közös megegyezés alapján a válaszokat egy későbbi interjúra, halasztottuk, hiszen ezek megközelítéséhez több helyi tapasztalatra és időre lesz szükség.
Érett emberként visszatekintve, mit jelentettek számodra a kollégiumi évek?
A kollégiumi évek meghatározóak voltak számomra, hiszen tanáraimtól, tanárnőimtől tisztességet, erkölcsösséget tanultam. Tulajdonképpen ebben különbözik a Kollégium a többi iskolától; itt nem csak tanítanak, hanem nevelnek is, ismereteken, tudáson kívül ez az iskola emberségre is megtanít és a diákjaiba egy jellegzetes szellemiséget is, beültet, amit csak azok éreznek, akik huzamosabb ideig tartózkodnak falai között. Osztályfőnökeim Bakó Irén biológia-földrajz szakos, illetve a Líceumban Kiss Ibolya matematika szakos tanárok voltak.
Milyen benyomásaid voltak a szebeni egyetem jogi fakultásán?
Az egyetemet tulajdonképpen Gyulafehérváron végeztem. A szebeni egyetemmel annyi a kapcsolatom, hogy a professzorok nagy része onnan ingázott le Fehérvárra, és a végén, az ottani egyetemen államvizsgáztam. Ahogy lépésről-lépésre haladtam a jogtudomány elsajátításában, egyre erősebbé vált az a meggyőződésem, hogy jól választottam, amikor a jogi karrier felé fordultam. Függetlenül attól, hogy milyen állást töltöttem be pl. alprefektusi, kormánybiztosi, pénzügyőrség parancsnoki, mindig jogászként határoztam meg magam.
Friss végzettként először milyen minőségben dolgoztál?
Mind sokan a nagyenyediek közül én is a „METALURGICA” fémipari vállalatnál kezdtem el, pályafutásomat fiatal jogászként. Szakmailag jó indulást biztosított ez a vállalat, amelynek akkor több mint 9 ezer alkalmazottja volt és jelentős nemzeti és nemzetközi kereskedelmi kapcsolatai. Ebben a kezdeti periódusban kezdődött el a szakosodásom is a kereskedelmi és vállalati jog területén, amit később a közigazgatási jog és az adójogi területek egészítettek ki.
Alprefektusként (alispánként) milyen lehetőséged nyílt arra, hogy a magyar szórvány-közösséget támogasd?
Alprefektusként ugyanakkor a megyei földosztó bizottság jegyzője is voltam. Mindannyian tudjuk, hogy a volt kommunista diktatúra által jogtalanul elkobzott, államosított földek visszaszolgáltatása jogos tulajdonosainak vagy azok örököseinek nem volt és sajnos még most sem maradt egy zökkenőmentes folyamat. Tudásommal és tapasztalatommal igyekeztem, felgyorsítani, átláthatóbbá tenni az akciót és lehetőleg minden tulajdonjog visszaállítási kérvényt elbírálni. Felgyorsult ugyan a folyamat, de a mandátumom alatt nem maradt időm az összes kérvény elbírálására. Leváltásom után minden visszarendeződött. A folyamat ismét lelassult, átláthatatlanná vált és még most sem fejezték be a kérések elbírálását. Abban az időszakban nagyon sok magyarnak sikerült visszaszereznie államosított ingatlanjait és egyházainknak is visszaszolgáltatták elkobzott, államosított vagyonuk jelentős hányadát.
Másfelől, mint magyar nemzetiségű állampolgár, közjogi funkcionáriusként a megyei közigazgatásban képviseltem a sajátos magyar érdekeket is. Akkoriban közösségünk politikai súlya jelentősebb volt, iskoláinknak, egyházainknak, kulturális intézményeinknek hathatosan tudtunk segíteni.
Hogyan érvényesültek elképzeléseid az eddig gyakorolt legmagasabb közjogi funkcióban?
Az eddigi legmagasabb funkcióm a Pénzügyőrség országos parancsnoki tisztsége volt. A Pénzügyőrség célja az adócsalás felfedése és visszaszorítása. Sajnos, tisztségbe lépésemkor egy olyan intézményt találtam, amelynek a hatékonyságát senki nem mérte, nem voltak célok kiszabva, nem volt kidolgozott stratégia. Nem volt a Pénzügyőrség számára elérhető az un. ANAF (Adóhivatal) adatbázisa, sőt még az sem volt ismert, hogy milyen szabálysértéseket vagy bűntényeket fedhet fel, állapíthat meg az intézmény. Nem létezett un. kockázat-elemzés, mint az a módszer, amelynek segítségével a létező adatbázisokból ki lehet emelni a valószínűsíthető konkrét adócsalási eseteket. Ezért egy új szemlélet bevezetését kezdeményeztem. Elértem azt, hogy az ANAF (Adóhivatal) adatbázisa a Pénzügyőrség számára elérhető legyen, ami lehetővé tette az első kockázat-elemzések elvégzését. Felmértük a Pénzügyőrség valós helyzetét és megtartottam az első nyilvános tevékenység-beszámolót. Hatékonyság növelési stratégiát dolgoztam ki, aminek a megvalósítására azonban már nem maradt időm.
2013 november 4-én választottak meg Fehér megye ötödik RMDSz elnökének? Milyen elképzelésekkel indultál neki ennek a funkciónak?
Minden tudásommal, ismeretemmel és tapasztalatommal az RMDSZ-t és a Fehér megyei magyarság érdekeit próbálom szolgálni. A közösség érdekeit saját érdekeimként felfogva járok el minden esetben. Fő célomnak tekintem a közösségépítést, a magyarságtudat megőrzését valamint a Fehér megyei magyarság társadalmi szerepvállalásának növelését.
Tudatában vagyok annak, hogy a közösségépítés hosszadalmas és fáradságos munkát igényel, amit egy személy egyedül nem képes, vagy csak igen nehezen tud megvalósítani, de hiszek abban, hogy e cél megvalósításáért nem csak én, hanem sokan mások is képesek és akarnak küzdeni. Számítok ezeknek, a személyeknek a segítségére és együttműködésére. Hiszem, hogy a megye magyar közösségének van jövője, és vallom azt, hogy ezt kitartóan és következetesen munkálkodva kell kivívni.
Ladányi Árpád megválasztása 2013.nov. 4-én egyöntetű volt, nem volt ellenszavazat de akadtak ellenvélemények.
Vegyes házasságod segít, vagy gátol új szerepköröd gyakorlásában?
Az ellenvélemények azt bizonyítják, hogy szabad választások voltak, ugyanakkor arra figyelmeztetnek, mint frissen megválasztott elnököt, hogy egy igényes közösségnek az elnöke vagyok, egy olyan közösségé, amely elvárja, megköveteli a nagyon jó vagy a kiváló teljesítményt és kritikus szemmel követi a tevékenységemet.
Ami a vegyes házasságot illeti, ez semmiképpen nem gátol az elnöki tisztség gyakorlásában. Feleségem jól érzi magát magyar környezetben, magyarul ért és meg tudja értetni magát, lányom pedig a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceum diákja.
Úgy érzem, hogy a vegyes hazaságom, ugyanúgy, mint más ellenvélemények ösztönzően hatnak rám és arra késztetnek, hogy elnöki tisztségemet a lehető legjobban töltsem be.
Látsz e esélyt a Fehér megyei magyar szórvány közösség hosszabb-távú fennmaradására? Mit kívánsz tenni ennek érdekében?
Szórványközösségeinkben ki vagyunk téve a többségi nemzetbe való beolvadás veszélyének. Olyan környezetben, ahol a magyarság aránya pár százalékos, ahol napi tevékenységeink alatt más magyarral ritkán vagy egyáltalán nem találkozunk, a magyar nyelv használata jelentősen, beszűkül. Magyarságunk megtartását, nemzeti öntudatunk erősítését, anyanyelvünk használatát magyar iskoláink, egyházaink és közösségi tevékenységeink biztosítják.
Csak az a magyar szórványközösség képes magát megtartani, amelyben szervezett intézmények magyar közösségi tevékenységet fejtenek ki és ez által, a magyar kultúrával folytonos és erős kapcsolatuk van. Szervezett intézményeket kizárólag az a közösség tarthat fenn, amely önálló, és tagjai saját lábukon állnak, tehát gazdaságilag függetlenek. Azok a magyar szórványközösségek, amelyek elszegényednek, – megbomlanak, szervezetlenné válnak, iskolázottsági szintjük csökken, ami maga után vonja a műveltség hiányát és a magyar kultúrából való kiszakadást is. Az ilyen szórvány, gazdaságilag a többségi nemzetre van utalva, a közösségi tevékenységeket elhanyagolja, egyszóval, megszűnik közösségként létezni. Ily módon feladja nemzetiségét, készen áll a beolvadásra.
Innen következik iskoláink, egyházaink és szervezett intézményeink fontossága a magyarságtudat megtartásában és erősítésében. Iskoláink nemzetiségünk megőrzésének alapkövei. Feladatuk diákjaiknak magas szintű szakmai és elméleti felkészítése. Ez előfeltétele annak, hogy az iskoláinkban végzett diákok később gazdaságilag független felnőtt emberekké váljanak és ily módon azon életerős közösségeink aktív tagjai, legyenek, amelyek igénylik és képesek fenntartani a szervezett intézmények közösségi tevékenységét. Biztosítják a magyar kultúrával való folytonos és erős kapcsolatot. A tanításon kívül egy igen fontos nevelési feladatot is feltétlenül el kell, lássanak, éspedig magyarságtudatra nevelve diákjaikat, a közös történelmi és nemzeti öntudat szellemében járjanak el.
Közösségeinknek arra kell törekedniük, küzdeniük, kitartóan és következetesen, politizálniuk, hogy magyar iskoláink megmaradjanak, és ha kell, újralétesüljenek. Buzgalommal, odaadással, és önfeláldozással kell törekedniük arra is, hogy iskoláink a tudás és nevelés legkitűnőbb, legkiválóbb fellegvárai legyenek Vonzásukat azontúl, hogy anyanyelvűek, színvonalas szakmai kiválóságukkal is gyarapítsák.
Minőségi iskoláink azok a műhelyek, kell, legyenek, amelyek biztosítják szórványban élő közösségeink számára az olyan nélkülözhetetlen adottságokat, mint a lélekszám, gazdasági életképesség, a magyar nyelv ismerete és a magyarságtudat. Ezek teszik szórványközösségeinket élővé, és szervesen hozzákapcsolják a magyar kultúrához, műveltséghez és a nemzethez.
2014 január 6.