Rácz Emese, a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár könyvtárosa értékes kiadvánnyal örvendeztette meg a bibliománokat. A nagyenyedi Bethlen Könyvtár alkalmazottjaként, négy éves szívós munkája során felleltározta és tanulmányozta az intézményminorita könyvtárának állományát.Elektronikus formában megtekinthető: itt
A Kárpát-medence magyar könyvtárainak régi könyvei sorozat 3. köteteként napvilágot látott munka az Országos Széchenyi Könyvtár és a Kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár kiadásában jelent meg Budapesten-Kolozsvárt 2009-ben, Monok István szerkesztésében.
A könyv tömör, tartalmas előszavában a szerző bemutatja a minoriták nagyenyedi letelepedésének történetét felsorolja az ott szolgáló 172 házfőnök és plébános nevét 1332-től a rend megszűnéséig, 1985-ig, feltüntetve enyedi szolgálatuk idejét is. Ezután a rendház könyvtárának anyagáról, történetéről tájékoztat, kiemelve a gyűjtemény legértékesebb darabjait, fennmaradt katalógusait (1729-től 1980-ig). Innen tudjuk meg, hogy az értékes gyűjtemény egy részét 1948-ban a román állam lefoglalta és az ugyanakkor államosított, később a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár fiókkönyvtáraként működő nagyenyedi Bethlen Könyvtárban helyezték el. Itt őrizték a mindenkori könyvtárosok az állományt 2005-ig, amikor az Erdélyi Református Egyházkerület visszakapta az értékes egykori kollégiumi könyvtárat. Az 1948 után beleltározott könyvek azonban, így a minorita könyvtár anyaga is a Központi Egyetemi Könyvtár tulajdonában maradtak, és Kolozsvárra szállították.
„A teljesség igényéért fontosnak tartottam, hogy a minoriták könyvállománya mellett, jelenleg a nagyenyedi Bethlen Könyvtárban fellelhető minorita kéziratok is szerepeljenek a katalógusban.” – zárja a magyarul, románul (ford. Rácz Levente) és németül (ford. Deréky Géza) közölt előszót a szerző.
A több mint 300 oldalas kiadvány törzsanyagát a 836 könyv részletes leírását tartalmazó Katalógus képezi. A könyvállomány főleg katolikus kegyességi és vallási irodalmat tartalmazó régebbi és korabeli művekből áll (pl. a Tridenti Zsinat dekrétumai, V. Pius pápa Cathecismus Romanus-a, Pázmány Péter fő műve, az Igazságra vezérlő kalauz, Baróti Szabó Dávid majdnem egész életműve. A gyűjtemény értékét növeli, a hét Biblia, melyek közül legrégebbi az 1626-ban Bécsben kiadott Káldy-féle bibliafordítás). Kisebb számban, de protestáns egyházi szerzők művei is találhatóak a gyűjteményben, így Melanchton Philipp német protestáns teológus és filozófus egy 1537-ben Wittembergben kiadott tankönyve; Szenczi Molnár Albert 1611-ben Hannauban kiadott latin-görög-magyar és a Nürnbergben 1708-ban megjelent magyar-latin-német szótára, Pápai Páriz Ferenc enyedi professzor unikumként nyilvántartott egyik műve, az Ábrahám fia Izsák és Bathuel leánya Rebeka házasságok alkalmatosságával lőtt beszélgetés… című 1703-ban Kolozsvárt kiadott munkája, melyet Széki Teleki Sándor és gróf Bethlen Júlia házasságkötése alkalmából írt. A könyvek közt néhány antik irodalmi alkotás is fellelhető.
A fentiek mellett a minoriták enyedi iskolájának szükségleteit kielégítendő, a jezsuita oktatást szolgáló legnépszerűbb tankönyvek is megtalálhatóak a gyűjteményben.
A szerző a könyvanyag értékelésének csak kezdeti lépéseire vállalkozhatott, de megérdemli az elmélyültebb tanulmányozást is, melyben segítséget nyújt az adattár végén lévő szerzői-, nyomdahely-, nyomdász és possessormutató. Bízunk abban, hogy ezt is elvégzi.
Rácz Emese munkája egyház- és várostörténeti valamint könyvtártörténeti szempontból egyaránt figyelemre méltó alkotás.
Józsa Miklós
