Fehér megye legrangosabb néptánctalálkozója 2017-ben” címet is elnyerhetné a kétnapos program
Szombaton változatos kézműves tevékenységek, a Maros Művészegyüttes előadása és táncháza, vasárnap pedig a kolozsvári 19. Szent István-napi néptánctalálkozó résztvevőinek fellépése vonzott sok érdeklődőt a szőlőtermeléséről, egykori jó borairól ismertté vált településre.
Kellemes meglepetésben lehetett részük mindazoknak, akik ellátogattak 2017. augusztus 12-én és 13-án Miriszlóra: aki azt hitte, hogy az egy nappal korábban véget ért Nagyenyedi Nemzetközi Folklórfesztiválon már látta a néptáncprodukciók legjavát és egy vidéki rendezvény nem képes fokozni ezt az élményt, csalódniuk kellett, hiszen kivétel nélkül mindenik előadás a műfaj gyöngyszeme volt, a szervezők vendégszeretetének köszönhetően pedig késő éjszakáig tartott a jó hangulat.
Az előző évekhez hasonlóan, ezúttal is kézműves tevékenységekkel, többek között ujjbáb készítéssel, kőfestéssel, gyöngyfűzéssel, ostorfonással indult a program, idén először volt – a magyar körökben megyeszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvendő- tányérfestés. A kibővült gyermekprogramok kínálata szükségessé tette három környékbeli pedagógus közreműködését is. A változatos technikák és az ízléses végtermékek látványa órákig lekötötte a gyerekek figyelmét, csak a következő programpont, a Maros Művészegyüttes fellépése állította fel a legkitartóbbakat a munkaasztal mellől.
A „Ha te tudnád, amit én…” című előadásban a Barabási Attila Csaba vezette csapat Maros megye valamint az erdélyi vidékek legszebb táncait válogatta össze. A közönség ízelítőt kaphatott a küküllőmenti, kalotaszegi, keszűi valamint a palatkai táncokból. Küküllő-mente a legdélebbi, peremhelyzetű magyar táncdialektus, mely máig megőrizte régies jegyeit nemcsak a férfitáncokban, hanem a páros táncokban is, ezért az összeállításban kiemelt szerephez jutottak. Kásler Magda széki, Vetési Orsolya ördöngösfüzesi népdalokat énekelt, kísért a Maros Művészegyüttes zenekara. Az előadás után a vásárhelyi fellépők nem siettek haza, hanem a rendezvény színhelyéül szolgáló kultúrotthon udvarán hangulatos táncházat rendeztek, a gyerekeket és fiatalokat táncolni tanították.
A vasárnapi ünnepi istentiszteleten megtelt az 1843-ban a Bethlen Gábor Kollégium által építtetett református templom. Igehirdetésében Kórodi Kiss Ibolya lelkésznő a maroknyi kis közösséget identitásának megőrzésére, értékeinek ápolására, a fiatalokat kitartásra buzdította. A helybeliek szép ünnepi műsorral készültek a kivételes alkalomra, melyen két aranylakodalmas párt is köszöntöttek.
A Szent István-napi Néptánctalálkozó összes kolozsvári résztvevője idén is megtisztelte jelenlétével a miriszlói rendezvényt. Délután 4 órától kezdődött a néptánccsoportok látványos díszfelvonulása a falu utcáin, amelynek egyik jelképes mozzanata egy sváb pár keringője a magyar zászlóval volt. Mire a sereg a kultúrotthonhoz érkezett, a helyszínen már minden helyet elfoglalt a közönség, bár a gála csak fél 6 órától kezdődött. Az egybegyűlteket Szabó Csilla Erzsébet óvónő, a Miriszló Gyöngye Egyesület elnöke és Alexandru Liviu Gigel polgármester köszöntötte, utóbbi szerint – aki végignézte a szünet nélküli négy órás rendezvényt- a mostani előadás „2-3 fokkal is jobb volt a tavalyi remek produkcióhoz képest”. Sebesi Karen Attila moderátor stílusosan mutatta be mindenik fellépőt, találó bemondásaival sikerült mindvégig éberen tartania a közönség érdeklődését.
Elsőként a házigazda Miriszló Gyöngye Néptánccsoport kezdő- és haladó csoportja lépett színpadra, a nagyobbak most először mutatták be új, a ruhatárukból eddig hiányzó mezőségi népviseletüket, melyet szülők, falubeliek és vendégek egyaránt megcsodáltak. A fellépők közül nagy érdeklődés övezte a vajdasági, Páva-győztes Cirkalom Táncegyüttest, amelyik délceg hajdú viseletével már az utcai parádén is magára vonta a figyelmet. Hasonlóképp különlegességnek számított a csantavéri (Vajdaság) Mendicus Tamburazenekar hangulatos produkciója .
Idén a magyar népzene „uralta a teret”, csak két Kárpát-medencén kívüli csoport volt jelen: az előadások alatt gyakran magyarul is dudorászó lengyelek (Ziemia Legnicka) valamint a temperamentumos Mygdonia Görögországból. Magyarországról öt néptáncsoport volt jelen: a Józsa Gergely Néptánc Egyesület, a horvát kisebbséget képviselő Marica Kulturális Egyesület, a Taksonyi Dunamenti Fiatal Svábok Egyesülete, a csömöri Csicsörke Néptáncegyüttes és a magyarországi románokat képviselő Nyisztor György Hagyományőrző Néptáncegyüttes. A Kárpátaljáról (Ukrajna) idén is eljött a Ritmus Néptáncegyüttes, a Vajdaságból (Szerbia) itt volt a már említett Cirkalom és a Rizgetős Táncegyüttes, a Felvidékről (Szlovákia) pedig a Megyer Táncegyüttes. Az erdélyi néptáncmozgalmat pedig három kiváló fellépő képviselte, a házigazda kolozsvári Szarkaláb , a csíkkozmási Bojzás Néptáncegyüttes -aki szintén visszatérő vendég-, valamint a javarészt fiatalok alkotta marosludasi Hajdina Néptáncegyüttes.
A meglepetésekből sem volt hiány: Szabó Csilla megtudta, hogy csoportjából egyik kislány szombaton, a Marica Együttesből egy hölgy pedig vasárnap ünneplik születésnapjukat, ezért egy-egy tortával kedveskedett nekik.
„ Boldogságot, lelki elégtételt jelent azt tapasztalni, hogy a Miriszlói Magyar Napok egyre fontosabb identitásmegőrző szerepet játszik a községben és valamelyest a környéken is, ugyanakkor nagyon büszke vagyok a tánccsoportomra, remélem, a továbbiakban sem hagy alább a lelkesedésük. Idén külön örvendtem annak, hogy a marosdécseiek is bekapcsolódtak a szervezésbe és ezáltal a két szomszédos falu magyarsága nem csak szavakkal és érzésekkel, hanem tettekkel is bizonyította összefogását, remélem, a jövőre nézve még gyümölcsözőbbé válik ez a kapcsolat.”- nyilatkozta lapunknak Szabó Csilla Erzsébet főszervező.
A rendezvényen készült fotók megtekinthetők itt.
BASA EMESE
