„Magafelejtő sorsunk halk tudója”


 
A könyvbemutatón Józsa Miklós tanár üdvözölte a vendégeket, Szécsi Antalt és László Juditot, a Hargita Megyei Hagyományőrző Forrás Központ Kiadó munkatársát, a kötet gondozóját, majd méltatta a munkát. Dr. Borbáth Károly 1931-ben született Vargyason, már az iskolában felfigyeltek rendkívüli képességeire. 1958-ban adjunktus lesz a kolozsvári Bolyai Egyetemen, amelyet egy év múlva kényszerű módon egyesítenek. „Tanítványai figyelmét már akkor felhívja arra – írja Cseke Péter –, hogy Erdélyben a legegyszerűbb családra is mennyire jellemző a múlt értékeinek a megbecsülése…” Doktori disszertációjának egy példánya a Szentpétervári Egyetemen van, ahol tanulmányait folytatta. Kolozsváron telepszik le, 1964-ben megnősül, 1968-ban megfosztják egyetemi állásától. Ekkor kerül Nagyenyedre, ahol igen jól érezte magát, annak ellenére, hogy üldöztetése tovább folytatódik. Ebben az időszakban sok diáknak és tanárnak segített, írásaik, előadásaik előkészítésében az un. diák-tanár klubdélutánokon. Itt találkozott Dankanits Ádámmal, könyvtáros elődjével, akivel érdekes dialógust folytatott, és aki írásra bíztatta. 1977-ig vezeti a Dokumentációs Könyvtárat, majd üldöztetése Torockón, az Általános iskolában is tovább folyik. Sorsa újból Vargyasra vezényli. Szeretettel fogadják a faluban és az Általános Iskolában, ahol tanárkodik és ahol a könyv szerzője, Szécsi Antal volt az igazgató. Czegő Zoltán szerint… „derék jó faluja, Vargyas sarkig nyitott kapuval fogadta a tudós férfit”… 1980-ban hal meg ugyanitt, tragikus körülmények között. 2006. január 13-án Vargyason, születésének 75. évfordulója alkalmából emléktáblát avattak tiszteletére.
A kötet szerzője beszélt a Borbáth Károllyal való kapcsolatáról. Szécsi Antal elmondta: úgy érzi, e könyvvel méltó emléket állított volt munkatársának és barátjának, végigkövetve életútját, benne a nagyenyedi éveket is, helyet adva jelentős személyiség véleményének, illetve a sajtóban megjelent írásainak is. László Judit örömét fejezte ki, hogy ennyien emlékeznek Borbáth Károlyra Nagyenyeden, majd beszélt a kiadóról, amely 2007-től független intézetként működik tizennégy munkatárssal Udvarhelyen.
A rendezvényen megszólaltak az enyediek is, akiknek visszaemlékezései szintén szerepelnek a könyvben. Sándor Botond unitárius lelkész gyerekkori élményeit mesélte el, Király László ny. kollégiumi magyar tanár pedig hangsúlyozta: Borbáth Károly maradandó művet hozott létre. Csávossy György szoros barátságot ápolt vele, mint mondta: „ő az az ember, aki egyedi és megismételhetetlen, akit csak egyszer szül meg a történelem. Erdély művelődéstörténetének nagy egyénisége.”
Szabadság, 2009.04.29